Báthory István erdélyi vajda Kinizsi Pál temesi ispán és Vuk Brankovic - szerb szövetségesük - nem igazán lehettek babonás emberek. 1479. október 13-án ütköztek meg Kenyérmezőnél a magyar területen fosztogató török Isza és Ali Kodzsa bégek hadseregével.

Hunyadi Mátyás 1458-as trónra kerülése után furcsa háború kezdődött a törökkel. Az oszmánok – okulva 1456-os, nándorfehérvári, világraszóló kudarcukból – nem indították komolyabb hadjáratot Magyarország ellen. De ez korántsem jelentett békét. Mindkét fél indított kisebb-nagyobb portyákat a másik területére, igyekezett időnként egy-egy végvárat elfoglalni a másiktól.

Mikor 1479-ben a törökök befejezték a Velencével vívott háborújukat, úgy vélhették: ...

A Kreml egyik termében, 1944. október 9-én késő este Winston Churchill és Joszif Visszarionovics Sztálin együtt üldögéltek. Tán kicsit iszogattak is… Hiszen egyikük sem vetette meg a „jóféle erőset…” És néhány pillanat alatt befolyási övezetekre osztották fel Európa egyik felét…

A források szerint nagyjából ilyesmi hangzott el:

„ Jussunk dűlőre a balkáni ügyekben. Az önök seregei Romániában és Bulgáriában vannak. Nekünk érdekeltségeink, képviseleteink és ügynökeink vannak ott. Ne keresztezzük jelentéktelen ügyekkel egymás útját. Ami Nagy-Britanniát és Oroszországot illeti, mit szólna hozzá, ha önöknek 90 százalékos túlsúlyuk volna Romániában, nekünk ugyancsak 90 százalékunk Görögországban, ...

Na, jó, de melyik? – tehetné fel a kérdést valaki. Mert Szikszó az a város, ahol háromszor is alaposan elpáholták a törököt, röpke harminc év leforgása alatt. 

A 16. század második felében Szikszó biztosan szép város lehetett. De főleg: gazdag, mert a töröknek igencsak fájt rá a foga. Azaz, tán nem is a városra, mint inkább az onnan beszedhető, kizsarolható adóra.

Nem volt könnyű azokban az időkben a két ország, a királyi Magyarország és a török hódoltsági Magyarország határain lévő városokban, falvakban élők élete. Mivel senki sem törődött azzal, hogy pontosan meghúzza a határokat, ezért a települések lakói maguk sem tudhatták, hová is tartoznak pontosan. Mikor, honnan érkeznek adószedők, akiknek csengetni kell. ...

1848. szeptember elején Josip Jellasics mintegy harmincötezer fős hadseregével átkelt a Dráván, hogy „rendet csináljon” és helyükre tegye a „lázongó” magyarokat, akik nem átallottak a fenséges Habsburg császár ellen pártot ütni. 

Pákozdnál aztán gyorsan elmagyarázták neki a magyar honvédek, hogy kissé nehezményezik az eljárását és ennek eredményeként Petőfi Sándor joggal írhatta:

„Fut Bécs felé Jellacsics, a gyáva,
Seregének seregünk nyomába'”

A horvát bánnak olyan sürgős volt a távozás, hogy elmulasztotta értesíteni azt a kilencezer fős hadtestet, mely seregének tartalékaként szeptember 21-én lépett magyar földre és az előzetes tervek szerint Székesfehérvárnál kellett volna egyesülniük a bán ...

1921. október 4-én, az I. világháború és a trianoni békediktátum után egy új állam született Közép-Európában, de a többi, hasonló kérészéletű „állam” ellentétben, ez nem azért jött létre, hogy egy újabb darabot kiszakítsanak Magyarországból. Éppen ellenkezőleg, a Lajtabánság azért született, hogy az ország ne csonkulhasson tovább.

A Lajtabánság története jóval kikiáltása előtt indult:

„ An die Bewohner des Burgenlandes! Nyugatmagyarország lakosságához! A trianoni békeszerződés határozmányai keresztülvitelének értelmében, Nyugatmagyarország területe Ausztriának adandó át. ” - szöveggel jelent meg a hirdetmény 1921.augusztus 1.-én, Nyugat-Magyarország városainak közterein.

A trianoni békeszerződés ...

