IV. Károlyt, az utolsó magyar királyt, 101 esztendeje, 1916. december 30-án koronázták meg Budapesten, a Mátyás-templomban. Ő volt az első Habsburg uralkodó, akinek megkoronázásakor a magyar himnuszt énekelték, nem az osztrákot. Feleségét, Zita királynét vele egy időben koronázták magyar királynévá.

Trónjáról 1918. november 13-án mondott le: „Trónra lépésem óta mindig arra törekedtem, hogy népeimet minél előbb a háború borzalmaitól megszabadítsam; amely háború keletkezésében semmi részem nem volt.
Nem akarom, hogy személyem akadályul szolgáljon a magyar nemzet szabad fejlődésének, mely iránt változatlan szeretettől vagyok áthatva.
Ennél fogva minden részvételről az államügyek vitelében visszavonulok és már eleve ...

„Gyászos nap mindörökre Kolozsvár életében. Rablók módjára jöttek, félve, tapogatózva, hogy nincsenek-e benn a székelyek? Rongyosak, mocskosak voltak (…) Sok szalmakalapos, mezítlábas és bocskoros ember. Gherescu tábornok kezében nádbot, tisztjei kifestett képűek. A seregnek alig van fegyvere, négy rongyos ágyút hoznak, de töltényeik nincsenek. Tüzéreik fején ócska vasfazekak.” – írta naplójába 1918. december 24-én Barabás Samu református esperes.

Raffay Ernő beszámolója szerint „a környező román falvak berendelt lakossága fogadta őket, nagy lelkesedéssel. Az utcákon levő magyar nemzetőröket összeverték, kifosztották. A magyar államhatalom jelvényeit letépték, zászlóit összetaposták. Ezek akkoriban megszokott dolgok ...

Volt még egy nándorfehérvári diadal. Nem kisebb, mint az 1456-os. De, ki tudja miért, alig emlegetik… Pedig 1440-ben is egy szultán indult meg Magyarország déli kapuja – a Mennydörgés Kapuja – ellen seregével, hogy aztán véres fejjel fusson meg a bevehetetlen falak alól.

Az 1440-es esztendő áprilisában – mikor már az idő alkalmassá vált hadakozásra – II. Murád szultán haddal indult Magyarország ellen. A birodalma határvidékein szinte folyamatosan háborúskodó szultán úgy vélte, itt az idő, hogy kiterjessze hatalmát nyugat felé.

Az alkalom azért is tűnhetett számára kedvezőnek, mert Magyarországon meglehetősen zűrzavaros volt a politikai helyzet. 1439. október 27-én elhunyt Albert, az első Habsburg családból származó magyar ...

Mi kellett a 18. század végén egy jó kis háborúhoz? Egy becsvágyó török szultán, egy sértett cárnő, no meg egy kalapos király. 

Abban az időben az oszmán birodalom dicsősége erősen leszállóágba került. Európai területei jórészét elveszítette. Ha valamelyik ambiciózusan múltba révedő szultánnak eszébe jutott, hogy felelevenítse a hajdani dicső napokat, csak még nagyobb ráfaragás lett a vége.

I. Abdul Hamid miután sikeren bemutatkozott a birodalom más tájain, mint hős hadvezér, úgy vélte ideje helyreállítani a török félhold dicsőségét Európában is. Hogy a háború még véletlenül se maradhasson el, mindjárt be is börtönözte az isztambuli orosz követet. Ezt II. Katalin orosz cárnő természetesen nem tűrhette, ...

1948, december 26-án, kedves karácsonyi ajándék gyanánt a magyar katolikusoknak, az egyháznak, és nem utolsósorban, magának a bíborosnak, az ÁVH letartóztatta Mindszenty József esztergomi érseket, Magyarország hercegprímását.

Az érseknek - mondhatni -, már praxisa volt az ilyesmiben, a hajdani nyilas hatalom 1944. november 27-én már egyszer letartóztatta. Akkor az volt az ürügy, hogy megtagadta katonák elszállásolását a püspöki palotában. A kommunista rendszer vérbíráinak extrémebb volt a fantáziája: hűtlenség, kémkedés, a köztársaság megdöntésére irányuló bűncselekmény és valutaüzérkedés volt a vád.

Az – az akkori idők „jó” szokásainak megfelelően -, természetesen mit sem számított, hogy ezeknek a vádaknak ...

