Sosem értettem azt a mentalitást, amely kéjes gyönyörűséggel rúgózik azon, hány elvesztett csatánk, levert forradalmunk volt a múltban. Mintha azt akarnák belénk sulykolni, ami magyar, az csak rossz lehet. A múltunk meg nem más, mint balfékek baklövéseinek sorozata…

Amikor ilyeneket hallok, olvasok, mindig az jut eszembe: Kösz haver, én azért büszke vagyok ezekre a „balfékekre”, mert kíváncsi lennék, hogy más nemzetek fiai miként cselekedtek volna az ő helyzetükben. Hogyan harcoltak volna egy világbirodalom ellen?

Jó, tudom a „volna” felvetése nem igazán ildomos történelmi kérdésekben…

Arra például mindenki emlékszik – vagy majdnem mindenki -, hogy 1521.-ben elveszítettük Nándorfehérvárat, melyet akkoriban a magyar ...

1532. augusztus 5-én kezdte ostromolni a török Kőszeget. A támadó sereget személyesen I. (avagy, ahogy török földön mondják: Nagy) Szulejmán vezette. A várat Jurisics Miklós védte. Régi számadásuk volt nekik egymással...

1530. május 17-án indult útnak Jurisics Miklós (egyes források szerint Jurisich, de nekem jobban tetszik a magyaros írásmód, bár horvát származású úriemberről van szó) és Lamberg József Innsbruckból Konstantinápolyba, I. Ferdinánd megbízásából hogy fegyverszünetet kérjenek a töröktől és tárgyaljanak a béke feltételeiről. A követek alig öt hónap múltán, október 17-re már be is futottak a fényességes padisah udvarába. Hja, kérem, nagy út volt ez abban az időben…

A jókora utat azonban teljesen ...

„Halottak tesznek vallomást a kisteleki temetőben” - ezzel a kissé szenzációhajhász címmel jelent meg a Délmagyarország 1911. július 30.-i számában Szabó Mihály cikke a bűnügyről, mely nem csak Szegedet, de az egész országot megrengette.

Egykori újságcikk a Délmagyarországban

Mi mindig úgy hittük: békésebb kor volt az. A „Boldog békeidők”- ahogy emlegetni szoktuk az I. világháború előtti éveket. Idők melyekre édes-bús nosztalgiával gondol az utókor - szokásához híven -, alaposan mellélőve.

De miről is tettek azok a halottak vallomást?

Egy sorozatgyilkosságról. Mert sajnos ez sem új találmány, és nálunk is előfordult, már a 20. század elején is.

Gerzsány Mária „egyszerű” parasztasszony volt, 1864-ben ...

1456. július 4-én megkezdődött Nándorfehérvár ostroma. Egyfelől II. Mehmed, a hódító. Krónikásai szerint 12 országot tiport el és 200 várost csatolt a birodalmához, 40 000 ezernyi reguláris seregével és 30 000 akindzsivel – irreguláris harcosával -, 200 ágyújával, a legnagyobb mozsarak a nyolc méteres hosszat is elérik. Örök szégyeneként Európának, jól megfizetett keresztény pattantyúsok, igazi szakértők kezelik az ágyúkat.

És előttük Nándorfehérvár, Magyarország kulcsa. Európa kulcsa.

A várat tán hétezer katona védheti, Szilágyi Mihály vezetésével. Az ő megsegítésükre érkezett Hunyadi János, tízezres seregével. Hiába volt az országos felhívás, a bárók közül csak Kórógyi János jött el 2000 ...

1818. július elsején látta meg a napvilágot Semmelweis Ignác, Budán, a Tabánban a mai Apród utca 1-3 alatti házban. És elmondhatjuk: nagy szerencséje volt édesanyjának és neki, hogy egészségben átvészelték a szülés és születés nehézségeit. Hiszen akkor még az „Anyák megmentője” nem gyakorolta orvosi hivatását, nem tette meg felfedezését.

Azt a ma már pofonegyszerűnek tűnő felfedezést, miszerint: nem árt, ha néha kezet mosunk. Esetleg fertőtlenítőszerrel…

A Magyar életrajzi Lexikon szerint a bécsi kórbonctani intézetben dolgozott mint boncolóorvos, egy idő után átkérte magát a szülészeti klinikára, ahol az orvostanhallgatók korabeli kiképzése is folyt.

