Olyan csoda se sűrűn esett meg a történelemben, hogy a nyolc-tízszeres túlerőben lévő ostromló sereg kénytelen békét kérni. Na, de ha a Boroszlóba szorult védekezőt Hunyadi Mátyásnak hívják, előfordulhat az ilyen „világcsoda”.

A kései utókor képviselői időnként Mátyás „szemére hányják”, hogy miért nem az Oszmán birodalom ellen fordult teljes erejével, miért nem a déli végeken viselt háborúkat a török ellen. Pedig a magyarázat egyszerű: még az akkori, hatalma és ereje teljében lévő királyi Magyarország minden erőforrása is kevésnek bizonyulhatott egy ilyen háborúhoz. Szövetségesekre Mátyás alig számíthatott, Európa „boldogabb” felében „megszokták”, hogy Európa távoli, keleti, déli részein ott ...

Valaha, réges-régen, még a II. világháborúban volt egy erődítményekből álló védvonal, melyet a később legyőzhetetlennek minősített szovjet haderő sem tudott áttörni. Árpád-vonalnak hívták…

A Magyar Királyi Honvédség három védelmi vonalat jelölt ki a várható orosz támadással szemben, a Kárpátok előhegyeiben húzódó Hunyadi-állást, a valójában soha ki nem épült Szent László-állást és a Keleti-Beszkidektől a Berecki-havasokig húzódó, Árpád-vonalat.

Az Árpád-vonal két végpontja között légvonalban több, mint a 600 kilométer a távolság. Nem volt kis vállalkozás a kiépítése. Még az is kérdéses volt, hogy érdemes-e egyáltalán ilyen védvonalak kiépítésével foglalkozni, hiszen a németek már a háború ...

„Mától kezdve nem tárgyalunk, mától kezdve lövünk” - közölte Marosán György világosan és érthetően 1956. december 8-án reggel, a Parlamentben, a munkástanácsok küldöttségével folytatott tárgyalások során.

És „Buci Gyuri” – ez volt Marosán bece-, de inkább gúnyneve – tudta mit beszél. Nem hazudott. Ugyan a forradalmat ekkor már  több, mint egy hónapja leverték a szovjet megszálló csapatok, de a kommunisták által elképzelt „nyugalom és rend” még csak ködös álom volt. Az önszerveződő munkástanácsok működtek, mintegy, másik, valódi, társadalmilag elfogadott hatalmat testesítve meg az országban, szemben az orosz fegyverekkel uralomra segített „néphatalommal”. Folytatódtak a tüntetések, mint például a ...

1060. december 6-án királlyá koronázták az Árpád-házból való Béla herceget. Ő volt az első a magyar királyok sorában, aki ezt a nevet viselte. Kevesen emlékeznek rá, az iskolában alig tanítanak róla valamit. Pedig legendák fűződnek nevéhez…

Még haláláról sem beszélnek, amely minden bizonnyal egyedülálló a világon. Alig hiszem, hogy akadna még a világtörténelemben olyan király, akivel épp az végzett, ami után annyira áhítozott. A saját trónja.

I. Bélával ez történt. Ez bizonyos, ha származása nem is annyira. Géza magyar fejedelemnek volt az unokája, apja pedig valószínűleg az a Vazul volt, akivel I. István olyan kegyetlenül elbánt. Vazult, vagy más források szerint Vászolyt pogánylázadása miatt a király ...

Mikor a magyar huszár leszáll a lováról, vége a világnak. Legalábbis így érezhették az oroszok 1914 decemberének elején, mikor a Kárpátokban megállította őket a monarchia hadereje. A magyar földre betörő orosz hadsereget visszaverték. Olyan alaposan, hogy harminc esztendeig nem is próbálkoztak újra…

Az orosz katonai taktika már a cár alatt, a Nagy Háborúban is ugyanaz volt, mint később, a II. világháborúban. Kimeríthetetlen tartalékaik – ember és hadianyag, nyersanyagforrás – biztos tudatában nem számított a veszteség. Csak a cél elérése! Ezen alapult az orosz „gőzhenger” taktika – ahogy egy korabeli újságíró elnevezte a cári hadsereg hadviselési módszerét. Folyamatos nyomás alatt tartani az ellenséget és az ...

