2020. aug 04.

Budapest román megszállása

írta: Cabe Ferrant
Budapest román megszállása

romanian_soldier_at_franz_joseph_bridge_budapest.jpg1919. augusztus 3. fekete nap a magyar történelemben. Ekkor esett meg, hogy Rusescu román tábornok három századnyi katonával – mintegy négyszáz emberrel – elfoglalta Budapestet és „megszállva” tartotta, míg másnap megérkeztek a román főerők.

A románok ez a dicső haditettet azóta is úgy emlegetik, hogy az övék volt az első hadsereg a világon, amely felszabadított a kommunizmus rémuralma alól egy államot… A történelmi valóság persze kicsit más…

Az I. világháború – vagy, ahogy akkoriban nevezték: a Nagy Háború – 1918-ban véget ért. Utána, akár a kártyavár omlott össze az Osztrák-Magyar monarchia – természetesen az antant hatalmainak lelkes asszisztenciája közepette. Az őszirózsás forradalomban Magyarországon hatalomra került Károlyi-kormány egyik első – és „zseniális” – ötlete a hadsereg teljes leszerelése volt. Hogy ezzel a pacifista amerikai elnök, Wodroow Wilson elvárásainak kívántak-e megfelelni, tán a háborúban megfáradt, kivérzett nemzet kedvére akartak-e tenni, vagy egyszerűen csak elvesztették az eszüket, azt ma már nehéz eldönteni. Mindenesetre tény, hogy Magyarország szinte teljesen védtelen maradt.

A Kun Béla vezette kommunisták nem csekély mértékben annak köszönhették hatalomra kerülésüket, hogy pártjuk kezében maradt az ország szinte egyetlen fegyveres ereje, a felfegyverzett budapesti munkások, valamint ígéretet tettek arra, hogy megvédik az országot. Nem ez volt az egyetlen ígéretük, melyet nem tartottak be…

A „dicsőséges” – mi még így tanultuk a suliban - 133 nap gyors és dicstelen véget ért. 1919 augusztusában elbukott a Tanácsköztársaság. Ezt nemzet többsége egyáltalán nem bánta, kommunista rémuralom e rövid országlását is túl hosszúnak. Az viszont már sokkal elkeserítőbb volt, hogy Kun Béláék – hangzatos ígéreteik ellenére – nem voltak képesek megvédeni az országot a betörő román csapatokkal szemben. 1919. augusztus 2.-án Kun Béla hősien Bécsbe távozott, ahonnan később a Szovjetunióba ment, ahol el is nyerte „jutalmát” Sztálintól…

Budapestre 1919. augusztus 4-én vonultak be a román csapatok, Moșoiu tábornok előtt diadalmenetben elmasírozva.

Magyarország megszállása a Nemezetek Szövetségének Legfelsőbb Tanácsa utasításai ellenére történt meg. Ezért Clemenceau francia elnök – teljesen logikusan – a magyarokat szólította fel a fegyverszünet betartására:

 „Magyarország tegyen eleget a fegyverszünet előírásainak és tartsa tiszteletben a Legfelsőbb Tanács által rögzített határokat, és mi megvédjük Önöket a románoktól, akik nem kaptak tőlünk semmilyen felhatalmazást. Azonnali hatállyal küldünk egy szövetséges katonai missziót, amelynek feladata a leszerelés felügyelete, valamint gondoskodni arról, hogy a román csapatok kivonuljanak.”

A románok által diktált fegyverszünetet kemény feltételeket szabott Magyarországnak. Amikor 1920 elején a román csapatok végül kivonultak Budapestről, kifosztották a várost. A magyaroknak át kellett engedniük valamennyi hadifelszerelésüket, kivéve azokat, amelyekkel a Horthy irányítása alatt álló sereg rendelkezett. Ezenkívül át kellett adniuk a románoknak teljes hadiiparukat, a magyar vasúti kocsik felét, az állatállomány 30%-át, a mezőgazdasági eszközök 30%-át, illetve 35 ezer vagon gabonát és takarmányt.”

A románok végül is „jó üzletet” csináltak. 1916 augusztusában mintegy 110 000 négyzetkilométernyi területet ígértek oda nekik Magyarországból a hadba lépésért. Három évvel később pedig háborítatlanul fosztogathattak az országban. Soha semmilyen felelősségre vonás fel sem merült akkori tevékenységükkel kapcsolatban.

Forrás: Wikipédia; Origo.hu; Rubicon.hu.

Kép: Román őrség a budapesti Ferenc József híd (ma: Szabadság híd) hídfőjénél

Szólj hozzá

Fősodor Kupalői históriák Tán történelem