1161. - más források szerint: 1162. - május 31-én hunyt el II. Géza, Magyarország királya, több, mint húsz éves uralkodás után. Ez igazán szép teljesítmény. Különösen, ha azt nézzük, hogy Géza halálakor még igazán fiatalember volt, mindössze 32 esztendős.

Apja, II., avagy Vak Béla király 1141. február 13-án halt meg, mikor Géza még csak a tizenegyedik évében járt, de mégsem volt különösebb akadálya annak, hogy Szent Korona a gyermek fejére kerüljön. Béla és a hozzá hű főurak, Belos bán – az igencsak „kardos menyecskének” számító Ilona királyné testvére – vezetésével, finoman fogalmazva: eltettek láb alól minden lehetséges trónkövetelőt. Trónra lépése után természetesen nem a gyermek király uralkodott, hanem ...

Ahogy a Himnuszban is megénekelte Kölcsey Ferenc, 1485. június 1-jén, öthónapos ostrom után foglalta el Bécset Hunyadi Mátyás, III. Frigyes Habsburg uralkodótól, akivel már 1458-as trónra kerülése óta feszült volt viszonya.

Kezdjük ott, hogy a „derék” Frigyes jobb szerette Bécsben látni a magyar Szent Koronát. Talán abban a reményben, hogy egyszer majd a saját fejére tétetheti… A koronát még annak idején Erzsébet királyné, V. László anyja zálogosította el. Frigyes pedig lelkesen őrizgette a bécsi kamarában.

1461-ben Mátyás háborúba keveredett Frigyes császárral. Ez nem tartott túl sokáig, Mátyás kénytelen volt békét kötni, mivel „kedves” apósa, Podjebrád bujtogatására a cseh főurak újra lázongani kezdtek ...

A 20. század Magyarországának két legmeghatározóbb politikusa, államférfija Horthy Miklós és Kádár János volt. Már csak azért is mert az ő „regnálásuk" tartott a legtovább. Mindkettejüknek vannak ma is feltétlen hívei és elszánt ellenségei. Az alábbi írás nem foglal állást, a „Kádár-kérdésben".

Egyszerű kronológia, amelyből mindenki azt olvas ki, amit akar. Talán tanulságos végigolvasni, hogyan élt Kádár János. Már lexikonok és kronológiák szerint… Gyakorlatilag változtatás nélkül idézem a források adatait.

Száraz adatok ezek, kérem szépen. Hogy a valóság mi volt, ne tőlem kérdezzék. Sosem találkoztam vele, csak éltem „uralma" alatt. Sajnos(?) nem is keveset…

Akkor vágjuk bele:

Kádár János 1912. ...

1980. május 26-án, moszkvai idő szerint 21 óra 20 perckor, magyar idő szerint 20 óra 20 perckor lőtték fel Bajkonurból, a szovjet űrközpontból a Szojuz-36 űrhajót, fedélzetén nemzetközi legénységgel, Valerij Kubaszov parancsnokkal és Farkas Bertalan kutatóűrhajóssal.

Magyarország azon a napon azon nemzetek sorába lépett melynek egy polgára megjárta a világűrt. És nem lehet azt mondani, hogy már megint valahol hátul kullogtunk: hetedikként küldhettünk űrhajóst a világűrbe.

Az űrhajó május 28.-án kapcsolódott össze a Szaljut-6 űrállomással, ahol Leonyid Popov és Valreij Rjumin szovjet űrhajósok fogadták őket.

A Földre 1980. június 3.-án tértek vissza, 7 nap 20 óra 45 perc, az űrben eltöltött idő után. Ezzel az ...

Május 21. 1992 óta a Magyar Honvédelem Napja. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc során, 1849-ben e napon foglalta vissza Görgey Artúr csapataival Buda várát, a tavaszi hadjárat egyik csúcspontjaként, csaknem háromhetes ostrom után.

A magyar honvédek 1849 januárjának elején hagyták el Budát. A vár harc nélkül történő feladását egyedül Perczel Mór ellenezte, de a Jellasics erői ellen vívott móri ütközetben, 1848. december 30-án vereséget szenvedett tábornok szava ezúttal nem sokat számított. A túlerő túl nagynak tűnt, a csatavesztés utáni visszavonulás kimerítette és demoralizálta a magyar csapatokat.

Meg aztán, Buda már az 1686-os visszavételekor sem számított korszerű erődítménynek. És – ki tudja miért? – ...