„Akárcsak a többi szülészeti intézetben, itt is igen nagy ...

„Az is bolond, aki poétává lesz Magyarországon.” – írta Csokonai Vitéz Mihály a méla Tempefőiről szóló színdarabjának alcímében. Az alig húsz esztendős fiatalember, már akkor, 1793-ban, a darab írásának idején már tudhatott valamit…

Amit a mi Sándorunk – Petőfi Sándor – aztán keservesen, a maga bőrén tapasztalt meg. Igaz, az ő történetében hozzátehetjük, annál, aki poétává lesz Magyarországon, már csak az a poéta bolondabb, aki politikusi pályára adná a fejét.

A nevezetes - és tanulságos – eset 1848-ban esett meg. Az áprilisban kiadott új törvények egyike az országgyűlési képviselők választásra vonatkozott. Értelmében bárki indulhatott a választásokon, már ha megfelelt bizonyos feltételeknek és ...

1991. június 19.-én, a záhony-csapi hídnál, Viktor Silov szovjet altábornagy átlépte a magyar határt. Ez nem lenne valami nagy újság, ha nem ő lett volna az utolsó, Magyarországon állomásozó szovjet katona. Vele ért véget hazánk megszállása.

Hogy is kezdődött?

1945. április. 4-ig – a szovjet tervgazdaság legszebb hagyományainak szellemében –, Sztálin generalisszimusz parancsára, a szovjet csapatoknak meg kellett szállnia Magyarországot. Ugyancsak a szocialista tervgazdaság hagyományainak szellemében: ez nem sikerült. De kimerte volna ezt közölni a „Népek Atyjával”? Inkább hivatalosan deklarálták: az utolsó, védekező erőket is kiverték Magyarország területéről, április 4-én Nemesmedvesnél. Az, hogy az utolsó német ...

Alig egy esztendővel a kiegyezés után, 1868. június 18-án, Kenderesen született vitéz nagybányai Horthy Miklós. Ötvenkét évvel később, 1920. március 1-én a nemzetgyűlés elsöprő többséggel Magyarország kormányzójává választotta. A 141 leadott szavazatból 131 támogatta Horthyt, Apponyi Albert 7 voksot kapott, 3 pedig érvénytelen volt.

1919. november 16-án Horthy Miklós csapatai élén – és az azóta is sokat emlegetett fehér lovon – bevonult Budapestre. Fontos lépcsője volt ez a háborús összeomlást és a proletárdiktatúrát követő konszolidációnak.

November 24-én alakult meg Huszár Károly kormánya, amelyet végre az antant is elismert és komolyan vett. Ezután kellett még néhányat lépni, úgy, mint a nemzetgyűlési ...

A 14. század elején, az ezerháromszázas években a magyar trónigen csábító ülőalkalmatosság lehetett, hiszen annyian kívánkoztak rátelepedni. A nagy, szép és gazdag ország urának lenni remek karriernek számított.

Az Árpád-ház – fiúágon – 1301-ben kihalt. ( Ezt azóta is sokan vitatják, de ennek a cikknek nem célja e kérdésben állást foglalni. ) Leányágon pedig több Árpádtól származó trónörökös is számba jöhetett. Ott volt mindjárt elsőként az Anjou-házból származó Károly Róbert ( olaszosan: Caroberto ), aki V. István Árpád-házi magyar király dédunokája volt.

A nápolyi Anjouk trónigénye már korábban is felmerült, mert III. András koronázásakor, 1290-ben, nem mindenki ismerte el Árpád leszármazottjának ...

265 esztendeje, 1753. június 14-én, Pozsonyban született Chudy József, aki egy személyben volt zeneszerző, karmester és feltaláló. Világelső és magyar első. Az első magyar opera szerzője és – talán túlzás nélkül mondhatjuk – a telekommunikáció egyik atyja.

Kezdjük a magyar elsőséggel, bár – és ezzel nem akarom lebecsülni az operairodalmat – tán ez a kevésbé érdekes. Ő szerezte Szalkay Antal szövegére a Pikkó herceg és Jutka Perzsi című első magyar nyelvű operát. A „szomorú–vígoperát” 1793. május 6-án mutatták be Budán, a huszonöt fős zenekart Chudy maga vezényelte– hatalmas sikerrel. A Magyar színházművészeti lexikon szerint e naptól számítják a magyar nyelvű operajátszás kezdetét.

Már önmagában ez ...