A Nagy Háború előtt és alatt Tisza István neve sokak számára az Osztrák-Magyar Monarchia és a háborús politika jelképévé vált. Holott kezdetben - a monarchia vezetői közül - egyedüliként ő ellenezte a Ferenc Ferdinánd elleni, szarajevói merénylet után a katonai fellépést.

Túl jól ismerte a dualista állam hadseregének színvonalát… Aztán mégis, erőteljes hazai – és német – nyomásra beleegyezett a hadüzenetbe. És ha már elkezdődött a háború, minden erejét, tekintélyét hadviselés szolgálatába állította. Márpedig ez nem volt kevés. Az ő szavára a másik oldalon is adtak…

Nem véletlen, hogy sajátos rekord fűződik a nevéhez: valószínűleg ő az az újkori magyar politikus, aki ellen a legtöbbször kíséreltek meg ...

A történet meglehetősen messziről indul. Munkács ostrománál kezdődött. Zrínyi Ilonának a vár átadásakor sikerült elérnie, hogy a védők amnesztiát kapjanak, és a mérhetetlen Rákóczi-vagyon - már ami nem tűnt el menet közben kézen-közön - a gyermekek nevén maradjon. Őt magát és a gyerekeket Bécsbe vitték, itt viszont megsértve a megállapodást, Ferencet elszakították tőle.

Míg Zrínyi Ilonát egy zárdában őrizték - szinte fogolyként, túszként -, ahol a lánya is nevelkedett, addig fiát egy jezsuita iskolába adták. És megkezdődött az ifjú Ferenc „átnevelése”. A cél az volt, hogy igazi császárhű főurat faragjanak belőle. Hogy milyen sikerrel jártak, azt mindnyájan tudjuk a történelemkönyvekből.

Mikor Zrínyi ...

1330. április 17-én a királyi pár két gyermekével, Lajossal és Endrével az ebédnél ült a visegrádi palotában. Károly Róbert hatalmának tetőfokán állt, mikor egy végzetes esemény az elmúlt véres lázadások napjainak nyomasztó emlékeit idézte fel.

Kétszeri megözvegyülése után (első neje Mária tescheni hercegnő, a második Beatrix, VII. Henrik császár leánya volt, s egyiktől sem lett gyermeke) 1320. július 6-án Lokietek Ulászló lengyel király leányával, Erzsébettel lépett házasságra, kitől öt fia született. Ezek közül három: Lajos, Endre és István életben is maradt. Hogy a harmadik gyermek, István hol tartózkodott a kérdéses ebéd idején, arról mit sem tudok, de a másik két királyfi jelen volt, nevelőikkel együtt. És ...

487 esztendeje, 1533. április 14-én különös sereg kezdte ostromolni a Veszprém vármegyei Palota várát. A sereg gerincét Szapolyai János hadereje képezte, de harcoltak mellettük, Hasszán bég vezetésével, török segédcsapatok is. Mi több még a takarékos Ferdinánd király is képviseltette magát egy kisebb csapat felvidéki bányásszal. Az már csak történelem – vagy a sors – fura fintora, hogy pont ezeknek volt köszönhető a vár bevétele.

Az iskolában úgy tanítják, hogy alig hét évvel a gyászos emlékezetű mohácsi csata után ez volt az az időszak, mikor két király is uralkodott a három részre szakadt országban, a harmadik – az akkoriban legerősebb hatalom – a török nagy örömére.

És jól tanítják… Akkor meg, hogy is van ...

„ A magyar Országgyűlés 86/2012. határozata alapján azért ezt a dátumot választották, mert a kitelepítetteket szállító első vasúti szerelvény 1947. április 12-én indult el a Felvidékről. Az emléknap tisztelgés „a Beneš-dekrétumok következtében a Csehszlovák Köztársaságból kizárt, Magyarországra telepített mintegy százezres magyarság” előtt.”

„ Ha Csehszlovákia a magyaroktól jövőjének biztonsága érdekében meg akar szabadulni, ami lehet egy nagyon helyes felfogás, akkor csupán a határt kell megfelelően kiigazítani, és nincs szükség arra, hogy embertelenül a lakosok százezreit mozdítsák ki helyükről. ” - szólt a magyar kormány válasza, mikor 1945-ben, csehszlovák részről felvetődött a lakosságcsere gondolata.

