1490. szeptember 18-án megkoronázták II. Ulászló magyar királyt . „Dobzse, dobzse – mosolygott a király, s csakugyan nem törődött többet se koronával, se országgal. Azt tartotta, hogy csak szundikálásra való a trónus, s akármilyen rossz hírrel ébresztették, csak ennyit mondott rá: dobzse, dobzse! Ez pedig nem jelent magyarul egyebet, mint azt, hogy: jól van, jól, ne bántsatok, hadd alszom! Rá is ragadt a jámbor cseh emberre ez a név, a magyar nép azon emlegeti örökétig.” - Móra Ferenc: Titulász bankója

Az kétségtelen, hogy joggal formálhatott igényt a trónra A Jagelló-házból származó Ulászló, hiszen dédanyja Cillei Borbála volt, akinek szépanyja Árpádházi Katalin szerb királyné volt. A híres elődök ellenére, már a ...

Nagy Lajos királyunk fiúutód nélkül hunyta le a szemét. Második házasságából négy leánya született, közülük ketten még kiskorukban meghaltak. A király, hogy a trónutódlást biztosítsa, fiúsítatta idősebbek lányát, Máriát. Az 1371. április 14-én született kislányt egy nappal apja halála után, 1382. szeptember 17-én királlyá választották, és Demeter esztergomi érsek királlyá koronázta.

Ő volt az első nő, akinek a Szent Koronát a fejére tették… Jogilag minden rendben volt, a tizenegy éves gyereklány fiúnak számított – abban az időben, Magyarországon teljes képtelenségnek tűnt a királynő fogalma -, a Szent Korona annak rendje és módja szerint a fejére került. Az, hogy egy gyereket koronáztak királlyá, nem ...

Volt egy régi szép szokás már az ókorban, ami aztán tovább élt a középkorban s tán később is. Gyermekeket jegyeztek el, házasítottak össze, dinasztikus, politikai célzattal. De ezek a korai frigyek gyakran értek rossz véget. Egy ilyennek lett áldozata András, Nagy Lajos királyunk öccse.

Andrást hat éves korában, 1333-ban vitték Nápolyba, hogy ott felnővén, a későbbiekben Róbert, Nápolyi király unokájának, Johannának a férje legyen. A megállapodás, melyet még Károly Róberttel kötöttek, úgy szólt, hogy Róbert halála után idősebb leányunokája örökli a királyságot, ahol – természetesen – majdani férje lesz a király. Akár a népmesékben… A kisebb királyfi elnyeri a világszép királylány kezét, és vele a ...

1741-ben, tizenkét esztendős szünet után ismét országgyűlésnek adott otthont Pozsony. És szeptember 11-én olyasminek lehettek tanúi az ősi falak, amiben még sohasem lehetett részük. Egy asszony járult a magyar rendek elé. Egy asszony járult a magyar rendek elé, egy asszony, aki kérni jött. Magyarország királynője, mellesleg Ausztria és kapcsolt részei uralkodója.

Kérni jött. A legendák szerint a gyászruhás királynő, Mária Terézia karján hozta gyermekét. Nem hozta. De a többi igaz. Kérni jött, mert olyan veszély fenyegette a Habsburg Birodalmat, amilyen még sosem. A végpusztulás réme sejlett fel. Apja VI. Károly német-római császár, azaz III. Károly néven magyar király, fiú örökös nélkül távozott az élők sorából. ...

742 esztendeje, 1278 augusztus 26-án vívták meg a második morvamezei, vagy másképpen: dürnkruti csatát. Nagy jelentőségű ütközet volt, ekkor segítette I. Rudolf német királyt az Osztrák hercegség megszerzéséhez, IV. László, az ifjú magyar király. És alaposan visszavágtunk II. Ottokár cseh királynak, az első morvamezei csatában elszenvedett vereségért…

1278-ben IV. (a későbbi Kun) László még csak tizenhat esztendős volt. Valószínűleg ez is az egyik oka lehetett annak, hogy Magyarországon nem valami fényesen mentek a dolgok. Az országban feudális anarchia dúlt, ami nagyjából azt jelentette, hogy a központi, királyi hatalom nem sokat számított. A valódi hatalmat az oligarchák, a bárók birtokolták. Hol az egyik, hol a másik nagy ...

