A Nagy Háború előtt és alatt Tisza István neve sokak számára az Osztrák-Magyar Monarchia és a háborús politika jelképévé vált. Holott kezdetben - a monarchia vezetői közül - egyedüliként ő ellenezte a Ferenc Ferdinánd elleni, szarajevói merénylet utáni katonai fellépést.

Túl jól ismerte a dualista állam hadseregének színvonalát… Aztán mégis, erőteljes hazai – és német – nyomásra beleegyezett a hadüzenetbe. És ha már elkezdődött a háború, minden erejét, tekintélyét hadviselés szolgálatába állította. Márpedig ez nem volt kevés. Az ő szavára a másik oldalon is adtak…

Nem véletlen, hogy sajátos rekord fűződik a nevéhez: valószínűleg ő az az újkori magyar politikus, aki ellen a legtöbbször kíséreltek meg ...

Talán az 1784-es erdélyi román parasztfelkelés alkalmával hangzott el nyilvánosan először: „ Feljött az oláhok csillaga, menjenek a magyarok Scythiába, mivel ők régibb lakosai a hazának! ”. 

Az 18. század utolsó negyedében igencsak rájárt a rúd a törökökre. II. Katalin cárnő orosz birodalma igencsak páholta őket, egyre több területet foglalt el az oszmán birodalomból. Az újszerű ötlet, hogy a töröktől elvett területekből új államot kéne létrehozni, az oroszoktól származik, de az osztrák császárban - II. József, a „kalapos király” – lelkes támogatóra találtak.

„Ez az állam, amelynek a római időkben Dácia volt a neve, Moldvát, Havasalföldet és Beszarábiát foglalná magában oly fejedelem alatt, aki a görög ...

Az alaphelyzet a western-filmekből ismerős lehet mindenki számára: a magányos hős megérkezik a városban, ahol gonosz erők uralkodnak és felveszi velük harcot. Aztán győz, vagy elbukik. A hollywood-i filmes szabályoknak megfelelően persze többnyire győz. Csak az a hézag, hogy a valóságban minden másképpen van…

A legendás pesti srác ilyen magányos hős volt. Akkor is, ha nem volt egyedül, ha sokan fogtak fegyvert a diktatúra ellen. Magányos hős volt, abban az értelemben, hogy külső segítségre nem számíthatott. Nem jöttek el a várva-várt ENSZ csapatok és nem jöttek az amerikaik. Az angolok se, pedig őket is várták.

Amerikában éppen akkoriban zajlott az elnökválasztási kampány, melyben Eisenhower elnök a "Béke és prosperitás!" ...

Vagy egy rendszeré? Nem csak az embereknek, könyveknek, de a szobroknak is megvan maguk sorsa. Néha felállítják őket, hogy hirdessék valaki, vagy valami „örök” dicsőségét. Máskor meg ledöntik azokat. És ezzel nagyobb, valódi dicsőséget szereznek. Igazságot tesznek…

A szobrok ritka ártatlan holmik. Az csak az irodalomban, mondjuk, Puskinnál fordul elő, hogy vendégségbe mennek. Csak álldogálnak maguknak és teszik a dolgukat. Azt, hogy ott vannak. Ennyi a dolguk. És ők nem tehetnek semmiről. Legfeljebb a felállítóik. Meg a lebontóik… Mindig azok kavarják a zűrt. Az emberek. Mint 1956-ban a „Csizma” téren…

„1. Budapest legszebb útját, az Andrássy utat Joszif Visszarionovics Sztálin generalisszimuszról, az egész haladó és ...

Nagy Lajos királyunk fiúutód nélkül hunyta le a szemét. Második házasságából négy leánya született, közülük ketten még kiskorukban meghaltak. A király, hogy a trónutódlás biztosítsa, fiúsítatta idősebbek lányát, Máriát. 

Az 1371. április 14-én született kislányt egy nappal apja halála után, 1382. szeptember 17-én királlyá választották, és Demeter esztergomi érsek királlyá koronázta. Ő volt az első nő, akinek a Szent Koronát a fejére tették… Jogilag minden rendben volt, a gyereklány fiúnak számított – abban az időben, Magyarországon teljes képtelenségnek tűnt a királynő fogalma -, a Szent Korona annak rendje és módja szerint a fejére került. Az, hogy egy gyereket koronáztak királlyá, nem számított különös ...

