Áll egy réges-régi ház Kolozsvárott, a Mátyás király utca 6. száma alatt. Hétköznapi szemlélő számára, aki nem tudja, hol jár, nincs benne semmi különös. Egy régi ház, a középkorból. Még jó, hogy megmaradt – vélheti. Pedig ez az a hely, ahol minden magyar embernek kalaplevéve kéne tisztelegnie. Ez az a ház, ahol 575 esztendeje király született. Talán a legnagyobb magyar király: Hunyadi Mátyás.

Hunyadi Mátyás szülőháza Kolozsvárott

Nem tudom milyen nap lehetett 1443. február 23. Esett-e hó, fújt-e szél, de mindegy is. A magyar történelem egyik legfényesebb napja volt az, mikor megszületett Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet második fia, Mátyás.

Legenda született akkor. A népmesék királya…

A tudós ...

1285 februárjában ismét egy olyan ellenséggel kellett szembenéznie Magyarországnak, melynek dúlásáról azóta is legendákat mesélnek. Megint jöttek a tatárok, épp úgy, mint alig több, mint negyven esztendővel azelőtt.

Igen, volt még egy, egy alig emlegetett tatárjárás. Az első, az 1241-42. évben történt tatárjárás szerepel minden történelemkönyvben, tanítják az iskolákban. A másodikról meg nemigen lehet hallani, olvasni. Amikor először olvastam arról, hogy 1285-ben ismételten erre jártak a mongol seregek, úgy véltem, hogy ez is valami többé-kevésbé légből kapott legenda, mellyel őseink nagyszerűségét akarják bizonygatni. Mintha nem lettek volna tényleg nagyszerűek!

Gondoltam, idevetődött valahogy Magyarországra néhány ...

Az Úr 1534. évében olyasmi történt Magyarországon, ami sem előtte sem azután nem fordult elő. A két törvényesen – már ki-ki a maga felfogása szerint törvényesen – uralkodó, egymással ádáz harcot vívó magyar király, Szapolyai János és I. (Habsburg) Ferdinánd egyetértett valamiben.

Vesszen Lodovico Gritti!

De ki is volt az általános közutálatnak örvendő, velencei származású úriember, akinek sikerült elérni az a csodát, hogy a két király, még ha ideiglenesen is, de szövetséget kössön?

Valamikor 1480 táján született Konstantinápolyban. Apja, a velencei dózse megbízásából diplomatáskodott a törököknél. Mikor 1496 visszatért hazájába, három gyermekét magával vitte, de anyjukat – egy feltehetően török, vagy ...

Székesfehérvárott, 1141. február 16-án - alig három nappal apja, II. avagy Vak Béla király halála után - királlyá koronáztak egy tizenegy esztendős gyermeket, Gézát, ezen a néven a másodikat, Árpád-házi királyaink sorában.

Megkoronázásával nem sokat változott a felállás. A valódi hatalmat már addig is jórészt Ilona királyné és öccse, Belus (más források szerint Belos) bán gyakorolták, hiszen a király, fogyatékossága miatt igencsak rájuk szorult. Ő még Könyves Kálmánnak „köszönhette” vakságát. Kálmán király megelégelve Álmos öccse sokadik lázadását trónja ellen, az akkori szokások szerint „kegyet” gyakorolt:

„ … a békekötést követően azonban a király elfogta a herceget meg kisded fiát, Bélát, és ...

Budapest legfurcsább karácsonya várt abban az évben, 1944-ben a városra. De valahogy senki sem hitte el, hogy tényleg megtörténik. Csakugyan itt vannak az oroszok, csakugyan bekerítették a várost. Az emberek, a polgárok mintha tudomást sem vettek volna a hadihelyzetről…

Malinovszkij és Tolbuchin szovjet marsallok valóságos versenyfutást rendeztek, hogy melyiküké lesz a dicsőség, ki éri el előbb Budapestet. És 1944. december 24-ére –egyáltalán nem várt és nem kívánt karácsonyi ajándékként megérkeztek… A 2. Ukrán Front és a 3. ukrán Front csapatai ostromgyűrűbe zárták a várost, valamennyi védőjével, körülbelül egymillió lakosával egyetemben.

A pesti polgárok viszont bevásároltak. Persze, az ajándékok beszerzésén ...

