Április 4. egy érdekes dátum. Valami történt akkor? Nem, semmi különös. A szocializmus évtizedei alatt ugyan e napon „ünnepeltük” Magyarország „felszabadulását”. 1990 után már lehetett akár a megszállás napjaként is emlegetni…

„A korszakkal foglalkozó történettudósok zöme számára nem vitás, hogy a szovjetek 1944–1945-ben megszállták Magyarországot, még akkor is, ha ezzel véget ért a közvetlen háborús szenvedések időszaka, s a politikai meggyőződésük és/vagy származásuk miatt bármilyen módon hátrányt szenvedett honfitársaink fel is lélegezhettek.” - Illésfalvi Péter történész.

A korabeli szovjet katonai dokumentumokban - Magyarországra vonatkozóan  -sehol sem szerepel a „felszabadítás” szó, nem úgy, ...

1991. április 1-én, rövid, de legalább igen dicstelen működés után, megszűnt a Varsói Szerződés katonai szervezete. Halottról jót vagy semmit – szokták mondani -, és ennek alapján itt akár be is fejezhetném ez a bejegyzést. Mert jót az elhunytról – a Varsói Szerződésről – nem igazán tudok mondani…

Amilyen könnyen jött létre, 1955. május 14.-én, miután a Szovjetunió felmondta a Franciaországgal és Nagy-Britanniával - még a II. világháború alatt – kötött segítségnyújtási szerződést, oly nehezen adta át magát a feledésnek a Varsói Szerződés. Először a katonai szervezet megszűnéséről szóló dokumentumot írták alá Budapesten, 1991. február 25.-én. Ennek értelmében ugyanezen év április elsején megszűnt maga a ...

Csehimindszenten, 1892. március 29-én született Mindszenty József (eredetileg Pehm József) Esztergom érseke, Magyarország utolsó hercegprímása, bíboros. A magyar katolikus egyház egyik legnagyobb 20. századi alakja, üldözték a nyilasok és a kommunisták egyaránt. Életútja bebizonyította, hogy a Rákosi-korszak és a nyilas diktatúra természetéből adódóan az egyház csak elvtelen, erkölcstelen és megalázó kompromisszumot tudott volna kötni, ennek pedig a bíboros sziklaszilárdan ellenállt.

A Pehm család egy Vas megyei nemesi család, nemességét III. Károly magyar király adományozta Pehm András helytartótanácsi titkárnak 1733. január 12-én.

Miután Csehimindszenten elvégezte az elemi iskolát, 1903-tól a szombathelyi Premontrei ...

1905. március 29-én felsírt egy kisgyerek és az irodalomnak nevezett társasjáték nem sejtette, hogy ezzel egy akkora balhorgot szedett be, ami felér egy rejtői jobbegyenessel. Megszületett Rejtő Jenő.

Kérem, higgyék el, mindennek az ökölvívás az oka. A későbbi író bokszedzéseket látogat, itt ismerkedik meg bizonyos Müller Györggyel, aki unokaöccse Müller Dávidnak. Müller Dávid pedig – fiával, Müller Pállal – a jólmenő könyvkiadónak, a Novának a vezetője. Neki említi meg egy alkalommal Rejtő, hogy pengős regényt szeretne írni.

„...nem rossz ötlet. Magának van ehhez tehetsége. Próbálja meg... biztos sikerül. - Milyet parancsol? - kérdi Rejtő. - Légiósat. Most, tudja, ez a divat. De... hogy is mondjam... válasszon magának ...

A legenda szerint 1598. március 28. éjszakáján Győr egyik tornyán a vaskakas elkukorékolta magát. Miért volt fontos, hogy a derék és főként: fémből készült háziszárnyas kukorékoljon?

Miután a törökök a 15 éves háború elején, 1594-ben bevették a várat és a várost, Szinán nagyvezír egy vaskakast kovácsoltatott, azzal a felkiáltással, hogy amíg a kakas el nem kukorékolja magát, és meg nem telik az alatta lévő félhold, a város a törököké marad.

Úgy mesélik: egy bátor magyar huszár az éj leple alatt felmászott a vaskakashoz, és ott várakozott egészen napfelkeltéig. A hajnali derengésben akkor trombitájával utánozta a kakaskukorékolást, és mivel a felkelő nap sugaraiban a félhold teliholdként pompázott, a törökök ...

