1941. június 26-án 13.08 perckor bombatámadás érte Kassát. Az akkor már ismét Magyarországhoz tartozó városra 29 darab bomba hullott – olyan jó százkilósak – egy további pedig a közeli Enyicke határában csapódott be.

A támadásnak 32 halálos áldozata volt és mintegy nyolcvanan sebesültek meg, az anyagi kár is jelentős volt, körülbelül hárommillió pengőre rúgott. Nagyjából ennyi, amit biztosan lehet tudni az akkori eseményekről. Nem csak így utólag, akkoriban se nagyon tudtak többet.

A támadók üldözésére induló magyar gépek nem voltak képesek tartani a lépést a jóval korszerűbb repülőkön menekülőkkel. A kétfedelű nyitott kabinos gépekkel ezer méternél jobban meg sem tudták közelíteni őket. A megfigyelések ...

Erdélyben is történnek csodák… A zajkányi csata emlékművét 1992. június 22-én erőgépek segítségével döntötték le „ismeretlen tettesek”. Az ügyben indított vizsgálat eredménytelenül zárult. Az emlékmű négy méteres, buzogány formájú vasoszlopa szőrén-szálán eltűnt. Nem is került elő, csak egy esztendő múltán, mikor a közeli osztrói tóban belebotlott valaki a vízbe süllyesztett oszlopba.

Innen – kiemelése után – a várhelyi múzeumba szállították. A múzeumból - nagy valószínűséggel immár végleg - 1994 novemberében kélt lába. A tettes – vagy tettesek – azóta is ismeretlenek… Külön érdekessége az ügynek, hogy a helyi rendőrség, a múzeum közvetlen szomszédságában van…

De miféle emlékmű volt ...

A 16. század második felében élt Telli Hasszán boszniai pasának volt egy érdekes hobbija. Be akarta venni Sziszek várát. Szorgalmas és kitartó ember lehetett, mert évente újra és újra próbálkozott, így 1591-ben, 1592-ben és végül 1593-ban is. Ez utóbbi lett a veszte, 1593. június 22-én nem csak nagyratörő terveitől kellett megválnia a sziszeki csatában, de az életétől is. Csekély vigasz lehetett számára, hogy Mohamed Paradicsomában elmondhatta magáról: ő tette a legtöbbet a hosszú, avagy más néven: tizenöt éves háború kitöréséért.

Sziszek Zágrábtól légvonalban 48 kilométerre délkeletre a Száva, a Kulpa és az Odra folyók találkozásánál, a Pannon síkság egy termékeny, de gyakran mocsaras területén fekszik. Azokban az ...

Az Úr 451. évének tavaszán erősen rájárt a rúd Galliára. Attila, hun seregeivel és a vele szövetségi vagy éppen vazallusi viszonyban álló germán népek segédcsapataival hadjáratra indult. Nem ok nélkül. A Keletrómai Birodalom új császára, Marcianus megszüntette az 443-tól fizetett évi adó folyósítását…

Már most, amióta világ a világ – és mióta az adófizetést „feltalálták” – az adózás kedvezményezettje erősen neheztelni szokott azért, ha nem érkezett meg időben jogos – vagy annak vélt, de mindenképpen: kialkudott – járandósága. Attila sem tett másként, megindult jussát „behajtani”. Hogy a Nyugatrómai Birodalom se maradjon ki az ügyből, Honoria társcsászárnő III. Valentinianus császár nővére, gyűrűt ...

1703. június 7-én vívták a Rákóczi-szabadságharc első csatáját a Kárpátokban fekvő Dolha közelében. Az akkor még „labanc-hiten” lévő Károlyi Sándor itt lepte meg a gyanútlanul táborozó kurucokat nyolc század katonával és egy század vasas némettel.

A császári hatalom elleni felkelés gondolata már régen érlelődött, de minden felkelés élére – már ha el akarnak érni vele valamit –vezető kell. Olyan, akit nem csak a jobbágyok, a kisnemesek, de a nagyobb urak is követnek a hadba. A török földön bujdosó Thököly Imre meg tán már túl öreg ahhoz, hogy az élükre álljon - valahogy így okoskodhatott Esze Tamás, mikor a Lengyelországba menekült II. Rákóczi Ferencet javasolta vezérnek.

