Ha egy magyar utazó Buenos Airesbe vetődik, ki ne hagyja a látnivalók közül a Colegio Militar de la Nación-t,  Argentína első nemzeti katonai akadémiáját. Bizonyos Juan Fernando Czetz alapította és vezette sokáig, akit mi inkább Czetz János 1848-49-es honvédtábornokként ismerjük.

Czetz János 1822. június 8-án, Gidófalván született. Örmény felmenői 1672-ben Erdélybe történő beköltözésükkor még a Vártán nevet viselték, és jellemzően kereskedelemmel foglalkoztak. Édesapja – szakítva a családi hagyományokkal – katonatiszt lett. z ő korai halála után, hétévesen bekerült a kézdivásárhelyi katonai nevelőintézetbe, ahol latin és német nyelvet, földrajzot és földmérést tanult. Ezt követően a bécsújhelyi Theresianum Katonai Akadémiát végezte el, kiváló eredménnyel, évfolyamelsőként.

Első tiszti beosztásában 1842-ben a 62. gyalogezredben szolgált hadnagyi rendfokozatban. Híressé vált amiatt, hogy méltánytalannak érezte, hogy a magyar anyanyelvű katonákat is német nyelven vezényelték, és könyvet írt „Magyar Hadnyelvtan a császári és királyi osztriai hadsereg tisztjei számára” címmel. Könyvéből vett szavaival élve: „A hadsereget semmi sem bátorítja oly hatólag mint a Vezér személyes megjelente, ha azt anyai nyelvén meg tudja szólítani.”

1846-tól áthelyezték a bécsi Földrajzi-Térképészeti Intézethez. 1848 júliusában innen jelentkezett a szerveződő honvédseregbe, annak ellenére, hogy ez a császári hadseregben szépen induló katonai karrierjének a végét jelentette.

1848 októberére az erdélyi magyar csapatok helyzete válságossá vált. A honvédek – az 1849 elejéig hősiesen ellenálló Háromszék kivételével – feladták Erdélyt, és a Csucsai-szorosig vonultak vissza. 1848. október 30-án az erdélyi csapatok ideiglenes parancsnokának az őrnaggyá előléptetett Czetz Jánost nevezték ki. Feladata a mintegy tízezer főt számláló sereg újjászervezése és kiegészítése volt.

Ezt példás lelkiismeretességgel el is végezte, így amikor Bem tábornok november 29-én átvette az erdélyi hadtest parancsnokságát, rövid időn belül (december 18-án) meg tudta indítani az ellentámadást. Czetz János Bem vezérkari főnöke, hadműveleti terveinek kidolgozója lett. Feltartóztatta Puchner császári tábornoknak az említett szorosnál előre nyomuló csapatait. Többször is kitüntette magát, Bem 1849. február 12-én ezredessé léptette elő.

Jelentős érdemeket szerzett Nagyszeben bevételénél (1849. március 11.), ezért Bem tábornoki kinevezését javasolta, amit az Országos Honvédelmi Bizottmány csak májusban hagyott jóvá. Czetz János lett a honvéd haderő legfiatalabb tábornoka.

A fegyverletétel után 1850 tavaszáig Magyarországon bujkált, majd kalandos úton Németországba menekült.

Tevékenyen részt vett a 48-as magyar emigráció politikai és katonai tevékenységében. A Krími háborút akarták kihasználni Magyarország felszabadítására. Klapka György oldalán sikeresen tárgyalt a törökökkel Isztambulban az esetleges magyar légió felállításáról Oroszország ellen. Az osztrák sereg hadba lépésének elmaradása miatt ez a terv meghiúsult. Az olaszországi magyar légió szervezésében is aktív szerepet vállal, de a villafrancai békekötés utáni csalódottság miatt családjával együtt elhagyta Európát, és véglegesen Buenos Airesben telepedett le.

Évtizedes vándorlása 1860-ban ért véget, miután feleségének köszönhetően új hazára talált Argentínában. Ettől kezdve már Juan Fernando Czetz néven tevékeny részt vállalt az argentin katonai-műszaki életben, de tábornoki rendfokozatát sohasem kapta vissza, ezredesként szolgálhatott magyarországi születése miatt.

Számos, nevével fémjelzett feladat elvégzése került be az ottani történelembe, feltérképezte az ország Paraguay-jal és Brazíliával határos vidékét, emellett számos vasútvonal építkezését is ő irányította. Ő alapította az argentin katonai földrajzi intézetet, amely az irányítása alatt egész Argentínát feltérképezte. A Buenos Aires-i Katonai Akadémiának 5 éven át volt (első) igazgatója. A Paraguay elleni háborúban (1864–1870) részt vett a hadműveletek irányításában.

Czetz jó barátságban volt Asbóth Sándorral, Kossuth Lajos egykori segédtisztjével, aki 1866 és 1868 között (Buenos Airesben bekövetkezett haláláig) az Amerikai Egyesült Államok argentínai és uruguayi első nagykövete volt.

Hosszú és tartalmas életút után 1895-ben vonult nyugállományba. Argentínában nagy tisztelet övezte, 1904-ben bekövetkezett halála után a Katonai Akadémia előtt embernagyságú ércszobrot állítottak emlékére.

1856-ban született Mária lányát Budai József egykori kolozsvári tanár vette feleségül, aki költeményben örökítette meg a legendás após emlékét:

"Ha elvegyül porom
Más ország földjében
Nyugalmat nem talál,
El nem pihen,
Szélvész, keresd fel ott,
S ha megtalálod
Gyors szárnyakon repítsd
Hazám felé.”

Forrás: Wikipédia; Mult-kor.hu.

Nyitókép:

- Czetz János, aki az 1848–1849-es szabadságharc katonatisztjei közül legfiatalabbként nyerte el a tábornoki rangot. / Ismeretlen festő

- Czetz János fényképe a Buenos Airesben kiadott Argentína története című könyvben