1943. január elején (hivatalosan 1943. január 1-jén - a pontos dátum nem biztos) meghalt egy ember. Pontosabban: eltűnt. Sok neve volt. Hívták Rejtő Jenőnek régebben Reich Jenőnek, olykor P. Howardnak, máskor Gibson Laverynek.

„- Végy… egy deka… vajat… - suttogja Levin, és nyögve sóhajt. - Én… Istenem… A nagy Levin… most az egyszer jól… megégette a nyelvét!… Nna! Köszönöm!…
Szinte értelmesen néz körül csillogóan fényes vizionáló szemével, és keserűen nevet.
- Mi van… cimbora - mondom keserű torokkal.
- Uram! Most nincs semmi!… A nagy Levin… megeszi, amit főzött… Pfuj… de kozmás egy élet volt… És Uram Istenem… Desszertnek… ezt az elátkozott Kongó… földet… szervírozták…
Visszahanyatlik és hörög. ...

Pontosan 9 hónappal az 1848-as forradalom kitörése után, 1848. december 15-én született Debrecenben egy kisfiú. Petőfi Zoltánnak hívták. És még 22 éves sem volt, mikor 1870. november 5-én, Pesten, Józsefvárosban visszaadta lelkét a teremtőjének.

Szülei 1846. szeptember 8-án, a nagykárolyi megyebálon ismerkedtek meg. Szendrey Júlia először húzódozott kicsit, tán imponált neki a kalandos életű fiatalember, de nem volt „szerelem első látásra”. Aztán… “ … e napok óta vagyok Petőfi jegyese, s e nap óta szeretem őt jobban mint mindent a világon. ” – írta naplójába.

“ Deczember 14-kén este Tacitusról beszélgettem feleségemmel, midőn hirtelen rosszul lett. Egész másnap délig a legirtózatosabb kínokat szenvedte, miknek ...

Olyan csoda se sûrûn esett meg a történelemben, hogy a nyolc-tízszeres túlerõben lévõ ostromló sereg kénytelen békét kérni. Na, de ha a Boroszlóba szorult védekezõt Hunyadi Mátyásnak hívják, elõfordulhat az ilyen „világcsoda”.

A kései utókor képviselõi idõnként Mátyás „szemére vetik”, hogy miért nem az Oszmán birodalom ellen fordult teljes erejével, miért nem a déli végeken viselt háborúkat a török ellen. Pedig a magyarázat egyszerû: még az akkori, hatalma és ereje teljében lévõ királyi Magyarország minden erõforrása is kevésnek bizonyulhatott egy ilyen háborúhoz. Szövetségesekre Mátyás alig számíthatott, Európa „boldogabb” felében „megszokták”, hogy Európa távoli, keleti, déli részein ott ...

Tudják Önök mióta hivatalos nyelv Magyarországon a magyar? Nem olyan régen, mint hihetnénk... Az országgyűlés ma 213 esztendeje, 1805. november 28-án követelte ki a jogot, hogy a közigazgatásban is használhassa bárki a magyar nyelvet.

Nem ment könnyen...

A 18.és a 19. század fordulóján az első nyelvi törvények megszületésének idején, Magyarországon még mindig a középkorból örökölt latin nyelv dominált. Ez volt törvényhozás, a felsőbb szintű közigazgatás és az igazságszolgáltatás, az alapszintűnél magasabb oktatás, a tudomány és a liturgia nyelve.

Már korábban is születtek nyelvi törvények, mert egyre nőtt az igény a nemzeti nyelv használatára.

Az alsótábla már 1790-ben kimondta hogy tanácskozásait ezúttal ...

524 esztendeje, 1494. november 24-én hunyt el Kinizsi Pál, a magyar történelem egyik legismertebb hadvezére. Olyan hős, aki kiváló hadvezéri képessége, rendkívüli, legendás ereje és sorozatos győzelmei révén napjainkra mondai alakká vált. Kinizsi hadvezérként élete során egyetlen csatát sem vesztett el, ami az egész világon ritkaságszámba megy. A kenyérmezői csatában kivívott győzelmével emlékezünk meg róla.

Báthory István erdélyi vajda, Kinizsi Pál temesi ispán és Vuk Brankovic - szerb szövetségesük - nem igazán lehettek babonás emberek. 1479. október 13-án ütköztek meg Kenyérmezőnél a magyar területen fosztogató török Isza és Ali Kodzsa bégek hadseregével.

Hunyadi Mátyás 1458-as trónra kerülése után furcsa ...

