A trianoni békediktátumot 1920. június 4-én, budapesti idő szerint 16.32-kor írták alá a franciaországi Versailles-hoz tartozó Nagy-Trianon-kastély 52 méter hosszú és 7 méter széles folyosóján, a La galérie des Cotelles-ben.

Ez a kényszerszerződés, illetve békeparancs – ahogy akkoriban nevezték - az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének részeként a háborúban vesztes Magyarország (mint az Osztrák–Magyar Monarchia egyik utódállama) és a háborúban győztes antant szövetség hatalmai között létrejött békeszerződés, amely többek között az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása miatt meghatározta Magyarország új határait.

Az aláírók, a magyar kormány képviseletében – és ...

„ Az Országgyűlés kötelességének tekinti arra inteni a nemzet ma élő tagjait és a jövendő nemzedékeket, hogy a trianoni békediktátum okozta nemzeti tragédiára mindörökké emlékezve, más nemzetek tagjaiban okkal sérelmeket keltő hibáinkat is számon tartva, s ezekből okulva, az elmúlt kilencven esztendő küzdelmeiben az összefogás példáiból, a nemzeti megújulás eredményeiből erőt merítve, a nemzeti összetartozás erősítésén munkálkodjanak. Ennek érdekében az Országgyűlés június 4-ét, az 1920. évi trianoni békediktátum napját a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánítja. ” - 2010. évi XLV. törvény a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről, 4. paragrafus.

A trianoni békeszerződés aláírásának helyéről ...

1944. június másodikán az amerikai és a brit légierő, a Frantic Joe hadművelet keretében, több légicsapást mért magyarországi célpontokra.

Ha őszinték akarunk lenni, az, hogy Magyarországot a 2. világháborúban bombázni fogják, nagyjából akkor dőlt el, mikor hadat üzentünk a Szovjetuniónak, Nagy-Britanniának és az Amerikai Egyesült Államoknak.

Azt sajnálatos módon tudomásul kell venni, hogy a háborúk megvívását nem gáncs nélküli lovagok, még kevésbé tánc- és illemtanárok, hanem politikusok és katonai vezetők irányítják. Szépen hangzanak a polgári lakosság és polgári célpontok megkíméléséről szóló szlogenek, de nagyjából ezek annyit érnek, mint a háború utáni ezermilliárd millpengős bankjegyek. Lehet belőlük ...

Zágrábban, 1830. augusztus 15-én született Lebstück Mária honvéd főhadnagy. Nem kérem, nem elírás. A katonai pálya ma sincs „elnőiesedve”, a 19. században meg különösen nem volt, Mégis megtörtént, hogy egy ifjú hölgy egészen a főhadnagyi rangig vitte. Élettörténetét nem kisebb személyiség, mint maga Jókai Mór jegyezte le, neki mondta tollba, a halálos ágyán.

Hogy mi kellett ahhoz, a romantika századában, hogy egy fiatal, még tizennyolcadik évét sem betöltött leány a katonai pályára lépjen? Nem kisebb dolog, mint egy forradalom...

Lebstück Mária 13 éves korától Bécsben, nagybátyja, báró Simunich Boldizsár császári brigadéros házában élt, valószínűleg pont úgy, mint a többi, az osztályához tartozó fiatal lány ...

Szokták mondani: minden magyar kurucnak születik. Labanc csak később lesz belőle… De akad, aki mindhalálig kuruc marad, mint Esze Tamás, aki 1708. május 27-én hunyt el a nyitrai kuruc táborban.

Hiába verték ki a törököt az országból, a dolgok csak nem fordultak jobbra. Tán épp ellenkezőleg… Az 1690-es évek közepére kiderült: „ Anyám, nem ilyen lovat akartam! ”. Ahogy Kollonich Lipót mondta: „Magyarországot előbb rabbá teszem, aztán koldussá, végre katolikussá”.

Az már több esélyes, hogy valóban elhangzott-e ez a mondat és tényleg Kollonich mondta-e, de mindenesetre jól jellemzi az akkori időket. A bécsi udvar és magyarországi lakájai szorgosan dolgozott a „program” megvalósítását. A válasz sem maradt el… Az ...

