1919. március 21-én Kun Béla kommunista és Garbai Sándor szociáldemokrata vezetők kikiáltották a Tanácsköztársaságot. Azóta sem vagyunk hálásak nekik… Pedig augusztus elsejére vége is lett az egésznek.

Károlyi Mihály, aki – némi képzavarral – mindig az események ütőerén tartotta kezét, szinte az újságokból értesült, hogy a kormány és ő is lemondott. Kissé talán meg is lepődhetett, mikor a neki tulajdonított proklamációban ilyesmiket olvashatott:

„A kormány lemondott. Azok, akik eddig is a nép akaratából és a magyar proletárság támogatásával kormányoztak belátták, hogy a viszonyok kényszerítő ereje új irányt parancsol. A termelés rendjét csak úgy lehet biztosítani, ha a hatalmat a proletariátus veszi a ...

1990 március 19-én a román soviniszta tömeg Marosvásárhelyen tüntetett a magyarok mellen. A környékről buszokkal hozták be a zömében ittas tüntetőket, akik először letéptek minden magyar feliratot majd azzal a kedves követeléssel álltak elő, követelték, hogy a Marosvásárhelyi Rádió szüntesse be a magyar nyelvű adásait.

De hogyan is kezdődtek az azóta is csak fekete márciusként emlegetett időszak eseményei? Ehhez kicsit jobban vissza kell kanyarodni a múltba: 1989 végén Romániában megbukott a kommunista diktatúra és elkezdődött valami új. Csak nem egészen az, amit a székelyek vártak…

1990. március 15-én az erdélyi magyarság arra készült, hogy végre szabadon, méltósággal megünnepelhesse az 1848-49 forradalom és ...

1944. március 19-én a Fradi a Kispesttel játszott. Biztosan nagy szenzáció lett volna, hogy a Kispest színeiben játszó ifjú Puskás Ferenc kétszer is a hálóba talált. De a focihíreket felülírta a történelem: a németek megszállták Magyarországot.

1944 márciusára már nagyon rájárt a rúd a németekre. A keleti fronton az oroszok már rég felszabadították Leningrádot és minden vonalon előre törtek, sorra megsemmisítve, vagy bekerítve és fogságba ejtve a különféle német hadseregcsoportokat. Ez volt az az időszak, mikor a német hadijelentések valahogy így hangozhattak: hősiesen harcoló csapataink diadalmasan kiegyenesítették arcvonalaikat és elszakadtak a gyáván előrenyomuló bolsevista ellenségtől.

Az olaszok már leadták a ...

1457. március 16-án, úgy estefelé, a budai várban a Friss palota előtti Szent György téren dolgozott a hóhér. Tán nem értette a dolgát, tán nem akarta érteni, vagy Isten nem akarta, hogy értse, de Hunyadi László fejét csak a negyedik csapással sikerült elválasztania testétől.

A hagyomány úgy tartja, hogy harmadik csapása után László úr még talpra állt. A szokásjog értelmében, a királynak, V. Lászlónak kegyelmet kellett volna adnia. Ha valakit a bakó harmadik vágása sem „segít át” a másvilágra, az távozhat szabadon. V. László azonban parancsolt és a bakó ismét lesújtott…

Hunyadi János fia nem menekülhetett!

A koncepciós per nem 20. századi találmány. Már Károly Róbert királyunk gondoskodott róla, hogy a ...

Március 15. az a nemzeti ünnep, amellyel csaknem minden hatalomnak akadt valami baja, bármilyen alapállású is volt. Tán, mert ez csakugyan a nemzet ünnepe. A magyar szabadságé. Nehéz is a hatalomnak mit kezdenie egy forradalommal… Mert még eszébe jutna valamely fantáziadús polgárnak, hogy…

A „balhés” március 15-ék szép hagyományát már 1860-ban megalapozták ősapáink.

Az 1850-es évek végén már több alkalommal is volt Pesten tüntetés a válságát élő önkényuralommal szemben. 1860-ban, az addig csak titokban ünneplő egyetemi ifjúság – a rektori tilalom ellenére – minden addiginál nagyobb megmozdulásra készült. Gyászmisét akartak mondatni az 1849-49 szabadságharc során elesett honvédek és a megtorlások során kivégzett ...