A Royal Air Force – a brit légierő – gépei 1945. február 13-án, este tíz óra körül kezdték halálos bombaterhüket leszórni Drezdára. A város nem rendelkezett kiépített földi légvédelmi rendszerrel és a Luftwaffe - német légierő - védelmére sem számíthatott. A németeknek a környéken mindössze harminc bevethető repülőgépük maradt, de ezek sem tudtak felszállni az üzemanyag hiánya miatt.

Az első hullámban érkező gépek „jelzőfényként” foszforbombákat dobtak a városra. A megfékezhetetlen tűzvihar kétségkívül kiváló „jelzőfény” volt később támadó repülőgépek számára. A mindenütt fellángoló tüzek, a felszabaduló mérges gázok, az elviselhetetlen hőség több áldozatot szedtek, mint a hagyományos ...

Szent-Györgyi Albert, a Nobel-díjas tudós 1943. február 7-én érkezett meg Törökországba, puhatolózó tárgyalásokat folytasson a szövetségesekkel a háborúból való kiugrás lehetőségeiről.

De hosszú sora volt annak, amíg eljutott idáig…

Szent-Györgyi Albert 1914 nyarán találkozott először a háborúval. Éppen a diákok számára előírt három hónapos szolgálatát töltötte, mikor kitört a Nagy Háború, az 1. világháború, amelyről akkoriban még úgy vélték, ez lesz az utolsó háború, mely minden vitás kérdést megold.

A 65. miskolci gyalogezred önkénteseként került ki a keleti frontra, ott harcolt egészen 1916-ig. És jött a híres-hírhedt Bruszilov-offenzíva, mikor az oroszok bemutatták, hogy működik egy „igazi ...

Alaposan meg voltunk áldva Habsburg-házi királyainkkal. Egyikükről így írtak: „őrülési rohamok gyötörték, s dühöngése rettenetes kitörésekben nyilvánult. Szolgáit ütötte, verte, sőt magamagát is meg akarta ölni. Azt hitte, hogy megbabonázták, s az ördögöt idézte, hogy végre már elvigye”. Rudolfnak talán sok mindenhez volt tehetsége, de az uralkodás nagyon nem ment neki. Egyszerűen nem is érdekelte.

Pedig minden olyan szépen indult…

Rudolf 1552. július 18-án született Bécsben. Apja a Habsburg ház osztrák ágából származó II. Miksa német-római császár, magyar és cseh király volt. Az ifjú Rudolf 11 és 19 éves kora között a spanyol udvarban nevelkedett, anyai nagybátyjánál, II. Fülöp spanyol királynál. A vallási ...

1918. február 1-én több, az Osztrák-Magyar Monarchia cattarói hadikikötőjében állomásozó hadihajóján a fellázadt, elégedetlen matrózok, kezükben fegyverrel vették át parancsnokságot.

Ha valaki előre eltervezi az eseményeket, tán az se tudta volna jobban összehozni: unatkozó matrózok, bezárva kikötőkbe, ahonnan a nyomasztó ellenséges fölény miatt jóformán ki se mozdulnak a hajók, éktelen hosszúra nyúlt, de legalább vesztesnek látszó háború, megfejelve mindenféle ellátási nehézségekkel… Az lett volna a csoda, ha nem történik semmi.

A világ minden hadseregében – és haditengerészetében – pontosan tudják a parancsnokok, ha az embereik túl sokáig tétlenkednek, abból előbb-utóbb „zűr” lesz. Nem véletlenül ...

A mayerlingi vadászkastélyban, az 1889. január 30-ára virradó éjszakán elhunyt Habsburg–Lotaringiai Rudolf osztrák főherceg, magyar és cseh királyi herceg, az Osztrák–Magyar Monarchia trónörököse és Maria von Vetsera osztrák bárókisasszony.

Nagyjából ez minden, amit biztosan lehet tudni, annak a szomorú éjszakának az eseményeiről. Vagy még ez sem biztos? Egyesek szerint: nem.

Adott egyfelől egy fiatalember – Rudolf ekkor még csak 31. évében járt -, aki a világ egyik legnagyobb birodalmának trónörököse. Ugyanakkor meglehetősen liberális – ez főben járó bűnnek számított a híresen konzervatív Habsburg udvarban – és antiklerikális nézeteket vall. A „liberális”-t természetesen ne a mai értelemben tessék venni! Ez a ...