…mi, a kései utódok magyarnak valljuk az 1848-49-es szabadságharc minden hősét és vértanúját, mindegy milyen tájon születtek. A nemzetért, az országért harcoltak, szenvedtek és haltak meg. 

Szó nem volt Aradon tisztességes tárgyalásról, igazságos ítéletekről, mint ahogy a többi perbefogott és elítélt vértanú esetében sem. Jól járt az, aki hosszú évekig tartó, kemény várfogságot kapott, vagy épp elkobozták a vagyonát. Szerencsés volt, aki külföldre menekülhetett és száműzetésben élhette le életét.

Az osztrák császár, - Ferenc József akkor még nem volt magyar királlyá koronázva - alaposan kimutatta a foga fehérét, nem büntetett, hanem bosszút állt. Igen, ez a valóság, a színes szélesvásznú, romantikus filmek ...

Fura formája dívott a sportnak a középkorban, a három részre szakadt Magyarországon. Már, ha sportnak nevezhető az az életveszélyes mulatság, melyet abban az időben mind közönségesen bajvívásnak neveztek. És magyar volt az akkori világbajnoka…

Thury György, akinek kedvéért a törökök messze földről is eljöttek Magyarországra – a történetek szerint még Mezopotámiából is érkezett kihívója -, hogy összemérhessék vele kardjukat, kopjájukat, katonacsaládból származott. Ősei már Árpád-házi királyaink alatt ismert vitézek voltak, nagyapja szolgált Mátyás seregében, apja, testvérei mind ismert várkapitányok voltak. Ilyen génekkel, indíttatással ő se nagyon választhatott volna mást, mint a vitézi pályát. Holott, abban az ...

1918. szeptember 30-án hunyt el Budapesten Szabó Ervin, aki egyszerre volt a később róla elnevezett Fővárosi Könyvtár egyik megszervezője és – nem mellesleg – elszánt merénylő, aki meg akarta gyilkolni gróf Tisza Istvánt, az akkori miniszterelnököt.

Szabó Ervin – eredeti nevén: Schlesinger Sámuel Ármin – 1877. augusztus 23-án született egy nem túl tehetős polgári családba, az Árva vármegyei Szlanicán. A fiatalember tanulmányaira azonban került pénz, először a budapesti, majd a bécsi egyetemen okulhatott. 1899-ben doktorált, majd néhány év munka után a Fővárosi Könyvtárhoz került, aminek 1911-ben az igazgatója lett. Francia példa nyomán, 1912-ben bevezette a ma is használatos, egyetemes tizedes osztályozású rendszer ...

mondta valaki, az anekdota szerint, Rajk Lászlónak és társainak az 1956. október 6-án tömegdemonstrációnak is beillő újratemetésén. 

„Megrendülten értesítjük a mélységes bánatunkban velünk együtt érzőket, hogy az 1949-ben 40. életévében mártírhalált halt Rajk László exhumált földi maradványait a Kerepesi úti temetőben helyezzük örök nyugalomra. Soha el nem múló örök szeretettel kísérjük utolsó útjára.  (A gyászoló család.)”

Jelent meg az értesítés a Szabad nép akkori számában.

Minden tiszteletem a gyászoló családé! És általában minden gyászolóé.

Azoké is, akik pont Rajkék miatt gyászoltak.

Mert akiket akkor újratemettek, korántsem voltak ártatlanok.

Ártatlanok voltak abban, amivel ...

Talán 1643-ban született. A halála időpontja már biztosabb: 1709. szeptember 26-án vagy 27-én lépett át a halhatatlanságba Bottyán János kuruc generális, a legendák Vak Bottyánja.

Elszegényedett protestáns kisnemesi családból származott, talán ezért is vállalt az 1650-es évektől a nagyszombati jezsuiták vágsellyei birtokán lovászi munkát. Hatásukra áttért a katolikus hitre, amiért apja kitagadta örökségéből. Ez egyébként se lehetett valami sok… De nem olyan volt a természete, hogy csak úgy el legyen a lovak között, amikor folytak a törökkel a végvári harcok… Katonának állt és – kiváló képességei okán - gyorsan emelkedett a ranglétrán. Előbb a sellyei végvár hadnagya, majd 1683-tól az esztergomi vár lovasainak ...