A régi mondással ellentétben, a háborúban sem alszanak a múzsák. Erre igazán jó bizonyíték Wathay Ferenc története, aki egyszerre volt író, költő, festő és nem utolsósorban: végvári vitéz.

„ Hős Wattay Ferenc, hű várkapitány! Nem tör meg az arany, kard, sem a pribék hatalom. Bronz alakod hirdesse a messze jövőnek, sem erő, sem idő, se a pogány gyűlölet nem foghat ki az erős, derék magyaron! " - hirdetik Bódás János sorai Wathay Ferenc székesfehérvári szobrán.

A Wathay név – tőlem tán szokatlanul - nem elírás, saját kezű bejegyzése maradt ránk kódexe lapjain. Énekeskönyve címlapján ez áll: „ Enekes Keőnw, melyet en Wathay Ferentz az Fekete Tenger mellett, az Fekete Toronyban Constantinapolion keöuwll ualo Niomorult ...

Ha valakiről, hát Listi Lászlóról igazán elmondható, hogy jó családból származott. Szülei, báró Listi Ferenc és Gyulaffi Zsuzsánna (Wesselényi Pál özvegye) az ország főnemesei közé tartoztak, rokonságban állott az ország nádorával, a horvát bánnal, sok egyéb főméltósággal.

Korán félárvaságra jutott, csak két esztendős volt, mikor az édes apja 1630-ban elhunyt, ezért felnevelése édesanyjára maradt. Tanulmányairól nem maradtak fenn pontos feljegyzések, de a kor körülményeihez képest kiemelkedő oktatásban lehetett része, valószínűleg valamelyik külföldi katolikus egyetemen is tanult.

Még kamasz fiú volt, tizenhat éves, mikor nagybátyjával és gyámjával, Listi Jánossal hűtlenségi perbe keveredett. Talán a család ...

1945. január 17-18-án a szovjet csapatok elérték Pest központi részeit. A harcok Budán még javában tartottak, de az 1944. november 29-én Vajna Gábor belügyminiszter rendeletére létrehozott, VII. kerületi zsidó gettó felszabadult.

Eddig a szikár tények. Ez az, ami biztos.

Sokan vannak, akik kételkednek Szalai (egyes források szerint: Szalay) Pál, az embermentő nyilas történetében. Csak magam tudom ismételni, ami biztos, hogy Szalai Pál megkapta, posztumusz, 2008. június 24-én, a Világ Igaza kitüntetést és a Bátorság érdemjelet. Tudomásom szerint ezeket az elismeréseket nem szokták csak úgy, szíre-szóra adományozni…

A történet még az 1930-as években kezdődik. Szalai, mint nyilas ifjúsági vezető működött, hogy milyen ...

1301. január 14. szomorú nap a magyar történelemben. Az „Utolsó aranyágacskának” is nevezett III. András halálával kihalt ősi királydinasztiánk, az Árpád-ház. Vélhetőleg… Legalábbis így tanítják...

Már III. András, avagy Velencei Endre Árpád-házi származása is kételyeket ébresztett, mind a kortársak, mint a későbbi nemzedékek szemében. A hivatalos, korabeli – és az azóta is elfogadott - verzió szerint apja István herceg, II. Endre király utószülött fia, anyja pedig Morosini Tomasina, egy velencei előkelő család leánya.

A magyar udvariban ugyan pletykáltak arról, hogy valójában nem az igencsak idősecske II. Endre volt István herceg édesapja, hanem besegített az ügyben Apodfia Dénes, aki a fiatal és meglehetősen ...

Amióta világ a világ, és feltalálták a háborút, mindig voltak bevehetetlennek hitt erődítmények. Amiket aztán persze bevettek… Nem volt ez másként a „Nagy háborúban”, a montenegróiak elfoglalhatatlannak vélték a Lovcsen-hegyen kiépített állásaikat.

1915 őszén a Monarchia és Németország sorozatos győzelmeket aratott a Balkánon. Belgrád október 9-én elesett, a szerb csapatok mindenfelé visszavonulóban voltak.

„Szerbia 420,000 főnyi hadseregéből csak mintegy 150.000 teljesen tönkrement ember tudta elérni az albán partot. 150.000 ember fogságba jutott, a többi elpusztult. Elveszett, illetve osztrák-magyar, német és bolgár kézre került minden hadianyaguk és fegyverük. Királyukat is csak hordágyon cipelve tudták magukkal ...