" Az ég és pokol pusztítsa el boldogságát! Minden nemzetsége vesszen ki a föld színéről! Őt magát azokban verje meg az Isten, akik legközelebb állnak szívéhez! Az élete csak rombolás legyen, s a gyermekei nyomorultul pusztuljanak el! " - hangzott el a szörnyű átok, melyet Ferenc Józsefre mondtak ki, miután 1849. október 6-án kivégeztette az aradi tizenhármakat és Pesten Batthyány Lajost, az első felelős magyar miniszterelnököt.

Érdekes módon az átok szövege minden forrásban azonos, de hogy ki is mondta ki ezt a bizonyos átkot, arról már eltérnek a vélemények. Egyesek állítják, hogy felesége gróf Batthyány Lajosné, Zichy Antónia volt az átokmondó, mások édesanyjára, Batthyány Józsefné, Skerlecz Borbálára esküsznek. Megint ...

" Ti, nyelvre és szokásokra nézve nagy részben németek ismét részt vettetek azon törekvésben, mellyel egy istentelen szájhős egy magyar köztársaság ábrándos épületén munkált. " - írta csalódottan Haynau egyik falragaszán.

Csalódott az olyan emberekben, mint a ruszkabányai Maderspach Károly és hitvese, Buchwald Franciska, akik németesen csengő nevük német származásuk ellenére igaz magyarnak vallották magukat.

Maderspach Károly az 1848–as szabadságharc idején gondolkodás nélkül tűzte ki a nemzetiszínű lobogót a vasgyáruk tetejére. Lelkes híve volt a magyar ügynek. Erről tanúskodik Széchenyi Naplója is, amiben arról számol be a gróf, hogy milyen lánglelkűen nyilatkozott Károly, amikor a magyar nyelv használatáról ...

Azokkal az izgága magyarokkal mindig baj van! Ott van például az a Zrínyi Miklós! Csak nem feltűnt neki, hogy míg a török hódoltságban az elmúlt százhúsz évben több, mint nyolcvan erődítést építettek az oszmánok, addig Királyi Magyarország és Horvátország területén egyetlenegyet sem épített senki.

Állandóan elégedetlenkedik! Már a dédapja is folyton a törökkel hadakozott, oda is veszett Szigetvárnál. Ez mindenre képes! Még arra is, hogy a saját pénzén várat, erősséget emeljen a Mura mellett. Új-Zrínyivár, Zrínyiújvár, Új-Zerin – vagy, hogy is hívják…

Tán ilyesféle gondolatok járhattak valamely bécsi uraság fejében, úgy 1663 táján.

A török meg jött. Mert az olyan. Jön, ha hívják, ha nem. Erdély ellen ...

várt abban az évben, 1944-ben, a városra. De valahogy senki sem hitte el, hogy tényleg megtörténik. Csakugyan itt vannak az oroszok, csakugyan bekerítették a várost. Az emberek mintha tudomást sem vettek volna a hadihelyzetről…

Malinovszkij és Tolbuchin szovjet marsallok valóságos versenyfutást rendeztek, hogy melyiküké lesz a dicsőség, ki éri el előbb Budapestet. És 1944. december 24-ére –egyáltalán nem várt és nem kívánt karácsonyi ajándékként megérkeztek … A 2. Ukrán Front és a a 3. ukrán Front csapatai ostromgyűrűbe zárták  a várost, valamennyi védőjével, körülbelül egymillió lakosával egyetemben.

A pesti polgárok viszont bevásároltak. Persze, az ajándékok beszerzésén kívül mindenki igyekezett tartalékokat ...

IV. Iván, minden oroszok rettegett cárja valószínűleg kapkodhatta a levegőt, mikor kézhez kapta a lengyel király válaszlevelét, amelyben mindközönségesen párbajra hívták:

"(…) tettel kívánok bizonyítani, mivel pedig azzal vádolsz, hogy keresztény vért akarok mindenáron ontani, hát gyere ki egyedül egy bizonyos helyre, te is, én is kíséret nélkül, s szemtől szembe mérjük össze erőinket; amit is ha meg nem teszel, csak még jobban megmutatod az egész világnak tespedtségedet."

A nem annyira derék cár valószínűleg nem tudta, hogy nem túl okos dolog levélben fenyegetni, sértegetni a lengyel királyt, aki magyar, főállásban Erdély fejedelme, és Báthory Istvánnak hívják…

Báthory fejedelem lengyelországi uralkodása úgy ...