1439. május 23-án, Budán – a pár nappal későbbre meghirdetett országgyűlés helyszínén - zavargás tört ki. A fegyveres zendülés valódi oka, a város német és magyar polgársága közötti viszály nem volt éppen új keletű, már több évtizedes múltra tekintett vissza.

Amikor 1437-ben Habsburg Albert személyében német-osztrák uralkodó került Magyarország trónjára, a budai német patríciusok úgy érezhették: innen már övék a világ, de legalábbis Buda bizonyosan. Egy víg ötletből kifolyólag eltörölték azt a szokást, hogy a város legfőbb közigazgatási vezetője, a bíró felváltva a két nemzet polgárai közül kerüljön ki. A magyarokat nem csupán kizárták a bírói hivatalból, de még a 12 tagú városi tanácsban is csak két ...

Kasszandra tragikus sorsú trójai királylány volt a trójai háború idején. Priamosz és Hekabé leánya, Hektor és Parisz húga. Világszép hölgy lehetett a maga idejében, mert a legenda szerint Apollón is szemet vetett rá. El is akarta csábítani. Kasszandra kaphatónak is mutatkozott a liezonra, csak egy „szerény árat” kért szerelméért: a csalhatatlan jóslás képességét.

Apollón ugyan a görög istenek csapatában játszott, de férfi volt a javából, és mint ilyet, egy csinos hölgy könnyen rábeszélhette bármire. Odaajándékozta a tévedhetetlen jövőbelátás képességét.

És itt jön a fordulat a történetbe. Kasszandra, kissé csalfa hölgy lehetett, mert mikor megkapta, amit kért, „visszamondta a partit”, azzal, hogy neki ...

1867. május 22-én kelt Kossuth Lajos – a kiegyezés ellen tiltakozó - híres nyílt levele, a Deák Ferencnek szánt, ún. Cassandra-levél. A későbbi turini remete szerint végzetes következményei lehetnek, ha Magyarország sorsát - a már akkor rogyadozó -Ausztriához kötik. A levelet először a Magyar Újság közölte május 26-án, majd május 28-i számában a Magyarország című kormánypárti lapban is megjelent.

"Barátom!

Engedd meg e megszólítást azon múlt emlékének nevében, amely a hosszú számkivetés keservei, a hazafi bánat és családi bú súlya alatt előttem mindig szent maradt.

Mi nemcsak elvrokonok, de barátok is valánk, a szó nemesebb értelmében férfikorunk szebb szakaszán keresztül, midőn még egy irányban haladtunk a ...

442 esztendeje, 1578. május 19-én Buda keresztény lakossága a Pünkösdöt ünnepelte. Már, amennyire tűrte ezt a török… Ha a májusi eső aranyat ér, nem sok arany juthatott abban az esztendőben a budaiaknak. Rég láttak már esőt, de tán nem ilyet vártak…

Szamosközy István krónikája szerint egy hosszabb ideje tartó szárazság utáni viharnak „köszönhető” a szerencsétlenség. Éjjel a viharban villámcsapás találta el a budai vár egyik tornyát, amely lőporraktárként szolgált. Ez a torony Zsigmond palotája előtt állt, Szamosközy szerint „czímertorony” volt a neve. A robbanás erejét az egykorú leírások úgy jellemzik, hogy néhány nehezebb ágyút is a Dunába vetett, az ott található hidat is szétrombolta, de még a messzebb ...

Százhárom esztendeje, hogy 1917. május 15-én, a Nagy háborúban, az otrantói-szorosban megvívták a Földközi-tenger térségének talán legnagyobb csatáját. Az egyik oldalon az Osztrák-Magyar Monarchia hajói, a másikon pedig az antant erői harcoltak. Ez a tengeri ütközet – bár a Monarchia flottája messze elmaradt ellenfeleitől – a Császári és Királyi Haditengerészet az első világháborúban elért legfényesebb győzelmeként került be a történelemkönyvekbe.

A Császári és Királyi flotta, mely jelentős sikereket mondhatott magának a Balkánon vívott szárazföldi háború tengerről történő támogatásában, 1916-tól gyakorlatilag tétlenségre kényszerült. Az antant flottái nem kívántak az Adrián háborúzni, de azt mindenképpen ...