Hiába verték ki a törököt az országból, a dolgok csak nem fordultak jobbra. Tán épp ellenkezőleg… Az 1690-es évek közepére kiderült: „Anyám, nem ilyen lovat akartam!”. Ahogy Kollonich Lipót mondta: „Magyarországot előbb rabbá teszem, aztán koldussá, végre katolikussá”.

Az már több esélyes, hogy valóban elhangzott-e ez a mondat és tényleg Kollonich mondta-e, de mindenesetre jól jellemzi az akkori időket. A bécsi udvar és magyarországi lakájai szorgosan dolgozott a „program” megvalósítását. A válasz sem maradt el… Az egykori Királyi Magyarország és Erdély „vadregényes” határterületein bujdosók, a kifizetetlenül szélnek eresztett végvári vitézek, a nehéz sorsukat megelégelő jobbágyok, az elszegényedő ...

A könyv egy veszedelmes dolog. Gondolatokat hordozhat, ne adj’ Isten tudást, így „megfertőzheti” a jobb sorsra érdemes polgárokat. Ez ellen tenni kell valamit! 1933. május 10-én érte el tetőpontját a XX. század leghírhedtebb könyvégetése, a náci könyvégetés. Németország több városában a fasiszták nyilvánosan elégettek több tízezer „a német szellemet mérgező” könyvet.

Nem volt ez új keletű ötlet, a történelem során folyton és nagy erőkkel igyekeztek megszabadulni a „tűrhetetlen” művektől. A középkorban leginkább az inkvizíció jeleskedett e téren, de bőven estek áldozatul könyvek a reformáció idején is.

Természetesen nem csupán a „fejlett” Európában estek meg ilyesmik. Hogy mást ne említsek, ...

1944. május 1-én alakult meg a Magyar Királyi Honvéd Légierő 101. "Puma" Vadászrepülő-osztálya - a tervezett 101. Vadászrepülő-ezred első egysége. Az osztályt Magyarország légterének védelmére hozták létre 1944 nyarán. Harcolt az amerikai 15. Légihadsereg és a Szovjet Légierő ellen, elsősorban Magyarország, de a háború végén Ausztria felett is.

1944 tavaszán az USAAF többször támadta Magyarországot nagyszámú bombázó kötelékekkel. Az Országos Légvédelmi Parancsnokság ennek hatására úgy döntött, hogy a hatékonyabb fellépés érdekében egy egységes vadászrepülő-ezredet kell létrehozni. A cél az volt, hogy minél több vadászt lehessen egyidejűleg a bombázókötelékek és kísérőik ellen bevetni.

Vitéz belényesi ...

1961. április 30-án Leonyid Ivanovics Rogozov orosz orvos sikeres vakbélműtétet hajtott végre saját magán. Ez így elég őrülten hangzik, mint valami morbid orvosi rekordkísérlet, de ha hozzátesszük, hogy mindez az Antarktiszon, a civilizációtól sok száz kilométerre történt, mindjárt más a leányzó fekvése…

Rogozov, a hatodik szovjet antarktiszi expedíció 27 esztendős orvosa, a Schirmacher-oázisban (A Déli-sark egyik jégmentes felülete) tartózkodott 11 társával. Azzal bízták meg őket, hogy a új bázist építsenek. A Novolazarevszkaja-bázis 1961. február közepére előírásszerűen el is készült. A csapat pedig arra készült fel, hogy a következő hónapokat a kietlen tájon töltse.

Hogy mennyire mentek simán az expedíció ügyei ...

1957 tavaszán úgy kellett a Kádár-rendszernek valami sikerélmény, akár egy falat kenyér. Éppen túl voltak a márciusi MUK frászon – „Márciusban újrakezdjük” – hirdették röplapok, a titokban felpingált feliratok a házfalakon. Aztán még sem kezdték újra… De jött május elseje. Bizonyítani kellett, hogy "ők" vannak nyeregben...

A forradalom utáni megtorlások még javában zajlottak, az ország nemzetközileg elszigetelődött. Az ENSZ-ben tárgyalták a „Magyar-ügyet”. No, nem valami nagy vehemciával és – jó gittegylethez méltón – igen kis hatásfokkal. Miközben ők hámozták az aktuális luftballont, itt emberek kerültek börtönbe. Olykor bitófára. Nem is kevesen. A kicsit sem kedves emlékezetű Haynau sem akasztatott ennyit…

Az 1711. április 29-én megkötött szatmári békeszerződés értelmében 1711. április 30-án a kuruc hadsereg a majtényi síkon letette zászlóit a császári hadsereg előtt, és fegyvereit megtartva hazaoszlott.