1330. április 17-dikén a királyi pár két gyermekével, Lajossal és Endrével az ebédnél ült a visegrádi palotában. Károly Róbert – vagy, ahogy akkori megválasztói nevezték I. Károly - hatalmának tetőfokán állt, mikor egy végzetes esemény az elmúlt véres lázadások napjainak emlékét idézte fel.

Kétszeri megözvegyülése után (első neje Mária tescheni hercegnő, a második Beatrix, VII. Henrik császár leánya volt, s egyiktől sem lett gyermeke) 1320. július 6-án Lokietek Ulászló lengyel király leányával, Erzsébettel lépett házasságra, kitől öt fia született. Ezek közül három: Lajos, Endre és István életben is maradt. Hogy a harmadik gyermek, István hol tartózkodott a kérdéses ebéd idején, arról mit sem tudok, de a ...

Gérecz Attila, egy 17 éves srác, 1946. október 23-án tért haza a francia hadifogságból. Különös dátum ez… Ki tudhatta akkor, hogy épp tíz év múlva lesz egy forradalom és költőjét Gérecz Attilának hívják majd…

A Dunakeszin született ifjú ember korán elveszítette édesapját, aki – fia pechjére – az első világháborúban vitézi címet szerzett. Ha tudja a jó öreg, hogy fia e cím miatt nem járhat majd egyetemre, nem lehet mérnök, mint ő, tán kevésbé lett volna vitéz. A hazatért fiú - a nagyváradi magyar királyi Gábor Áron Honvéd Tüzérségi Hadapródiskola tanulójaként 1945-ben az iskolával ment nyugatra – élni kezdte életét, mint bármelyik hasonló korú srác. Az egyetem elérhetetlen álom maradt, vasesztergályosnak ...

Alig félesztendővel első sikertelen visszatérési kísérlete után, IV. Károly, az utolsó magyar király, 1921. október 20-án ismét megpróbált visszatérni Magyarországra és átvenni a hatalmat Horthy Miklós kormányzótól. 

De kanyarodjunk vissza kicsit az időben…

IV. Károlyt, 1916. december 30-án koronázták meg Budapesten. Ő volt az első Habsburg uralkodó, akinek megkoronázásakor a magyar himnuszt énekelték, nem az osztrákot. Trónjáról 1918. november 13-án mondott le:

„Trónra lépésem óta mindig arra törekedtem, hogy népeimet minél előbb a háború borzalmaitól megszabadítsam; amely háború keletkezésében semmi részem nem volt.
Nem akarom, hogy személyem akadályul szolgáljon a magyar nemzet szabad fejlődésének, ...

1944 októberére már minden világosan gondolkodó ember tudta: a németek elveszítették a háborút. Már csak az volt a kérdés: meddig tartanak ki? Hogy a szövetségesek körül ki éri el hamarabb Berlint? A keletről érkező, megállíthatatlan orosz gőzhenger, vagy a nyugatról támadó, 1944. június 6-án partra szállt szövetséges csapatok.

1944. augusztus 23-án, ahogy a szovjet csapatok elérték a román határt, a románok - ahogy az I. világháborúban – tettek egy gyors fordulatot és sürgősen átálltak az erősebb fél oldalára. A kialakult helyzetben Magyarország sem igen tehetett mást. Az egyetlen logikus cselekednek az látszott, ha odahagyják a nemszeretem szövetségest, Hitlert.

Ekkor már bizonyossá vált, hogy nem az angolszászok érik ...

Van, mikor valaminek a kezdetét az ügy „hajnalaként” emlegetik, függetlenül attól, hogy melyik napszakban esett meg. De a Bocskai-féle szabadságharc tényleg egy hajnalon kezdődött, az 1604. október 15-ére virradó hajnalon... 

A koncepciós per nem egy új találmány, hanem régi szép hagyomány magyar földön. Már az sem az első példa erre, mikor Bocskai István állítólagos levelezését Bethlen Gáborral elfogatta Giacomo Barbiano di Belgiojoso gróf, a német-római császár kassai főkapitánya.

Valóban létezett-e ez a bizonyos levelezés, vagy csak Belgijoso agyszüleménye volt az egész, az már egy kétesélyes dolog. Annyi biztos, hogy Belgiojoso nem rajongott különösebben Bocskai Istvánért, hiszen az volt olyan merész, hogy mikor a ...