I., avagy „Nagy” Szulejmán 1521. május 18-án indult élete első hadjáratára, persze, a „fránya” magyarok ellen. Nem is annyira azért, mert múlhatatlanul a Magyar Királyság ura kívánt lenni. Egyszerűen csak útban volt. Útban, a gazdag és csábító Nyugat felé…

Vezérei azon vitatkoztak, hogy mi legyen az első lépés. Piri Mehmed nagyvezír azt javasolta, hogy kezdetnek Nándorfehérvárat vegyék be, Ahmed ruméliai beglerbég ellenben amellett kardoskodott, hogy Szabács elfoglalásával kell indítani a háborút, majd betörni Magyarországra, és meg sem állni Budáig.

Ez utóbbi terv meglehetősen kockázatosnak tűnt. Addig még rendben, hogy elverekszik magukat Budáig és elfoglalják az ország fővárosát, de az utat visszafelé is meg kell ...

1541. május 4-én kezdte ostromolni Buda várát Ferdinánd király serege. A Wilhelm von Roggendorf vezette, osztrák, német, cseh, olasz, dalmát és magyar egységekből álló had egy régi viszályt akart lezárni.

Minden Moháccsal kezdődött…

A mohácsi csata után, mikor a legnagyobb szükség lett volna az országban az összefogásra, ennek – sajnos, természetesen – nyoma sem volt. Nem kell jobb bizonyíték az akkori széthúzásra, mint az, hogy Székesfehérváron, 1526. november 11-én magyar királlyá koronázták Szapolyai Jánost, majd, még egy év sem telt el, mikor ugyanott, 1527. november 3-án Habsburg Ferdinándot koronázták meg. Elvégre, elég gazdag az ország ahhoz, hogy két királya legyen és külső ellenség sem fenyeget, csak egy ...

A nép egészsége az ország gazdagsága - hirdeti mindmáig a felirat Pripjaty városának kórházán. Úgysem olvassa senki a lakatlan szellemvárosban, ahová csak ritkán vetődik ember. Túl szennyezett a hely, túl közel van Csernobilhoz.

Harminckét éve, 1986. április 26-án hajnali 1 óra 23 perckor a csernobili atomerőmű négyes reaktora a berobbant gőz miatt kigyulladt. A robbanások következtében a reaktorblokk megsérült.

„ Magyar nyelven első ízben Bedő Iván a Magyar Rádió hírszerkesztőségének turnusvezetője, a BBC híre alapján jelentette be a katasztrófát:

„A szovjetunióbeli csernobili atomerőműben baleset történt. A jelentések szerint az egyik reaktor sérült meg és többen megsebesültek. Az illetékesek megkezdték az ...

De akár az a címet is adhattam volna: „a világjáró vitéz szabólegény”. Jelky András, a 18. századi magyar világutazó élete, utazásai mesébe, kalandregénybe illők. A kalandos életű bajai szabólegény egyike volt a 18. század oly kevés magyar világutazójának…

A családban tízedik gyermekként, 1738. április 20-án született Baján Jilka András Anzelm Nepomuk, ismert nevén Jelky András. Apja, a város tekintélyes polgára volt, a városi magyar-német plébániának egyházgondnoka, vagyonkezelője. Ez abban az időben megtisztelő, bizalmi állásnak számított, ilyen posztot nem ritkán nemes emberek töltöttek be. A városi magyar szabó és szűrszabó céh céhmestereként nagy tekintélynek örvendő atya korán mesterségre fogta András ...

485 esztendeje, 1533. április 14-én különös sereg kezdte ostromolni a Veszprém vármegyei Palota várát. A sereg gerincét Szapolyai János hadereje képezte, de harcoltak mellettük, Hasszán bég vezetésével, török segédcsapatok is. Mi több még a takarékos Ferdinánd király is képviseltette magát egy kisebb csapat felvidéki bányásszal. Az már csak történelem – vagy a sors – fura fintora, hogy pont ezeknek volt köszönhető a vár bevétele.

Az iskolában úgy tanítják, hogy alig hét évvel a gyászos emlékezetű mohácsi csata után ez volt az az időszak, mikor két király is uralkodott a három részre szakadt országban, a harmadik – az akkoriban legerősebb hatalom – a török nagy örömére.

És jól tanítják… Akkor meg, hogy is van ...