2018. nov 18.

Árpád-házi Szent Erzsébet

írta: Cabe Ferrant
Árpád-házi Szent Erzsébet

_szerzsebet.jpgÁrpád-házi Szent Erzsébet születése körül sok a bizonytalanság. Annyit tudunk róla, hogy 1207-ben született, talán július 7-én, Sárospatakon, vagy Pozsonyban, esetleg Óbudán. Apja II. András, magyar király, édesanyja a Bánk bánból is ismert Merániai Gertrúd.

A családban öt gyermek született, Erzsébet volt a harmadik a sorban, húga a későbbi IV. Béla királynak. Alig volt még négy esztendős, mikor a kor szokásainak megfelelően, már férjet választottak neki. Eljegyezték I. Hermann türingiai tartománygróf fiával, Hermannal. Hja, kérem, a politika… Mielőtt megköthették volna a házasságot, az ifjú Herman 19 esztendősen, 1216-ban elhunyt. Erzsébet ismét gyászolhatott… Nem lehetett könnyű neki, már édesanyja 1216-os halála után is rémálmai voltak.

A kislány nem került vissza Magyarországra, némi politikai huzavona után eljegyezték a nála hét évvel idősebb Lajossal, Herman öccsével. Ez a házasság, bár színtiszta politika volt mögötte, mégiscsak szerencsés szerelmi házasság lehetett. A kis Erzsébetnek Lajos volt a legkedvesebb játszópajtása a türingiai udvarban, aki mindig a védelmébe vette. A korai házasság megszilárdította helyzetét, mert nem csak anyósa, de az egész udvar háborgott azon, hogy nemigen gyakorolta az udvari „módit”. Még az akkoriban hölgyek számára szinte kötelező tipegő járást sem akarta eltanulni… Jobban szeretett lovagolni, mint körtáncokat járni. Vallásos hevületét, gyakori böjtjeit, önmaga sanyargatását még csak-csak elnézték volna, de egy nemes hölgy viselkedjék, úgy, mint egy nemes hölgy! Azon teljesen kiakadtak, hogy mikor Lajos 1225-ben hadba vonult és Erzsébet vette át a tartomány kormányzását, megnyitatta Wartburg várának raktárait és a szegények élelmezésére „fecsérelte” férje javait. Lajos azonban, hazatérése után mindent jóváhagyott. Az áskálódóknak nem volt szerencséjük…

A házasságukból három gyermek született: Hermann (1222. március 28.), Zsófia (1224. március 20.) és Gertrúd (1227. szeptember 29.). Első gyermekének születése után menedékhelyet alapított árva gyerekek részére. Második gyermeke születése után hálából 28 ágyas kórházat alapított, ahol maga is segített a betegápolásban.

Erzsébet 20 éves korára már háromgyermekes édesanya volt. És özvegy. Gertrúdot, a legkisebbet, apja már nem is láthatta… Lajos, mint II. Frigyes vazallusa, követte urát az éppen esedékes keresztes hadjáratba. Bár Erzsébet maga varrta fel a keresztesek jelét férje ruhájára, búcsúzásuk után folyton gyászruhában járt. Tán megsejtett, megérzett valamit… Lajos sosem tért vissza a hadjáratból. A boldog románc véget ért.

Két sógora, Lajos öccsei - Raspe Henrik és Konrád - nem lehettek valami kedves fickók. Kisemmizték a fiatal özvegyet, nem csupán férje birtokainak jövedelmétől fosztották meg, de még azt sem engedélyezték számára, hogy a saját vagyonát maga kezelhesse.

A legendáriuma szerint ekkor esett meg vele a rózsacsoda. Továbbra is támogatni akarta a szegényeket, de nyíltan már nem tehette. Mégis, kosárba rejtve, hordta tovább az élelmet a rászorulóknak. Egy alkalommal Henrik sógorába botlott, aki persze rákérdezett: mit visz a kosarában? Erzsébet így felelte: Rózsákat!

Henrik persze nem hitt neki és belenézett a kosárba. Csodák csodájára, csakugyan rózsák voltak benne… Más források szerint nem Henrikkel, hanem férjével, vagy apjával találkozott a rózsacsoda megestekor.

_rosenwunder.jpg

Árpád-házi Szent Erzsébet és a rózsacsoda (Ismeretlen festő műve)

Erzsébet helyzete egyre romlott a wartburgi udvarban, míg végül újszülöttjével elhagyta a várat. Másnap két gyermekét is elhozatta. Viszonylag nehéz körülmények között, fonásból tartotta el magát, gyermekeit taníttatását ékszeri eladogatásából fedezte.

Később Eckbert bambergi püspök fogadta be, ő bíztatta, hogy házasodjon újra. II. Frigyes császár meg is kérte Erzsébet kezét - az ifjú özvegy jó parti lehetett -, de Erzsébet nemet mondott. II. András Magyarországra hívta vissza, de ő inkább a kolostori életet választotta, Assisi Szent Ferenc mintájára szegénységi fogadalmat tett, Istennek és szegények gyámolításának szentelte életét.

A történetek szerint Erzsébet halála előtt három nappal előre megmondta mikor fog meghalni: november 17-én. Mindössze huszonnégy esztendős volt. Később, sírja mellett számos csodás esemény történt, az első gyógyulás alig öt hónappal temetése után.

IX. Gergely pápa avatta szentté 1235-ben, hét esztendővel példaképe Assisi Szent Ferenc után.

_szent_erzsebet_szobra_pozsony_var.jpg

Szent Erzsébet szobra a pozsonyi várban

Forrás: Wikipédia; Rubicon.hu; Katolikus.hu
Nyitókép: Edmund Blair Leighton: Árpád-házi Szent Erzsébet kenyeret oszt a szegényeknek (részlet)

 

Szólj hozzá

Fősodor Kupalői históriák Tán történelem