Mindennek, ahogy a történelemben már annyiszor, a háború volt az oka. Kezdetben, kérem szépen, szó sem volt itt tudományról, űrkutatásról meg az emberiség dicsőségéről, a világűr meghódításáról.

Egyes források szerint a németek egyik V-2 rakétája már 1943-ban átlépte a világűr elméleti határát jelentő Kármán-vonalat. Ezt a „határt” 100 kilométeres magasságban húzták meg, ez egy kerekített érték, de közel van a Kármán Tódor által kiszámított magassághoz, ahol már egy jármű nem tud a felhajtóerő segítségével repülni, el kell érnie az első kozmikus sebességet (7,9 km/s) hogy a földkörüli pályán való maradhasson.

Az 1944. június 20-án a peenemündei kísérleti telepről felbocsátott MW 18014 ...

…hogy Budapesten, 2002. április 10-én elhunyt Hofi Géza. És azóta sem akadt senki, aki a nyomába léphetett volna. Túl nagy az a nyom…

1936. július 2.-án, Budapesten, Kőbányán született egy legenda, de csecsemőnek nézték, ezért gyorsan anyakönyvezték Hoffmann Géza néven. Ez így nem sokat mond, mert már abban az időben is gyakran előfordultak születések meg anyakönyvezések, de ha azt írom „a” Hofi – akkor Magyarországon mindenki tudja, kiről van szó. Meg úgy általában, a világban, mindenhol, ahol magyarok élnek.

Most nekiállhatnék szép aprólékosan végigmesélni az életrajzát – gondosan megemlítve a díjait -, de nem ez a lényeg. A lényeg: egy országot tudott megnevettetni, kivéve persze a kivételeket, akik olyanok, mint ...

93 esztendeje, 1927. április elsején született Puskás Ferenc, közismert becenevén Puskás Öcsi, akit Spanyolországban csak Panchoként emlegetnek mindmáig. A Nemzet Sportolója, olimpiai arany- és világbajnoki ezüstérmes, több klubcsapat és válogatott edzője, posztumusz dandártábornok, de nekünk leginkább az Aranycsapat kapitánya.

Az emlékezetéről csak annyit, hogy 2016-ban ő lett a győztese a Goal Legends World Cup versenyének, ahol olvasói szavazás alapján döntötték el, hogy a szurkolók szerint ki minden idők legjobb labdarúgója.

Azt hiszem, nekünk, magyaroknak nem jelentett különösebb meglepetést a nemzetközi szavazás eredménye. Puskás Ferenc ismét diadalmaskodott, olyan neveket utasítva maga mögé, mint Lionel Messi, Ronaldinho, ...

San Diego megye első seriffje, aki ráérő idejében megteremtette a kaliforniai borkultúrát, egyesek szerint Pesten született, mások szerint a Bács megyei Futakon, de az biztos, hogy 1812. augusztus 30-án. Haraszthy Ágostonnak hívták.

Itthon alig ismerik kalandos életű hazánkfiát, pedig 1961-ben a kaliforniai szenátus külön határozatban mondta ki róla: „Ő a kaliforniai szőlőkultúra atyja, aki Kalifor­niát az Egyesült Államok szőlőskertjévé varázsolta. (…) Haraszthynak köszönhető, hogy napjainkban az USA összes borfogyasztásának 85 százalékát Kaliforniában termelik.”

Eredetileg jogi pályára készült, de politika sem állt messze tőle. Követté  választották a pozsonyi országgyűlésbe, itt olyan „gyanús elemekkel” ...

1063-ban a nagybátyja elől a Német-Római Birodalomba menekült Salamon, I. András fia. Ottani segítséggel kívánt visszatérni Magyarországra és erővel megfosztani I. Bélát a trónjától. A nyugaton készülődő sereg ellen Béla csapatokat küldött, de vállalkozása sikertelen volt. A várható német betörés miatt országgyűlést hívott össze Dömösre és ezen a gyűlésen esett meg vele a nevezetes szenzáció: a saját trónja sebezte halálra.

„A jámbor Béla király ezután betöltve uralkodásának harmadik évét, királyi jószágán, Dömösön összezúzódott beomló trónján; teste gyógyíthatatlan betegségbe esett; az ország néminemű dolgai miatt félholtan vitték a Kanizsva patakjához; ott távozott el a világból. A Szent ...