Kőhalomban, 1910. március 14-én született László Gyula. Történész, régész, antropológus, művész. Még felsorolni is elég, hogy miben jeleskedett. De – úgy hiszem -, rá mindig munkássága tán leglényegesebb eredménye, a kettős – vagy többes – honfoglalás elmélete miatt fogunk emlékezni.

Mi is ez az elmélet? A közhiedelemmel ellentétben nem cáfolja, ellenkezőleg, megerősíti a 896-os Árpád vezette honfoglalás tényét, annyival kiegészítve, hogy a honfoglaló magyarok a Kárpát-medencébe érkezésükkor már itt élő testvérnépet, népeket találtak, találhattak, akik egy - vagy több – korábbi hullámban érkeztek.

Még jól emlékszem, mekkora vihart kavart könyve 1978-as megjelenésekor. Nem véletlenül. Nekünk még úgy ...

A nagy pesti árvíz, melynek emlékét ma is vízállásjelző emléktáblák őrzik városszerte, a régi épületeken, 1838. március 13. és március 18. között pusztított. Rövid ideig tartott, de roppant károkat okozott…

Egy igazán autentikus forrás, báró Wesselényi Miklós, aki ekkor kapta az „árvízi hajós” eposzba illő jelzőt, így írt az eseményekről:

„Március 13-án … öt órakor újra megindult (a jég) s nemsokára tornyosulni kezdett, valamint törni és forrni a jégtömegeket duzzadva emelő s újra szétzúzó hatalma a dühöngeni készülő Dunának. A víz partjain már túllépett, a bőszült folyam a váci töltést már átszakította, de a jég folyvást haladván, a nézők csoportja s majd minden azt hitte, hogy mérgét már ...

1990. március 10-én Horn Gyula külügyminiszter Moszkvában megállapodást kötött a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok kivonásáról. És 1990. március 12-én elkezdődött az, amire sokan és régóta vártak. A szovjet csapatok kivonulása Magyarországról. Közel 45 esztendő – és persze, hosszas tárgyalások után – végre elmentek…

De hogy is kerültek ide?

1945. április. 4.-ig – a szovjet tervgazdaság legszebb hagyományainak szellemében –, Sztálin generalisszimusz parancsára, a szovjet csapatoknak meg kellett szállnia Magyarországot. Ugyancsak a szocialista tervgazdaság hagyományainak szellemében: ez nem sikerült. De kimerte volna ezt közölni a „Népek Atyjával”? Inkább hivatalosan deklarálták: az utolsó, védekező ...

Az első világháború utáni béketárgyalások során az új határokat meghúzó győztes hatalmak a legtöbb esetben fikarcnyit sem törődtek az adott területeken élő lakosság érzelmeivel, akaratával. De, szerencsére, avagy: Istennek hála, akadtak üdítő kivételek is…

1921. július 27-én Grazban három antant országi, egy japán és 1-1 osztrák és magyar taggal megalakult a határmegállapító bizottság. A bizottság összetételéből már világosan látszik, hogy a magyaroknak nem túl sok beleszólása volt az ügymenetbe, még úgysem, hogy a japán résztvevő többnyire az ő javaslataikat támogatta.

És mégis… A velencei jegyzőkönyv értelmében Sopron és környéke az 1921. december 14-e és 16-a közti népszavazáson dönthetett ...

1919-ben, a Budapestet megszálló csapatok között lévő olaszok heteken keresztül kutattak egy fiatalember után. És amikor rábukkantak Kaszala Károlyra, nem fogták el, nem tartoztatták le, hanem az olasz vérmérséklethez illő ujjongással üdvözölték az egykori hős ellenfelet – olvasható a Híres nyitraiak ( dr. Faith kiadása, 1939 ) című könyvben.

De ki is volt ez a huszonöt esztendős fiatalember, akit annyira ünnepeltek az olaszok?

Kaszala Károly 1894. február 20-án született Nyitrán. A világháború kitörésekor, mint annyi társát, őt is behívták a területileg illetékes 14. honvéd gyalogezredhez. Annyiban azonban különbözött a többiektől, hogy alapkiképzése után jelentkezett a Légjárócsapatokhoz ( Így hívták ...