Az 1703-ban kitört szabadságharc kezdetén a kuruc sereg sorra aratta győzelmeit, Rákóczit a gyulafehérvári országgyűlés 1704-ben Erdély, a szécsényi 1705-ben Magyarország fejedelmévé választotta, majd 1707. június 13-án az ónodi országgyűlés kimondta a Habsburgok trónfosztását. A kurucok óriási területeket foglaltak el, de nem tudták megszilárdítani a békét a kezükre vidékeken nem épült ki „valódi” államhatalom.

A külső támogatás hiánya, a folyamatos gazdasági nehézségek miatt a felkelők társadalmi és ...

Görgey Artúr és Kossuth Lajos egybehangzón nevezte 1849. április 26-án lezajlott első komáromi csatát – másképpen komárom-szőnyi csatát – a szabadságharc legfontosabb ütközetének. A szabadságharc kimenetele szempontjából sorsdöntő csata szomorú következményeként hívták be az osztrákok az orosz cár seregeit.

A komáromi csatában – Görgey vezetése alatt – 24 000 amagyar honvéd állt szemben a Schlick tábornok vezette harmincezres osztrák sereggel.

„A támadás magyar részről indult meg. Knezić Károly ezredes 4 000 emberrel átkelt a Dunán. Kiss Pál ezredes ezalatt elfoglalta Újszőnyt, és (Koppány)Monostort, valamint a Duna jobb partján lévő sáncokat. Délelőtt 9 óra tájban Damjanich kijött a várból és Kiss Pállal ...

A Szovjet Hadsereget két ütemben vonták ki Magyarországról. A nagyhatalmak fegyverzetcsökkentési tárgyalásainak megfelelően 1989. április 25-e és május 28-a között több mint 10 000 katona, közel 300 harckocsi és 150 páncélozott harcjármű távozott részleges csapatkivonás keretében.

Ekkorra már elmúltak azok az idők, mikor még Munkás-paraszt Vörös Hadseregnek hívták a szovjet haderőt, „más szelek fújtak” a világban.

De hogy is kezdődött?

1945. április. 4-ig – a szovjet tervgazdaság legszebb hagyományainak szellemében –, Sztálin generalisszimusz parancsára, a szovjet csapatoknak meg kellett szállnia Magyarországot. Ugyancsak a szocialista tervgazdaság hagyományainak szellemében: ez nem sikerült. De kimerte volna ezt ...

Az Aranybulla szűkebb értelemben a II. András magyar király által az 1222-es székesfehérvári országgyűlésen kiadott, függőpecséttel ellátott királyi okirat, amely a magyar nemesség jogait először rögzítette.

Tágabb értelemben az aranybulla azt az aranyból készült pecsétet jelenti, mellyel a magyar királyok – III. Bélától kezdődően – megerősítették és hitelesítették fontosabb okmányaikat. Magyarország nemesi szabadsága alapkövének tartott Aranybullának mind a hét eredeti példánya elveszett, azonban a szövege meglehetősen sok forrásban maradt fenn. Az Aranybulla rendelkezéseinek királyi betartását az ellenállási záradék garantálta, mely kimondta, hogy a nemesek a hűtlenség vétke nélkül ellenállhatnak, ha a király a ...

1921 és 1938 között létezett Európában egy szövetség, amely a Magyar Királyság ellen, a trianoni diktátum fenntartása érdekében jött létre. A kezdetben két tagú – csehszlovák és jugoszláv – szövetséghez, némi hezitálás után, 1921. április 23-án csatlakozott Románia is.

Edvard Beneš csehszlovák külügyminiszter fáradhatatlan lobbi-tevékenységének hála, 1920. augusztus 14-én Belgrádban aláírták azt a csehszlovák-jugoszláv egyezményt, melynek első pontja kimondta: bármelyik felet nem provokált támadás éri magyar részről, úgy a másik fél azonnal is beavatkozik, segítséget nyújt.

Ez a dokumentum alapozta meg a kisantant szövetséget, amely a magyar határrevízió, a Habsburg-restauráció – lásd IV. Károly ...