Helyes és hasznos dolog a mesterséges intelligencia kutatásán és létrehozásán fáradozni egy bolygón, ahol természetes intelligencia nem létezik.

A mesterséges intelligenciától való félelemmel viszont tökéletesen egyetértek, hiszen óriási csapás lehet az intelligencia megjelenése egy olyan világban, mely eddig – hosszú évezredeken, évmilliókon át (Nem kívánt törlendő!) – nélkülözte azt.

Állításomat, hogy természetes intelligencia nem létezik ezen a bolygón, két fontos és jelentős forrásra alapozom, úgy, mint: a tévéhíradókra és az internetre. Javaslom, mielőtt valaki vitába szállna velem, nézzen meg pár híradót a tévében, valamint szörfölgessen kicsit a neten. Ne hagyja ki a közösségi oldalak böngészését ...

„Az is bolond, aki poétává lesz Magyarországon” – mondá a jó öreg Csokonai Vitéz Mihály a méla Tempefőiről szóló befejezetlen darabjának alcímében és marhára igaza volt. Elvégre ő csak tudta. Ahogy Krúdy Gyula is megtapasztalhatta: mire jut az író Magyarhonban.

Tömören összefoglalva: semmire.

Pedig akármerről is nézzük, az a bizonyos Krúdy Gyula nevű úriember nem volt akárki. Műveit szép szorgalmasan kiadják ma is, olykor filmet is forgattak belőlük. Mi több, még az ártatlan és jobb sorsra érdemes tanulóifjúságot is vegzálják irományaival. Mintha azoknak nem lenne jobb dolguk, mint egy ilyen ásatag vén hapsi uncsi sztorijainak olvasásánál!

Csak, hogy rövidre fogjam a szót, az Író úr nem vitte úgy nagyjából ...

„Disznóság, amit a bulvársajtó itt művel, ezeket a lapokat meg kell szüntetni és meg is szüntetjük őket. Elég egy bulvárlap" – mondá Mátyás, az igazságtalan – aki egykor Rákosira magyarosította nevét – és lőn.

Mert neki mindig igaza volt. Hisz ezt az „újság” is megírta…

„A sajtó számára nincs nagyobb szenzáció, nincs érdekesebb esemény, mint az a küzdelem, amelyet a magyar demokrácia folytat az ország szebb jövőjéért, polgárainak szebb életéért” – jelent meg a Szabad nép egyik márciusi számában, 1948-ban, csak úgy, miheztartás és természetesen iránymutatás végett.

És folytatódott, amit már 1947-ben elkezdtek a kommunisták. Először Sulyok Dezsőnek, a Magyar Szabadságpárt vezetőjének Holnap ...

Egy kép 1945-ből, úgyis, mint az emberi hülyeség non plus ultrája. Az elme diadala, mikor úgy megy el a szomszédba, hogy vissza se köszön...

Budapest, XI. kerület, Szent Gellért tér. Szemben a háborúban rommá lőtt Gellért szálló, jobbra, a Gellérthegy aljában a Sziklakápolna.

Nem a romokat takarítjuk el, nem a romos épület helyrehozatalára, vagy épp elbontására - már ha úgy tartja úri kedvünk - költjük a pénzt, hanem emelünk egy szép új emlékművet. Ami legalább ronda, de kiválóan alkalmas arra, hogy minden épelméjű polgárnál kicsapja a biztosítékot:

Erre van pénz, te marha?!

Nem tudom ki dönthetett anno az emlékmű felállításról, de azt erősen kétlem, hogy a Városháza előtt széles néptömegek tüntettek ...

A közmunka nem új találmány. Hajdan azzal a felkiáltással végeztek nagyon nem odavaló emberek mindenféle extrém feladatokat, hogy ők is kiveszik a részüket a szocializmus építéséből. Ilyen őrületek voltak a kommunista szombatok és az egyéb akciók, ahol természetesen nem az elvégzett munka volt a fontos, csak, hogy domborítsák a munkásosztállyal való összefonódás fontosságát.

Közmunka ma is van.

Az olyan zselléreket hívják közmunkásoknak, akik ilyen vagy olyan okból nem férnek be a „hagyományos”, „valódi” munkaerőpiacra, de azért mégis csak kell kezdeni velük valamit. Mert túl sokan vannak… Ha csak egyszerűen pénzt nyomnának a kezükbe segélyként, akkor abba belerokkanna az ország – mondják az okosok. Így ...

