Szent (I.) István királyunk uralkodását, életművét sokféleképpen lehet értékelni – mint ahogy meg is teszik -, de egy dologban biztosan tévedett. Mikor az ifjú Orseolo Pétert tette meg örökösévé. 

Péter 1010-ben, vagy 1011-ben született Velencében, Orseolo Ottó velencei dózse és Szent István leánytestvérének (talán Ilonának hívták, de lehetett Gizella, esetleg Mária) gyermekeként. Még kamasz fiú, úgy 15-16 esztendős, mikor apját II. Konrád német császár közreműködésével megfosztják rangjától. Ottó Bizáncba menekül, de Péter, a húgával és édesanyjával inkább Magyarországot választotta.

István igencsak megkedvelhette unokaöccsét, mert mikor fia, Imre herceg egy vadászbalesetben szerzett sérüléseibe belehalt – ...

Talán egy házasság körüli bonyodalom volt a kiváltó ok… Az 1140-es évek közepe táján III. Konrád német király úgy vélte, már nem fűződik akkora érdeke ahhoz, hogy fia, Henrik és Zsófia, II. Géza magyar király húga házasságot kössön. Lazán felbontotta a jegyességet, pedig akkoriban az ilyen házasságkötések egyben politikai szövetségek fixálását is jelentették.

A magyar királyi udvarban jókora felháborodást keltett III. Konrád lépése. Pedig ez még csak a kezdet volt… Miután a németeknél enyhült az addig fennálló feszült belpolitikai helyzet, a „derék” Konráddal kicsit elszaladt a ló. Úgy vélte elég nagy az ő hadserege és elég erős ahhoz, hogy a környező államok királyait, mint vazallusait kezelhesse. Mikor a ...

„ Ebben az évben Magyarországot, mely háromszázötven éven át fennállott, a tatárok hada elpusztította ” – írták a niederaltaichi monostor évkönyvébe 1241-ben.

Ez ugyan nem fedte teljesen az a igazságot, de közeljárt az valósághoz. A monostor jegyzője először is abban tévedett, hogy a magyaroknak a tatárokkal kellett szembenézniük, a tatárok csak segédcsapatait alkották a távoli keleti pusztákról indult, alig néhány évtized alatt világbirodalmat építő mongol hadaknak. De nem ő volt az egyetlen, aki ezt a tévedést elkövette, más, magyar történetírók is következetesen tatárokat emlegettek.

De hogy is kezdődött?

A 11-12 század fordulóján a messzi keleten, egy Temüdzsin nevű, roppant ambiciózus és tehetséges ...

Ha már színész, legyen dráma. Igazi vérgőzös rémdráma. Melyet a valóság ír és a főszereplője Major Tamás meg a bátyja, Major Ákos. 

Kezdjük egy régi képpel:

A román megszállók 1919. november 16-án végre kitakarodtak a kifosztott Budapestről. A Siófokon szervezett, Horthy Miklós vezette Nemzeti Hadsereg – az Antanttal kötött egyezmény értelmében – megindul a főváros felé. Félig diadalmenet ez, félig ígéret, hogy eztán minden másképp lesz, vége a Nagy háború utáni anarchiának. Van aki, örül az eseményeknek, van, aki fél és dühöng – a hajdani bolsevikok biztosan -, de így van ez minden nagyobb változásnál, sose lesz mindenkinek a kedvérevaló, ami épp történik.

A legtöbb helyen ünneplő közönség fogadja a ...

1542-ben nagy visszavágásra készült Ferdinánd király. Úgy vélte, eljött az ő ideje, seregei visszafoglalhatják az 1541-ben elveszített Buda várát. Ezúttal úgy látszott, a Habsburgoknak áll a zászló: Szulejmán szultán visszatért török földre és a magyarországi vilajet ( török hódoltsági terület ) ekkoriban még nem volt nagy. Csak Nándorfehérvártól, fel Budáig, meg a Szerémséget birtokolta a török. Talán ki lehetne őket verni… 

Komoly erőket toboroztak össze, V. Károly német-római császár az ügy lelkes támogatójának bizonyult, ő ugyanis minden komolyabb erősség – vö.: Buda - eleste után az hitte, most már vége a világ. Jön a török és… A Habsburg sereg kiegészült itáliai csapatokkal is. Cseh- és Morvaország ...

