2020. jún 26.

Kassa bombázása

írta: Cabe Ferrant
Kassa bombázása

_kassabomb.jpg1941. június 26-án 13.08 perckor bombatámadás érte Kassát. Az akkor már ismét Magyarországhoz tartozó városra 29 darab bomba hullott – olyan jó százkilósak – egy további pedig a közeli Enyicke határában csapódott be.

A támadásnak 32 halálos áldozata volt és mintegy nyolcvanan sebesültek meg, az anyagi kár is jelentős volt, körülbelül hárommillió pengőre rúgott. Nagyjából ennyi, amit biztosan lehet tudni az akkori eseményekről. Nem csak így utólag, akkoriban se nagyon tudtak többet.

A támadók üldözésére induló magyar gépek nem voltak képesek tartani a lépést a jóval korszerűbb repülőkön menekülőkkel. A kétfedelű nyitott kabinos gépekkel ezer méternél jobban meg sem tudták közelíteni őket. A megfigyelések szerint, a szárnyakon, törzsön sárga jelzést vagy alakzatot viselő bombázók bárhonnan jöhettek. Ennek alapján akár magyar gépek is lehettek volna, hiszen azok is hasonló jelzések voltak.

Azon a napon egyébként is elég aktív volt a forgalom Magyarország légterében. Ne feledjük, hogy Németország ekkor már négy napja hadban állt a Szovjetunióval és ebből a háborúból természetesen a románok se maradtak ki. A légi megfigyelők német, román, és szovjet gépeket is jeleztek. Ezek közül némelyik berepült Magyarország fölé, míg mások visszafordultak. 13 óra magasságában a heringesi légvédelmi megfigyelőpont legénysége ugyan észlelte a gyorsan haladó, három gépből álló köteléket, de a típusukat, hovatartozásukat kézi távcsövekkel nem sikerült megállapítani.

Még azt sem sikerült biztosan eldönteni, ugyanezek a gépek voltak-e azok, amelyek géppuskával támadták meg, alig egy órával korábban, 12.10-kor, a Budapest és Kőrösmező közötti vonalon haladó gyorsvonatot, Rahó közelében. Ott három halálos áldozat és hat sebesült volt a szomorú mérleg.

Így, utólag leszögezhetjük, hogy senki sem tudott semmit, de azt legalább bizonytalanul. Ilyen hiányos információk alapján meg mindenki úgy magyarázta a tragikus eseményeket, ahogy neki tetszett, ahogy leginkább az érdekeit szolgálta.

Mi például a suliban azt tanultuk, hogy ez egy szándékos provokáció volt. Magyarországot ezzel a trükkel akarták belerángatni a Szovjetunió elleni támadásba, azaz a II. világháborúba a németek és/vagy a velük rokonszenvező magyar körök.

Az senkit sem zavart, hogy ez még a Blitzkrieg, a villámháború időszaka volt, mikor a legyőzhetetlennek vélt Wehrmacht hadigépezete feltartóztathatatlanul dübörgött előre a Szovjetunió területén. Ekkor még nagyon úgy látszott, hogy a Vörös hadsereg sem lesz képes komolyabb ellenállást kifejteni, mint mondjuk a francia, hogy néhány hét múlva a Vörös téren tartanak majd díszszemlét a hódítók. A németeknek semmi szüksége sem volt a haditechnikailag jóval elmaradottabb színvonalat képviselő magyar csapatokra. Nekik sokkal inkább megfelelt volna Magyarország, amolyan hadtápállamként, ahonnan bőségesen számíthattak élelmiszerutánpótlásra. A románoktól is inkább az olajmezőkről származó nyersanyagot várták és nem a fegyveres közreműködést.

Akkor és azóta is sokféle elmélet látott napvilágot, hogy kik lehettek az elkövetők, de így több, mint hetven év után, se dőlt el semmi. A ledobott bombák közül kettő nem robbant fel. Ezekről a későbbi vizsgálat megállapította, hogy szovjet típusú szerkezetek voltak. Ez sem valami megdönthetetlen, kétségbevonhatatlan bizonyíték arra, hogy a támadók oroszok voltak, hiszen a spanyol polgárháború befejeztével Franco tábornokék rengeteg szovjet gyártmányú, szállítású hadianyagot zsákmányoltak a köztársaságiaktól, amiket aztán lelkesen kiárusítottak boldog-boldogtalannak a fegyverkező Európában.

Sztálinnak megvolt a maga baja. Nyakán a németekkel, semmi szüksége nem volt, hogy még egy ellenfelet rángasson magára. Ráadásul neki, akkoriban, semmi baja nem volt a magyarokkal, még a revíziós törekvéseket is támogatta a maga módján.

Szlovákok, románok, csehek? Összeesküvés-elméletek gyártói minden bizonnyal remek magyarázatokkal állhatnának elő, hogy miért épp köztük kell keresni a támadókat. Annyi elég hozzá, hogy a magyarok akkoriban ugyancsak a bögyükben lehettek a bécsi döntésekkel visszacsatolt területek miatt, de ahhoz semmi különösebb érdekük nem fűződött, hogy egy ilyen cselekménnyel kényszerítsék bele egy, máris megnyertnek látszó háborúba az országot.

És lehetne még sorolni…

A legvalószínűbb magyarázat mégiscsak az, hogy orosz gépek voltak. Egyszerűen eltévedt orosz gépek, akik zűrzavaros helyzetben, ismeretlen terület felett repülve egy házszámmal odébb géppuskáztak és bombáztak, mint kellett volna. Ilyen már előfordult a hadviselése történetében azelőtt is. Azóta is megtörtént, holott ma már jóval fejlettebb helymeghatározó eszközök álltak rendelkezésre.

Egy súlyos, számos áldozatot követelő baklövés történt, amire később aztán mi faragtunk rá a legjobban. Feladtuk az addig képviselt fegyveres semlegesség állapotát…

_fortepan_95971.jpg

Forrás: Mult-kor.hu; Rubicon.hu; Wikipédia; Bibl.u-szeged.hu; Tortenelem-hu.hupont.hu; Mno.hu; Origo.hu;

Nyitókép: Mno.hu

Kép: 1941. Kassa, gróf Teleki Pál utca (mostanában: ulica Postová) 18 - 20., a Postapalota az 1941. június 26.-i bombázás után. / Adományozó: Schermann Ákos / Sztehlo János felvétele / Fortepan 95971

Szólj hozzá

Fősodor Kupalői históriák Tán történelem