A magyarok találkozásai a keresztesekkel kezdetben elég szerencsétlenül alakultak. Országunk először csak, mint az útvonal egy része került a képbe. Nyugat-Európából a Szentföldre szárazföldi útvonalként kézenfekvően adódott az akkori Magyar Királyság területe. Már Könyves Kálmán idejében jártak erre hadak… De minek?

Elsőként francia Nincstelen Walter ( beszédes név! ) vezette csapat magyar felvezetéssel jutott el Zimonyig. Jó királyunk élt a gyanúperrel, hogy a szemre is pocsékul felszereltnek tűnő, koldusszegény sereg esetleg nem várna a hadakozással a Szentföldig… És nem is tévedett. Ahogy az őket felügyelő magyar egységek a déli határnál visszafordultak, első dolguk volt egy vidám fosztogatásba kezdeni. Bár a ...

1764. január 7. hajnalán új szó született: siculicidium. Jelentése: a székelyek tömeges legyilkolása. Ekkor támadt a császári sereg, Carato alezredes vezetésével, az erőszakos sorozás ellen tiltakozó székelyek ellen Madéfalván.

Bár a 18. század közepére Török Birodalom dicső napjai már leáldoztak és a győzhetetlen oszmán félhold nem ragyogott már Magyarország és Erdély felett, a fényességes padisah hadereje még mindig elég erőt képviselt, hogy tartsanak tőle. Mária Terézia 1761–62 során elrendelte, hogy – a Délvidék és Horvátország mintájára – Erdélyben is szervezzenek határőrséget. Ennek volt, aki örült, volt, aki nem. A többségükben jobbágyi sorban élő románok szívesen álltak kötélnek, számukra ...

1849. január 8. éjjelén Axente Sever és Prodan Simion ortodox pópák vezetésével a románok lerohanták Nagyenyedet. Nem ez volt az első ilyen eset és nem is az utolsó…

1848-ban Magyarország kinyilvánította függetlenségét. A kolozsvári országgyűlésen kimondták Erdély unióját Magyarországgal. Az osztrákok rögtön barátsággal fordultak az addig semmibe vett románok felé. Azt a román követelést elutasították ugyan, hogy a belső határokat az etnikai jellemzők alapján húzzák meg. Támogatták viszont az erdélyi román közigazgatási szervezetek létrejöttét, mert ezzel is alá tehettek a magyar forradalomnak. A román és a szász nemzetőrség felfegyverzéséhez is hozzájárultak.

Ezt azért talán nem kellett volna… Bár utólag ...

1939. január 6. hajnalán, Vízkeresztkor Munkács lakóinak „zenés” ébresztőben volt részük. Tüzérség lőtte a városközpontot, a városszélen pedig páncélosok kísérte gyalogság jelent meg. Tán vendégségbe érkeztek? Hiszen a görög katolikus szenteste volt aznap…

De kezdjük az elejénél… Trianonnál…

A trianoni döntésekkel úgy nagyjából senki sem volt elégedett. Akik területeket szereztek, vagy ahol új – történelmi előzmények nélküli - államalakulat jött létre, ott természetesen még többet akartak, akit viszont területeket vesztettek, azok szerettek volna visszakapni valamicskét… Persze a legjobb lett volna az egész ügyet békés úton rendezni… Ezért is kérték fel közös megegyezéssel Ribbentrop német és Ciano ...

Mikor I. (Szent) István Vazult, az unokatestvérét, aki fellázadt ellene, megvakíttatta, s a fülébe forró ólmot öntetett, igen kevesen fogadtak volna arra, hogy Vazul utódai még századokon át ülnek majd a magyar trónon.

Ez a kedves középkori szokás – vakítás, forró ólom - azt a célt szolgálta, hogy az okvetetlenkedőt az uralkodásra alkalmatlanná tegyék, már, ha kivégezni nem akarták. Vazul ennek ellenére – feltehetően – nem élte túl, vagy nem sokkal élte túl a tortúrát, mert a későbbiekben nem esik szó róla a krónikákban. Fiai, Levente, András és Béla –a három herceg apját a későbbi krónikások tévesen nevezték meg Szár Lászlóként, aki Vazul testvére volt - apjuk végzete után Lengyelországba menekültek.

Béla ...