Kevés emberrel bánt el úgy az utókor, mint a jó öreg Kempelen Farkassal. Mindenki csak egy játékra, egy tréfára gondol a neve hallatán. A sakkautomatára. Ami ráadásul nem is volt automata, hiszen egy embert rejtettek a belsejébe. 

Gyakran emlegetik világcsalóként, mutatványosként a nagy magyar polihisztort.  De vegyünk néhány apróságot, amit kevesebben tudnak róla.

1734. január 23-án született, Pozsonyban, nemesi családban – nem mintha ez olyan fontos lenne, de ha atyja, Kempelen Engelbert kijárta III. Károly királynál a nemességük honosítását, akkor tán mégiscsak érdemes rá szót vesztegetni. Az ifjú, Wolfgangus Franciscus de Paula néven anyakönyvezett – de mi maradjunk csak a Farkasnál – Kempelen iskoláit Pozsonyban kezdte, majd Győrben, Bécsben folytatta, végül Rómában fejezte be. Tanult filozófiát, jogot, nem mellesleg matematikát, fizikát, de olyasmit is, ami aztán végképp nem illett a nemesekről akkoriban dívó képbe: rézmetszést. Mintha egyáltalán nem vallotta volna a később Petőfi által oly remekül kikarikírozott magyar nemes „filozófiáját”:

"Munkátlanság csak az élet.
Van életem, mert henyélek.
A paraszté a dolog.
Én magyar nemes vagyok!"

Mivel nem vetette fel a pénz – a későbbiek során is számos anyagi gondja volt – Bécsben tisztviselőként kezdett dolgozni. Utólag már kár ilyesmin okoskodni, de bízvást elmondható róla, hogy, ha akkora vehemenciával fog a pénzkereséshez, ahogy tudományokkal, mechanikával foglalkozott, korának leggazdagabb emberei közé emelkedhetett volna. De ez már csak így megy, a nagy tudósok ritkán milliárdosok, és ha mégis gazdagok, többnyire örökölték a vagyont.

1767-től, mint az elnéptelenedett Bácska betelepítési kormánybiztosa működött, faluközösségeket szervezett, selyemgyárat épített. Ekkoriban keltette fel az érdeklődését az emberi beszéd mechanikája. 1770-ben, világelsőként beszélőgépet épített. A gép kapcsán írt tanulmánya a modern fonetikai kutatások megalapozója.

De az akkoriban meglehetősen haszontalan mulatságnak tartott beszélőgépen kívül számos más, hasznos szerkezetet is épített, nem ritkán olyanokat, amelyek forradalmi újdonságoknak bizonyultak. Tervezett gőzkondenzátorral működő gőzgépet csatornaépítésekhez, a gőzturbina őse is az ő nevéhez köthető. Kétszivattyús vízemelőjével Buda vízellátásán javított, és ha már Budát említettem: a vár egyes részeit ő építette újjá, ő tervezte a Várszínházat – a régi karmelita kolostort építette át színházzá. A nevéhez fűződik még a nagyszombati egyetem Budára költöztetése is.

De igazi nagy szerelme mindig is a mechanika, a trükkös szerkezetek voltak. Egy osztrák udvari tanácsos kérésére, hogy segítsen vak lányának megtanulni az írást és olvasást, gépet szerkesztett. Kéregpapírból kivágott, domború betűkkel maga tanította meg a leányt a betűk felismerésére, majd egy különleges, kitapintható, domború billentyűkkel ellátott írógépet segítségével a leány írhatott is. Így lett Paradis Mária Terézia a bécsi zongoraművésznő volt az első csökkentlátó a világon, aki megtanult írni és olvasni. Kempelen sikere nyomán kezdték a vakokat speciális segédeszközökkel tanítani.

A már említett mechanikus beszélőgépet is eredetileg azért kezdte fejleszteni, hogy a süketnémák, vagy a beszédben valamiért korlátozott emberek is tudjanak közérthetően kommunikálni. Ő maga talán ezt a találmányát tartotta a legfontosabbnak, ebbe fektette a legtöbb munkát. A gép a korabeli leírások szerint tisztán és érthetően ejtett ki minden hangot, szót.

A pozsonyi vár vízvezeték rendszere és a híres schönbrunni szökőkutak is neki voltak köszönhetők. Még a himlőben megbetegedett Mária Teréziának is épített mozgatható betegágyat. I. Ferenc ezt azzal „hálálta” meg neki, hogy jakobinus kapcsolataira hivatkozva megszüntette járadékát.

Szegényen halt meg, Bécsben, 1804. március 26-án

"A boldogsághoz nem kell sok biz'ám,
Sőt nagyon kevés, kettő kell csupán:
A kenyér és a lélek nyugalma.
A munka adja meg a napi kenyeret,
S ki uralkodik vágyai felett,
Lelkének nyugalmát megtarthatja."

- írta egyik versében – mert költészettel is foglalkozott a nagy magyar polihisztor. Ő csak tudta mit beszél, mert nyugalma tán sose volt egész életében és bőven akadtak kenyérgondjai.

Ja, hogy a híres sakkautomatáról egy szót sem írtam? És hány találmányát, fejlesztését, alkotását nem említettem még… Kell egyáltalán szót vesztegetni a szerkezetre, amit Kempelen is csak egy játéknak tekintett? Bár a maga nemében ez is egy zsenilásan trükkös szerkezet volt, a belsejében lévő sakkozó tükrök rendszere, mágnesek segítségével követhette az ellenfél lépéseit és egy olyan megoldással tehette meg a maga válaszlépéseit, amelyben a mai manipulátorok az őseiket tisztelhetik…

Forrás: Wikipédia; Mimicsoda.hu; Titoktan.hu; Kultura.hu; NG.hu; Karpatalja.ma