Mindennek, ahogy a történelemben már annyiszor, a háború volt az oka. Kezdetben, kérem szépen, szó sem volt itt tudományról, űrkutatásról meg az emberiség dicsőségéről, a világűr meghódításáról.

Egyes források szerint a németek egyik V-2 rakétája már 1943-ban átlépte a világűr elméleti határát jelentő Kármán-vonalat. Ezt a „határt” 100 kilométeres magasságban húzták meg, ez egy kerekített érték, de közel van a Kármán Tódor által kiszámított magassághoz, ahol már egy jármű nem tud a felhajtóerő segítségével repülni, el kell érnie az első kozmikus sebességet (7,9 km/s) hogy a földkörüli pályán való maradhasson.

Az 1944. június 20-án a peenemündei kísérleti telepről felbocsátott MW 18014 ...

„ Ebben az évben Magyarországot, mely háromszázötven éven át fennállott, a tatárok hada elpusztította ” – írták a niederaltaichi monostor évkönyvébe 1241-ben.

Így, utólag visszatekintve, megállapíthatjuk, hogy a krónika szerzője korán örült, vagy épp sajnálkozott. Legfeljebb közel járt az igazsághoz. De nem ez volt az egyetlen melléfogása. A monostor jegyzője először is abban tévedett, hogy a magyaroknak a tatárokkal kellett szembenézniük, a tatárok csak segédcsapatait alkották a távoli keleti pusztákról indult, alig néhány évtized alatt világbirodalmat építő mongol hadaknak. Azonban nem ő volt az egyetlen, aki ezt a „bakit” elkövette, más, magyar történetírók is következetesen tatárokat emlegettek.

De hogy is ...

Budapesten, a Ferencvárosban, 1905. április 11-én született József Attila (elhunyt: Balatonszárszó, 1937. december 3.) huszadik századi posztumusz Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja.

A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünneplik. (Wikipédia)

96 éve – 1924. július 10-én -, nagy diadalt ünnepelhetett a magyar sajtószabadság. József Attilát a Büntető törvényszéken a Schadl-tanács Lázadó Krisztus című verséért 8 hónapi fogházra és 200 000 korona pénzbüntetésre ítélte, a költő védője - Vámbéry Rusztem - minden igyekezete ellenére.

A költeményt a rövid életű Kék madár irodalmi és művészeti szemle ...

285 esztendeje, 1735. április 8-án, Rodostóban elhunyt II. Rákóczi Ferenc magyar főnemes, a Rákóczi-szabadságharc vezetője, erdélyi fejedelem, birodalmi herceg, „a haza szabadságáért összeszövetkezett magyar rendek vezérlő fejedelme”.

Halála előtt intézkedett hátrahagyott családja és bajtársai érdekében. Mindegyikükről megemlékezett valami adománnyal 1732. október 27-én kelt végrendeletében. A nagyvezírnek és Franciaország konstantinápolyi követének külön levélben kötötte lelkére, hogy holta után ne feledkezzenek meg az elárvult bujdosókról.

Testének belső részeit a rodostói görög templomban, szívét Franciaországban, Yerres város templomának temetőkertjében temették el, amely fölé 1737-ben a kolostor priorja ezt ...

1485. június 1-jén, öthónapos ostrom után foglalta el Bécset Hunyadi Mátyás, III. Frigyestől. A Habsburg uralkodóval már több, mint negyed százada, 1458-as trónra kerülése óta feszült volt viszonya. Diadalának azonban nem örülhetett sokáig, 1490. április 6-án, Bécsben halt meg Hunyadi Mátyás.

Kezdjük ott, hogy a „derék” Frigyes jobb szerette Bécsben látni a magyar Szent Koronát. Talán abban a reményben, hogy egyszer majd a saját fejére tétetheti… A koronát még annak idején Erzsébet királyné, V. László anyja zálogosította el. Frigyes pedig lelkesen őrizgette a bécsi kamarában.

1461-ben Mátyás háborúba keveredett Frigyes császárral. Ez nem tartott túl sokáig, Mátyás kénytelen volt békét kötni, mivel „kedves” ...