1676. július 8-án meghalt I. Rákóczi Ferenc. Özvegye, Zrínyi Ilona magára maradt két, még élő gyermekével – az 1672-ben született Juliannával és az 1676. március 27-én született Ferenccel, aki másodikként viselte e nevet a családban.

Elsőszülött fiuk György 1667-ben született és még az évben meg is halt. Zrínyi Ilonának nem kevés fáradtsággal sikerült elérni, hogy ő maradhasson gyermekei gyámja. Ez a gyámság azt jelentette, hogy bár férje végrendeletében a két gyermeket I. Lipót császár oltalmába ajánlotta, özvegye kezében maradt a hatalmas Rákóczi-vagyon és természetesen a birtokhoz tartozó várak is. Lipót persze megtartotta magának a „főgyámság” jogát.

Abban az időben még hírből sem ismerték a női ...

578 esztendeje, 1442. március 25-én a Magyarországra betörő Mezid bég törökjeivel az erdélyi Szeben mellett csapott össze a Hunyadi János vezette magyar sereggel.

1441-ben új főkapitánya lett a Délvidéknek: Hunyadi János. Ugyanebben az évben nevezte ki I. Ulászló – Újlaki Miklóssal egyetemben – erdélyi vajdának. Az ifjú király nem volt hálátlan ember, „megfizetett” a támogatásért, hiszen a nagyhatalmú főurak egyik fele őt támogatta. A bárók másik része meg Habsburg Albert királyunk utószülött fiát - aki később V. László néven vonult be történelembe -, mert ebben voltak érdekeltek.

II. Murád oszmán szultán, miután értesült arról, hogy Magyarország ismét a belháború küszöbére sodródott, elérkezettnek látta ...

A lengyel-magyar barátság hagyományai évszázadokra nyúlnak vissza. Kormányok jöttek és mentek, rendszerek változtak, de a két nemzet barátsága töretlen maradt. A lengyel-magyar barátság napjának története nem tekint vissza ilyen tekintélyes múltra: a magyar Országgyűlés 2007. március 12-én, a lengyel Szejm március 16-án nyilvánította határozatban ünnepnapnak március 23-át, a lengyel-magyar barátság napját.

Az ünnepnapon elevenítsünk fel egy régi történetet: a visztulai csoda históriáját.

1920. augusztus 12-én érkezett meg a Varsó melletti Skierniewicébe a magyar hadisegély. A szorult helyzetben lévő lengyelek végre ellentámadást indíthattak a Varsót fenyegető bolsevik csapatok ellen.

1919-ben, a függetlenségét alig ...

Illés Béla 1895. március 22-én született Kassán. A hős Guszev kapitány viszont 1945-ben született Magyarországon, annak ellenére, hogy 1849-ben végezték ki Oroszországban. Állítólag. Költője, a csalás kivitelezője Illés Béla a szovjet felszabadító, akarom mondani megszálló hadsereg színeiben, őrnagyként tért vissza Magyarországra.

A szépreményű ifjú Illés 1916-ban szerzett doktorátust a Budapesti Tudományegyetemen. Oktalanság lenne tehetségtelennek nevezni, maga Ady Endre ajánlotta be őt Nyugatnál, itt jelentek meg első írásai, ugyanabban az évben.

Aztán véget ért a nagy háború, kitört a béke, ami – sajnos – nem sok békességet és örömöt hozott az ország számára. Vegyük például a Tanácsköztársaságot… Azaz ...

Budapesten, 1959. március 21-én végezték ki Mansfeld Péter vasesztergályos szakmunkástanulót. A Legfelsőbb Bíróság népbírósági tanácsa 1959. március 19-én mondta ki az ítéletet. Mansfeld Péter akkor 18 esztendős és kilenc napos volt. Kivégzése napján: 18 éves és 11 napos.

„Az ítélet-végrehajtó és segédei a kivégzést 9 óra 22 perckor megkezdték, és annak befejezését a tanács elnökének jelentették. A haláltusa tizenhárom percig tartott. Az orvosok csak 9 óra 35 perckor jelentették, hogy Mansfeld Péter elítélt szíve megszűnt dobogni.” - Stefka István - Az ítélet végrehajtható (Magyar Nemzet; 2003. március 21)

De miért is került bíróság elé?

"A forradalom idején a Szabó János ("Szabó bácsi") vezette Széna ...