Szeptember 30. 2006 óta a népmese napja Magyarországon. Ezen a napon született 1859-ben a magyar nemzet nagy mesemondója, Benedek Elek. De írt ő történelmi műveket is, megörökített egy hajdani vitát…

Más levelét nem illik elolvasni, de ezt a levelet már jó régen írták, talán nem akkora baj, ha belepillantunk. Különben sem mi leszünk az elsők, megtette ezt már Benedek Elek is, aki A magyar nép múltja és jelene című művében közreadta a nevezetes levelet.

A levél történelmi környezete és az előzmények:

IV, Orbán pápa Timotheus zalai főesperest akarta zágrábi püspökké kinevezni, a Rómában élő Váncsa vagy Báncza bíboros - azelőtt esztergomi érsek – javaslatára. IV. Béla királynak és a magyar utaknak ez viszont ...

Súlyos, minden térre és időre kiterjedő önkritikát kell gyakorolnom… Esetleg minden téridőn túlit is…

De tudják Önök egyáltalán, hogy mi az önkritika? Most nem arra a vidám mulatságra gondolok, mely az ötvenes években volt szokásban a Szabad nép félórák kiegészítőjeként, mikor a páciens felállt és beismert mindent, amit csak a fejére olvastak.

Az igazi önkritika – legalábbis az én olvasatomban – valami olyasmi, hogy csinálunk valami éktelen nagy marhaságot, aztán jól beismerjük, hogy éktelen marhaságot csináltunk. Ettől a marhaság persze még marhaság marad, azt – mivel az időnek meg van az kellemetlen szokása, hogy telik – már nem lehet meg nem történtté tenni. Egyes helyeken ezt a tevékenységet, mármint az ...

„Kijózanító írás a mai fiatalokról – Ez sok fiatalnak nem fog tetszeni…” címmel ismét felbukkant 2016. szeptember 18-i dátummal egy cikk az interneten. Nem először olvasható és már anno is kiverte nálam a biztosítékot…

Nem csoda, hogy újra és újra előjön, hiszen az egyik leghálásabb téma. Az idősebb nemzedék szörnyülködése és az ifjabbak csepülése – mondhatni klasszikus.

Klasszikus baromság.

Most is jó sokan megosztották, lájkolták, miegyéb, ahogy már az ilyenkor, zsibbadt agyú vénségeknél szokás…

Mi a hézag, hapsikám? – szokta volt kérdezgetni Tapsi Hapsi, a fineszesen pofátlan rajzfilm nyúl.

Tán nem tetszik, hogy zsibbadt agyú vénségnek titulállak? Megnyugtatlak, nem egy „felháborodott” mai ...

Légből kapott matematikai értekezés, amelynek az ég adta világon semmi köze a matematikához.

Ismerik a legkisebb közös többszörös fogalmát?

Úgy vélem, igen. Azért jutottam erre a merész következtetésre, mert ezt a fogalmat már az általános iskolában okítják. Bár ez nem sokat számít. Tanítanak ott egy sereg roppant fontos dolgot, amit aztán a nebuló az első adandó alkalommal elfelejt, mert abszolút semmi szüksége nincs rá. A való életben sosem merül fel olyan helyzet, amelyben hasznát vehetné a némelyik bemagolt információnak. De azért tudja. Azaz, nem tudja, mert olyan gyorsan felejti el, mint az egyszeri mókus, hogy hova dugta a mogyoróját.

Ezek a csoda dolgok hozzátartoznak az „általános műveltséghez” – ...

Dumálok egy sráccal. Jóképűnek mondható – bocs, nem vagyok szakértő, én a lányokat kedvelem -, intelligens, a húszas éveinek második felében jár, remek melója van. És most már barátnője is.

- Tudod – mondja – nekem ő az első barátnőm. Sosem mertem kezdeményezni, mindig féltem, hogy elveszítem az arcomat.

Mi vaaan?

Más.

Egy másik srác. Ő nem fest olyan megnyerően, mint a fenti úriember, de szintén tanult, diplomás. Átlagos megjelenésű, klassz melóval. Bár szerintem kicsit túl sokat nyomja az ipart…

- Te annyi embert ismersz – mondja -, nem tudsz véletlenül egy rendes lányt, aki…

Mi vaaan?

Ezúttal egy rendkívül szép arcú, csinos ifjú hölgy a beszélgetőpartnerem. (Csak zárójelben jegyzem meg: Hej, ha ...