A tizenöt éves háborúban, az 1600-as évben akadt elég baj az országban. Az előző évi török betörések nyomán éhínség és pestisjárvány is pusztított. De ha nem lett volna ez elegendő csapás, az országban állomásozó idegen zsoldosok és a megszaporodott szabad hajdúk - mivel nem kapták meg rendesen a zsoldjukat - rablással, fosztogatással „egészítették” ki jövedelmüket.

Szépek ugyan az eszmények, de a zsoldos katona – mióta világ a világ – nem holmi nemes célért, hanem fizetségért viszi vásárra az életét. És ha elmarad az a pénz… Akkora felfordulás lehet, mint amilyen Pápán az 1600-as év májusának elején kezdődött.

A várban 3000 zsoldos, köztük 1500 vallon teljesített szolgálatot. Mivel a kincstár már ...

1848. december 2-án az udvari kamarilla lemondatta minden címéről I. Ferdinánd osztrák császárt, aki mellékállásban, mint V. Ferdinánd magyar király is működött. Magyarország királyának címéről közjogi értelemben nem „mondhatott le”, ezért a magyarok egészen az 1849. április 14-i trónfosztásig őt tekintették magyar királynak. Utódja, unokaöccse, az akkor alig tizennyolc esztendős Ferenc József főherceg lett.

Ugyanezen a napon, december 2-án, Olmützben császárrá koronázták I. Ferenc Józsefet. Az eseményről Alexander Hübner diplomata így írt: „ Pontosan nyolc órakor kinyílt a trónterem ajtaja, hogy a főherceg, a főhercegnők, a miniszterek, Windisch-Grätz tábornok, Jelačić bán és Grünne gróf bebocsájtást nyerjenek. ...

1934. december 5-én, a magyar exodus első napján, a jugoszlávok 600 embert tettek vonatra és indítottak el Magyarország felé. A magyar hatóságokat semmilyen formában sem értesítették. Majd csak észreveszik maguktól, hogy tömegével jönnek „odaátról”…

Maguk a kitelepítettek is csak akkor tudták meg, hogy menniük kell, mikor dörömböltek az ajtajukon.

Azt sem tudta senki, mi köze a délvidéki magyaroknak, Sándor jugoszláv király és Louis Barthou francia külügyminiszter 1934. október 9-én Marseille-ben történt meggyilkolásához, de az teljesen világos volt: őket kell megbüntetni. Egyértelmű: ha a horvát usztasáknak a magyarországi Jankapusztán van valamiféle kiképzőtáboruk, akkor arról kizárólag a zombori cipészek és az ...

Mikor 1914-ben kitört az első világháború – a Nagy Háború, ahogy akkoriban nevezték – Románia, bár a központi hatalmak szövetségese volt, nem lépett be a háborúba. A fegyveres semlegesség mellett döntöttek. Kivártak. Jobb ajánlatra…

És nem is kellett csalódniuk. Megkapták azt a bizonyos jobb ajánlatot. Az egykori ellenségtől, az antanttól.

A románoknak régóta dédelgetett álmuk volt Erdély megszerzése. Csak a megfelelő pillanatra vártak. Ugyan 1882 óta a központi hatalmak szövetségeseinek számítottak - Osztrák-Magyar Monarchiával szemben fennálló területi igényeik ellenére -, de 1916-ban úgy vélték, itt az idő, hogy fordítsanak egyet azon a bizonyos köpönyegen. Otthagyták, hátba támadták addigi szövetségeseiket.  ...

1939. november 30-án, alig három hónappal a II. világháború kitörése után Észak-Európában is „feldübörgött a villámháború”. Igaz ezúttal egy kicsit másképpen… A szovjet csapatok indultak meg Finnország ellen.

A casus belli – a háborús ok – pont akkora kamu volt, mint mikor a náci Németország lerohanta Lengyelországot. Akkor a gleiwitzi rádióállomást támadták meg lengyel milicistának öltözött németek, hogy bizonyíthassák: nem ők akarták ezt a háborút, de kénytelenek lépni, mert a lengyelek „provokálták” őket.

Az oroszok kicsit egyszerűbben oldották meg a feladatot – talán nem akadt a környéken rádióállomás - november 26-án végrehajtották a később mainilai incidens néven elhíresült provokációt. Nem ...