A kép ismerős lehet mindenkinek. Az 1956-os forradalom egyik áldozata fekszik magányosan, elhagyatottan az őszi avaron. De van egy kis hiba. A hely és az idő. A New York-i Alley Pond Parkban 1959. november 26-án holtan találták Povl Bang-Jensen dán diplomatát. Alig múlt ötven esztendős... Koppenhágában született, 1909. április 6-án.

A három napja eltűnt diplomata frissen borotváltan hevert az avarban, jobb halántékán golyó ütötte seb, jobb keze mellett fegyver.

Tiszta ügy – mondhatták a helyi nyomozók – nemrégiben veszítette el az állását, kétségbeesésében öngyilkosságot követett el. Az idősödő, középkorú férfiak gyakran beleroppannak az ilyesmibe…

A holttestet három napon belül elhamvasztották. Annak ellenére, hogy ...

Árpád-házi Szent Erzsébet születése körül sok a bizonytalanság. Annyit tudunk róla, hogy 1207-ben született, talán július 7-én, Sárospatakon, vagy Pozsonyban, esetleg Óbudán. Apja II. András, magyar király, édesanyja a Bánk bánból is ismert Merániai Gertrúd.

A családban öt gyermek született, Erzsébet volt a harmadik a sorban, húga a későbbi IV. Béla királynak. Alig volt még négy esztendős, mikor a kor szokásainak megfelelően, már férjet választottak neki. Eljegyezték I. Hermann türingiai tartománygróf fiával, Hermannal. Hja, kérem, a politika… Mielőtt megköthették volna a házasságot, az ifjú Herman 19 esztendősen, 1216-ban elhunyt. Erzsébet ismét gyászolhatott… Nem lehetett könnyű neki, már édesanyja 1216-os halála ...

Egy 1920-as bűnügy, amelynek a szálai nagyon messzire nyúltak, és egyértelműen kiderült kapcsán: a konszolidálódó Magyarországnak, Horthy Miklós kormányzónak, semmilyen színű terrorra semmi szüksége.

1920. november 10-én, hajnali fél három körül, a Körútnál, egy hat-nyolc emberből álló társaság letepert egy embert a földre, ütötték, rugdosták. Az áldozatnak, Einzig Herman nyomdásznak végül véresre verve sikerült elmenekülnie. Közben segítségért kiáltozott. Ezekre a kiáltásokra figyelt fel az Oktogon környékén szolgálatot teljesítő Miklós József rendőrellenőr – abban az időben szokás volt, hogy a posztoló rendőröket ellenőrök járták végig, hogy rendben folyik-e szolgálatuk. Az ellenőr érkeztekor a garázda ...

„Az is bolond, aki poétává lesz Magyarországon” – mondá a jó öreg Csokonai Vitéz Mihály a méla Tempefőiről szóló befejezetlen darabjának alcímében. És igaza volt. Elvégre ő csak tudta. Ahogy Krúdy Gyula is megtapasztalhatta: mire jut az író Magyarhonban.

Tömören összefoglalva: semmire.

Pedig akármerről is nézzük, az a bizonyos Krúdy Gyula nevű úriember nem volt akárki. Műveit szép szorgalmasan kiadják ma is, olykor filmet is forgattak belőlük. Mi több, még az ártatlan és jobb sorsra érdemes tanulóifjúságot is vegzálják irományaival. Mintha azoknak nem lenne jobb dolguk, mint egy ilyen ásatag vén hapsi uncsi sztorijainak olvasásánál!

Csak, hogy rövidre fogjam a szót, az Író úr nemigen jutott egyről a kettőre. ...

1307. október 13-án, pénteken, IV. „Szép” Fülöp francia király egy jól megszervezett akcióval, saját királyságában, egyetlen éjszaka leforgása alatt lefoglalta a templomos rend vagyonát, tömlöcbe vetette tagjait, majd eljárást indíttatott ellenük a keresztény vallás meggyalázása, eretnekség és egyéb – leginkább légből kapott - vádak miatt.

Egyesek ezt a napot tartják annak a történelmi eseménynek, amelyből a „péntek 13. - szerencsétlen nap” babona kialakult.  Mások viszont nem. Az ő véleményük szerint a babona az Utolsó vacsorához kötődik, mikor Jézus tizenkét apostolával ülte körül az asztalt. Azaz tizenhárman voltak. Jézust a rá következő napon, pénteken kivégezték. Az apostolok közül - János ...