1920. március 1-én a nemzetgyűlés elsöprő többséggel vitéz nagybányai Horthy Miklóst Magyarország kormányzójává választotta. A 141 leadott szavazatból 131 támogatta Horthyt, Apponyi Albert 7 voksot kapott, 3 pedig érvénytelen volt.

1919. november 16-án Horthy Miklós csapatai élén – és az azóta is sokat emlegetett fehér lovon – bevonult Budapestre. Fontos lépcsője volt ez a háborús összeomlást és a proletárdiktatúrát követő konszolidációnak.

November 24-én alakult meg Huszár Károly kormánya, amelyet végre az antant is elismert és komolyan vett. Ezután kellett még néhányat lépni, úgy, mint a nemzetgyűlési választások megtartása és a kormányfő megválasztása, hogy véget érhessen az áldatlan helyzet és külföld ...

A címben elhangzó véleményt nem sokszor hallhatta magyar király. Még akkor sem, ha a Habsburg családból származott, mint Miksa. De Gyulaffy László sose fogta vissza magát. Se szóban, se bajvívásban, se, ha a törökkel kellett harcolni…

Ki is volt ez a „magyar Achilles”-ként is emlegettet úr, aki annyira nem rajongott Habsburg Miksáért, hogy odahagyta rangját, birtokát és inkább áttette székhelyét Erdélybe. János Zsigmondhoz pártolt, csak hogy ne kelljen a bécsi urakat szolgálnia?

Gyulaffy László (egyes forrásokban: Gyulafi) valamikor 1520 táján született Csobáncon, régi híres katonacsaládban. Apja Gyulaffy István Csobánc kapitánya és királyi táblai ülnök volt. A három részre szakadt országban a család a török ...

Kevés emberrel bánt el úgy az utókor, mint a jó öreg Kempelen Farkassal. Mindenki csak egy játékra, egy tréfára gondol a neve hallatán. A sakkautomatára. Ami ráadásul nem is volt automata, hiszen egy embert rejtettek a belsejébe. 

Gyakran emlegetik világcsalóként, mutatványosként a nagy magyar polihisztort.  De vegyünk néhány apróságot, amit kevesebben tudnak róla.

1734. január 23-án született, Pozsonyban, nemesi családban – nem mintha ez olyan fontos lenne, de ha atyja, Kempelen Engelbert kijárta III. Károly királynál a nemességük honosítását, akkor tán mégiscsak érdemes rá szót vesztegetni. Az ifjú, Wolfgangus Franciscus de Paula néven anyakönyvezett – de mi maradjunk csak a Farkasnál – Kempelen iskoláit Pozsonyban kezdte, ...

Ezekkel a rebellis magyarokkal mindig baj van! – vélhették a bécsi udvarban. – Nem elég nekik, hogy a Wesselényi-összeesküvést lelepleztük, vezetőit kivégeztük, nem elég nekik, sorra indulnak koncepciós perek magyar birtokosok ellen, de még protestáns vallásukat is szabadon gyakorolnák! 

Pedig azt el kell tüntetni a föld színéről! És a megbízhatatlan magyarokat ki kell kergetni a végvárakból és a helyükre „derék”, „megbízható” idegen zsoldosokat kell ültetni.

A feneketlen bécsi kincstár csak úgy nyelte a pénzt, kellett az a példátlan megtorlási hullám finanszírozására, kellett minden másra, csak épp a végvári katonák járandóságára nem jutott. Azok mehettek amerre láttak, egyszerűen elkergették őket. Akárcsak a ...

Farkas Mihály, múlt századi kommunista vezetõ számára igazán különleges nap lehetett július 18. 1904-ben ezen a napon született és 1956-ban ezen a napon kezdõdött számára a „vég”. Tán „születésnapi ajándékul” szánták neki az elvtársai…

A kommunista diktatúrák bűneiért felelős személyek, vagy mondjuk ki nyíltan: a bűnösök nem csak Magyarországon, de szerte a világon is „megúszták”. Alig akadt közülük, akiket felelősségre vontak tetteikért, olyan pedig még kevesebb, akit még a „saját” rendszere fennállása alatt fogtak perbe.

Ennek nyilván megvannak a történelmi okai, melyeket hosszan lehetne taglalni. A legvalószínűbb: az elvtársaknak semmilyen „mosószer” sem volt elég drága, hogy kimossák egymás ...