Géza, a magyarok fejedeleme
997. február 1-én hunyt el Géza fejedelem, akiről így írtak fiának, Szent István királynak Nagy legendájában: „Nem néked adatott meg véghezvinni, amit eszedben forgatsz, mert kezedet emberi vér szennyezi be. Tőled származik a születendő fiú, kire az Úr mindezek elrendezését az isteni gondviselés terveinek megfelelően rábízza.”
A 945 táján született Géza édesanyja előkelő besenyő hölgy volt, valószínűleg Tonuzoba nemzetségfő lánya. Apjának, Taksony fejedelemnek halála után örökölte meg a fejedelemi címet, valamikor 972 táján.
Ebben a minőségében az egyik első cselekedete volt, hogy üzenetet küldött I. Ottó német-római császárnak, hogy családjával együtt meg akar keresztelkedni. A keresztelési szertartást még ...
Van egy város a távoli Spanyolországban, Valencia tartományban, Castellón de la Plana. Minden évben február 23 és március 2 között ünnepelik a város megalapítását. A kilenc napon át tartó ünnepségsorozat, a Magdalena. Fénypontja, a város alapítóinak, I. Jakab aragóniai király szobrának és hitvese szobrának megkoszorúzása. Ez utóbbit arrafelé így nevezik: „ Homenatge a Na Violant d'Hongria” (Tiszteletadás Magyar Violantnak) . 
1699. január 26-án, a vajdasági Karlócán aláírtak egy békeszerződést. A szerződés az 1683–1697-es, a törököket a Magyar Királyság területéről kiűző Habsburg–török háborút zárta le. 
A címben szereplő titulus nem elírás. Az 1384-ben megkoronázott, később szentté avatott Hedviget – Lengyelországban Jadwigaként emlegetik – csakugyan királynak titulálták, mert a kor hivatalos nyelve, a latin nem tett különbséget királynő és királyné közt, és nem lett volna egyértelmű, hogy uralkodóról van szó. 
Ha egy magyar turista Isztambulban jár és betéved a mostanság múzeumként látogatható – korábban keresztény bazilika, majd muszlim mecset is volt - Hagia Szophiába, talán nem is tudja, hogy ott egy Árpádházi királylány képét máig őrzi egy réges-régi mozaikkép. 
Szép és kellemes dolog, ha valakit királlyá választanak, de ha eközben épp egy idegen ország kormányzójának „vendégszeretetét” élvezi, nincs is annyi egyszerű dolga. Hunyadi Mátyás pont ebbe a helyzetbe került. 
1458 januárja… Kőkemény tél, olyan hideg, hogy még a Duna is befagyott. És fenn Budán, a várban üléseznek a nagyurak. Királyt választanának… Hej, ha élne a nagy Hunyadi János… Vagy legalább a fia, László… 
1919 elején Pozsonyban senki sem fogadott volna arra, hogy egy magyar-német többségű várost elcsatolhatnak Magyarországtól és egy sosem létezett ország simán bekebelezheti. 
1688. január 14-én egyezett meg a Munkácsot 26 hónapja sikertelenül ostromló osztrákokkal Zrínyi Ilona a vár feladásáról. Három napra rá a Caraffa tábornok vezette osztrákok diadalittasan vonulhattak be a várba, amit „csak” egy asszony védelmezett! 
„ Ha eddig azon az állásponton voltak velünk szemben, hogy ha mindenáron részt akarunk venni a háborúban, akkor részt vehetünk, úgy most 1941 végén az eddigi önkéntes részvételünkből egyszerre kötelességet csináltak.” – mondta a Honvédség vezérkari főnöke, Szombathelyi Ferenc.