2020. máj 22.

Kasszandra históriája

írta: Cabe Ferrant
Kasszandra históriája

cassandra2.jpgKasszandra tragikus sorsú trójai királylány volt a trójai háború idején. Priamosz és Hekabé leánya, Hektor és Parisz húga. Világszép hölgy lehetett a maga idejében, mert a legenda szerint Apollón is szemet vetett rá. El is akarta csábítani. Kasszandra kaphatónak is mutatkozott a liezonra, csak egy „szerény árat” kért szerelméért: a csalhatatlan jóslás képességét.

Apollón ugyan a görög istenek csapatában játszott, de férfi volt a javából, és mint ilyet, egy csinos hölgy könnyen rábeszélhette bármire. Odaajándékozta a tévedhetetlen jövőbelátás képességét.

És itt jön a fordulat a történetbe. Kasszandra, kissé csalfa hölgy lehetett, mert mikor megkapta, amit kért, „visszamondta a partit”, azzal, hogy neki tulajdonképpen nincs is kedve az egészhez. Talán még fejfájásra is hivatkozott.

Apollón természetesen dühbe gurult. Annyira volt gáláns, hogy nem vette vissza az ajándékát. Vagy tán csak nagyon ki akart tolni a hölggyel? Mindenesetre megátkozta: legyen bár minden jóslata pontos, mint egy svájci óra, akkor se higgyen neki senki. Ennél tán jobban nem is szúrhatott volna ki vele és a trójaiakkal.

Kasszandra a trójai háborúban sokszor segíthetett volna hazájának jóslataival, de a derék trójaiak csak legyintettek a világszép királylány fecsegésére. Még, hogy egy szép nőnek esze is legyen! Ki hallott már olyat?

A legnagyobb bukta akkor következett, mikor a görögök cselből távozást színleltek, de otthagyták a híres falovat, amelyben a trükkös Odüsszeusz rejtőzött harcosaival. Kasszandra sírva könyörgött a népnek, hogy ne hozzák be az ajándékot a városba, inkább égessék el, mert görögöktől semmi jó nem jöhet.

Szokás szerint nem vették komolyan, inkább egyszerűen bolondnak nézték. Sokkal vidámabb ötletnek tűnt népünnepélyt rendezni a győzelem örömére, mint egy széplány buta károgását hallgatni…

Mikor mindenki előírásszerűen berúgott és elpilledt a ménkű nagy ünnepléstől, a görögök szépen előmásztak a faló gyomrából és kinyitották Trója mindaddig bevehetetlen kapuit.

Az ógörög kultúrát azóta is csodálja a világ, de nem csak drámák, szobrok és hasonlók terén alkottak nagyot. A háborúzásban, fosztogatásban és gyújtogatásban is kiválóak voltak.  Kassazandra a város dúló görög had elől Athéné szentélyébe menekült, ami elég biztos helynek tűnt, ismerve a görögök az istennő iránti tiszteletét. Athéné azonban nem lelkesedett a trójaiakért, elvégre Parisz nem neki nyújtotta a legszebb istennőnek járó aranyalmát.

Ez az eset is megér még pár szót: a jó görögök fel sem tételezték, hogy az istennők tisztességesen versengenének. Mindhárom meg akarták vesztegetni a döntőbírót. Aphrodité, a szerelem istennője „ajánlott be” a legjobban, Szép Heléna (Heléné) szerelmét ígérte a döntnökké választott ifjúnak. Persze, hogy ő nyert… És ki is tört miatta a trójai háború, mert Heléné férje Menelaosz kissé rossz néven vette, hogy a feleségét megszöktette egy tejfeles szájú ifjonc.

Athéné tehát nem segített a templomába menekülteken. A templomba betörő Aiasz gyorsan megtalálta és annak rendje és módja szerint megerőszakolta Kasszandrát. Újabb adalék a antik kultúra fényességéhez… Ezután úgy vélte, jól jöhet a sereg vezérének Agamemnónnak egy ilyen csinos csaj, meg tán jó pontokat is szerezhet nála, hát „elajándékozta” a lányt, mint egy doboz bonbont.

Agamemnón feltehetően jól bánt a leánnyal, mert az a hajóúton többször is megpróbálta figyelmeztetni, hogy csak óvatosan azzal a hazatéréssel, mert otthon meg fogják gyilkolni. Az átok ezúttal is hatott, Agamemnón nem hitt Kasszandrának.

Vesztére.

Alig, hogy kikötött hajója Mükénében és ő hazatért palotájába, Klütaimnésztra, az ő drága hitvese és annak szeretője – már hogyne lett volna szeretője, ha az ő uracskája potom tíz évig odavolt háborúzni – Aigiszthosz eltették láb alól az alkalmatlankodó király. Kasszandra sem úszta meg, vele is végeztek.

Egy igazi görög tragédiában kizárt a hepiend, Aigiszthosz ugyan hét esztendőre Mükéné királya lett és Klütaimnésztrától két gyermeke született: Alétész és Érigoné, de előkerült Oresztész Agamemnón elűzött fia. Bosszút állt apja meggyilkolásáért, megölte Aigiszthosz és a saját anyját, Klütaimnésztrát is.

És itt fejezzük is be történetet – mellesleg folytatódik tovább, vérben és halálban bővelkedve – hiszen Kasszandra halott. Mindent összevetve azért, mert nem volt kedve ágyba bújni egy görög istennel…

Szólj hozzá

Fősodor Kupalői históriák Tán történelem