A bujdosók tanácskozásaik után két ...

1235 körül, Esztergomban született Árpád-házi vagy Magyarországi Jolán (ismert még Lengyelországi Jolán és Jolánta néven is, lengyelül: Jolenta Węgierska) egyike azoknak a magyar szenteknek, boldogoknak, akinek életét talán sokkal jobban ismerik és számon tartják Lengyelországban, mint nálunk: magyar királylány, lengyel hercegnő, klarissza szerzetesnő, a lengyel családok védőszentje. 1827-es boldoggá avatását követően Boldog Jolán (lengyelül: Błogosławiona Jolenta) néven ismeretes.

Jolán IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária királyné leánya volt. Közvetlen családtagjai között további boldogok és szentek is voltak, nagynénje volt Szent Erzsébet, leánytestvérei pedig Szent Kinga, Boldog Konstancia és Szent Margit ...

1809. június 14-én vívták meg győri csatát. Ez volt a napóleoni háborúk egyetlen, a Magyar Királyság területén lezajlott ütközete, egyben az utolsó olyan összecsapás, amelyben a magyar nemesi felkelés hadai vettek részt. A minőségbeli, létszámbeli és vezetésbeli különbségek miatt kezdettől fogva nyilvánvaló volt, hogy a franciák fölényben vannak. A csatát az osztrák vezetés sorozatos tévedései kísérték, ez végül a Habsburg sereg vereségéhez vezettek.

Napóleon 1809 májusában elfoglalta Bécset. Előzőleg május 15-én Schönbrunnban kiáltványt adott ki a magyar nemességnek címezve, amelyben felszólította őket a Habsburgok elhagyására és a függetlenség kikiáltására. A magyar politikai vezető réteg erre nem volt ...

Ha egy magyar utazó Buenos Airesbe vetődik, ki ne hagyja a látnivalók közül a Colegio Militar de la Nación-t,  Argentína első nemzeti katonai akadémiáját. Bizonyos Juan Fernando Czetz alapította és vezette sokáig, akit mi inkább Czetz János 1848-49-es honvédtábornokként ismerjük.

Czetz János 1822. június 8-án, Gidófalván született. Örmény felmenői 1672-ben Erdélybe történő beköltözésükkor még a Vártán nevet viselték, és jellemzően kereskedelemmel foglalkoztak. Édesapja – szakítva a családi hagyományokkal – katonatiszt lett. z ő korai halála után, hétévesen bekerült a kézdivásárhelyi katonai nevelőintézetbe, ahol latin és német nyelvet, földrajzot és földmérést tanult. Ezt követően a bécsújhelyi Theresianum ...

1446. június 5-én (más források szerint 6-án) a magyar országgyűlés – az ország történetében először – kormányzót választott. És mindjárt elsőre, jól döntöttek. Az új kormányzót ugyanis Hunyadi Jánosnak hívták.

Hogy miért volt szüksége az országnak kormányzóra?

Az ifjú I. Ulászló, aki egyszemélyben volt Magyarország és Lengyelország királya 1444. november 10-én elesett a szomorú emlékezetű várnai csatában. „Konkurense” V. László király, alit 1440. május 15-én koronáztak királlyá pedig még a szó szoros értelmében „gyermekcipőben” járt, hiszen mindössze hat esztendős volt a rákosi (és pesti) országgyűlés idején. Az országnak mindenképpen szüksége volt egy erős, határozott vezetőre, aki képes ...

Százegy esztendeje, hogy a magyar Vörös Hadsereg offenzívája - az északi hadjárat - során, június első napjaiban a magyar csapatok visszafoglalták Lévát, Érsekújvárt, Selmecbányát, Zólyomot, Tokajt, Sárospatakot, Kassát és Sátoraljaújhelyet.

De mi is vezetett odáig, hogy magyar városokat kellett visszafoglalni?

A Károlyi Mihály-kormány egyik „zseniális” döntése a katonaság szervezett leszerelése volt, a világháború frontjairól hazatérő katonákat egyszerűen szélnek eresztették. Egy olyan helyzetben, mikor mindenki más állig fel volt fegyverkezve, azzal a nem is nagyon titkolt szándékkal, hogy területet hasítson ki magának Magyarországból.

A kommunista hatalomátvételt követően a békekonferencia Budapestre küldte ...