1944. augusztus 23-án – az első világháborúból jól ismert módon – Románia szövetségest váltott. „ A nemzet összes erejét mozgósítva át fogjuk lépni az igazságtalan bécsi döntés által ránk erőszakolt határokat, hogy felszabadítsuk Erdélyünk földjét az idegen megszállás alól. ” – hangoztatta I. Mihály román király aznap kelt kiáltványában.

Az átállás – avagy a háborúból való kiugrás – kétségkívül időszerű volt. A németekre igencsak rájárt a rúd. A szovjet csapatok nagy lendülettel törtek nyugat felé, a szövetségesek már partraszálltak Franciaországban és nagyon látszott már, hogy a németek nem fogják őket visszaszorítani a tengerbe. Minden logikusan gondolkodó ember számára világos volt: a ...

„ Ég királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom. ” – idézi Hartvik püspök Szent István király legendájában a híres felajánlást, melyben az első királyunk Szűz Mária oltalmába ajánlotta országát.

I. István szentté avatását a később ugyancsak szentté avatott I. László királyunk kezdeményezte. Az akkori pápával, VII. Gergellyel történt levélváltása sajnos nem maradt fent, így csak Szent Gellért hátramaradt írásából ismerhetjük meg a pápai döntés szavait: „ emeljék fel azok testét, akik Pannóniában a hit magvát elvetették, és az ...

Hallották hírét a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaságnak? Pedig volt ilyen… Ha nem is létezett sokáig... Mindössze nyolc napig „tündökölt” a bohózatba illő operettállam. Létrehozását Dobrovits Péter szerb-német származású festőművész javasolta 1921 augusztus 14.-én, a pécsi Széchenyi téren megtartott népgyűlésen.

Már napokkal előbb, a sajtóban megkezdődött a nagyközönség „megdolgozása”:

„Munkások! Elvtársak! Vasárnap f. hó 14-én de. 10 órakor a Széchenyi-téren nagy tiltakozó népgyűlést tartunk a Horthy-uralomnak Baranyába való bevonulása ellen. Pécs és környéke egész proletár tömegeinek, férfiaknak és nőknek ott kell lennie ezen a gyűlésen, hogy tiltakozásunk mennél hatalmasabb, mennél ...

A volt 1848-as honvédek sorsa néha nagyon különösen alakult. Mint például Prágay Jánosé, akit társaival egészen a távoli Kubáig sodort a… Sors? Kényszerűség? Végzet? Kalandvágy?

A Balatonfüreden, 1811-ben született fiatalember a gimnázium elvégzése után lépett katonai pályára. 1829-ben lett a Schwarzenberg-ezred tagja. kemény 12 évet húzott le a császári seregben, 1841-ben szerelt le és vállalt állást a magyar udvari kancellárián, Bécsben. Majd, mikor megalakult az első felelős magyar kormány, Batthyány Lajos vezetésével, Pesten, a hadügyminisztériumban dolgozott írnokként.

Aztán kitört a szabadságharc…

Írnokokra a háborúban is szükség van, Prágay végezte a dolgát tovább becsületesen, egészen, míg a kormány ...

Nyírbátorban, 1560. augusztus 7-én - ecsedi Báthori György és somlyói Báthory Anna gyermekeként - született egy kisleány. Báthori Erzsébetnek hívták… Ki gondolta volna azon az örömteli napon, hogy rémtörténetek lapjain emlegetik majd az újszülöttet, még századokkal később is?

Gyermekkora nagy részét az ecsedi kastélyban töltötte. Ott élt akkor is, mikor – a kor szokása szerint – már gyermekkorában párt találtak neki. Tizenegy esztendős volt, mikor eljegyezték a szépreményű Nádasdy Ferenccel.

Négy év telt el és eljött a nagy nap. Mert nagy nap volt az egy ifjú leányzó életében… 1575. május 8. Azon a napon az alig 15 esztendős Báthory Erzsébet ment feleségül Nádasdy Ferenchez. A húsz esztendős fiatalember gazdag, ...