A nagy pesti árvíz, melynek emlékét ma is vízállásjelző emléktáblák őrzik városszerte, a régi épületeken, 1838. március 13. és március 18. között pusztított. Rövid ideig tartott, de roppant károkat okozott…

Egy igazán autentikus forrás, báró Wesselényi Miklós, aki ekkor kapta az „árvízi hajós” eposzba illő jelzőt, így írt az eseményekről:

„Március 13-án … öt órakor újra megindult (a jég) s nemsokára tornyosulni kezdett, valamint törni és forrni a jégtömegeket duzzadva emelő s újra szétzúzó hatalma a dühöngeni készülő Dunának. A víz partjain már túllépett, a bőszült folyam a váci töltést már átszakította, de a jég folyvást haladván, a nézők csoportja s majd minden azt hitte, hogy mérgét már ...

Március 15. az a nemzeti ünnep, amellyel csaknem minden hatalomnak akadt valami baja, bármilyen alapállású is volt. Tán, mert ez csakugyan a nemzet ünnepe. A magyar szabadságé. Meg nehéz is a hatalomnak mit kezdenie egy forradalommal… Mert még eszébe jutna valamely fantáziadús polgárnak, hogy…

A „balhés” március 15-ék szép hagyományát már 1860-ban megalapozták ősanyáink, ősapáink.

Az 1850-es évek végén már több alkalommal is volt Pesten tüntetés a válságát élő önkényuralommal szemben. 1860-ban, az addig csak titokban ünneplő egyetemi ifjúság – a rektori tilalom ellenére – minden addiginál nagyobb megmozdulásra készült. Gyászmisét akartak mondatni az 1849-49 szabadságharc során elesett honvédek és a megtorlások ...

Esztergomban, 1224. március 5-én, IV. Béla és Laszkarisz Mária első gyermekeként, született Árpád-házi Szent Kinga (avagy Kunigunda), Szent Margit és Boldog Jolán nővére, Lengyelország és Litvánia védőszentje

A kor szokásai szerint korán eljegyezték a Piast-házból származó V. Boleszláv lengyel fejedelemmel, akihez 1239-ben, tizenöt évesen, feleségül is ment. Mivel Kinga szüzességi fogadalmat tett, asszonya kérlelésére férje Boleszláv is követte példáját. Ez – ismerjük el – nem sokat használt a Piast dinasztia tovább éltetése szempontjából, de az akkori erkölcsi, hitbéli felfogás szerint mindenképpen dicséretes cselekedet volt.

Kinga még csak két esztendeje volt Boleszláv felesége, mikor 1241-ben Lengyelországban is ...

És jöttek a törökök... Az 1300-as évek végére az Oszmán Birodalom meghódította a Balkán nagy részét. Lazarevics István szerb despota igencsak szorult helyzetben volt, Kihez fordulhatott volna segítségért, merre kereshetett volna szövetséget, ha nem északon. Akkoriban Zsigmond ült Magyarország trónján, aki egyáltalán nem mellékesen, mint német-római császár, cseh király, az akkori Európa egyik leghatalmasabb uralkodója volt.

A szövetség 1426-ban megköttetett, Lazarevics lemondott néhány várról, köztük olyan fontosakról is, mint Nándorfehérvár, Galambóc és több kisebb erősségről, Zsigmond javára. Cserébe a magyar király garantálta, hogy elismeri Lazarevics utódjaként Brankovics Györgyöt szerb despotaként. Lazarevics István ...

81 esztendőt megélni még magában sem egyszerű, de 81 évet katonai szolgálatban, huszárként, lóháton eltölteni, alighanem világrekord. Nem tudom szerepel-e Skultéty László neve a rekordok könyvében, de ha nem, bizonyosan odaillene.

Skultéty eredetileg Gábris László néven született a Trencsén vármegyei Hegyesmajtényban. A családban hagyomány lehetett a katonáskodás, a huszárság. Édesapja is huszár volt, aki felesége halála után nem nagyon tudott mit kezdeni az akkor tizenkét éves fiúval, gondolt egy merészt, és huszárnak adta. Skultéty László 1750-ben a Ghillányi-huszárezredben lett „ezredfiú”. Aztán, 1752-től Hadik András vette át az ezredet… Így eshetett meg, hogy Skultéty – hogy mikor és miért változtatott nevet ...