2018. nov 10.

Rendőrgyilkosság a Körúton

írta: Cabe Ferrant
Rendőrgyilkosság a Körúton

rendorgyilok.jpgEgy 1920-as bűnügy, amelynek a szálai nagyon messzire nyúltak, és egyértelműen kiderült kapcsán: a konszolidálódó Magyarországnak, Horthy Miklós kormányzónak, semmilyen színű terrorra semmi szüksége.

1920. november 10-én, hajnali fél három körül, a Körútnál, egy hat-nyolc emberből álló társaság letepert egy embert a földre, ütötték, rugdosták. Az áldozatnak, Einzig Herman nyomdásznak végül véresre verve sikerült elmenekülnie. Közben segítségért kiáltozott. Ezekre a kiáltásokra figyelt fel az Oktogon környékén szolgálatot teljesítő Miklós József rendőrellenőr – abban az időben szokás volt, hogy a posztoló rendőröket ellenőrök járták végig, hogy rendben folyik-e szolgálatuk. Az ellenőr érkeztekor a garázda társaság a Nyugati irányába eltávozott.

A Nyugati felől érkezett Soltra József rendőr, aki az Aradi utca és a Teréz körút sarkán találkozott a társasággal. Soltra csendre utasította a randalírozókat, mire ezek körülvették, lökdösni kezdték. Mikor ellenállt, revolverrel, hátulról többször belelőttek. A lövések után a támadók elmenekültek. Soltra még feltápászkodott és öt lövést adott le támadók után. Ekkor érkezett Miklós rendőrellenőr a helyszínre, aki szintén a menekülők után lőtt. Azok visszafordultak és szabályos sortüzet adtak le a rendőrökre. Miklós is a földre rogyott, erre visszatértek hozzá, kezéből kicsavarták fegyverét és rugdosni kezdték.

A lövések zajára a közeli kávéházakból, utcákból összeszaladtak az emberek. Több rendőr is a helyszínre érkezett, a támadók elmenekültek. Soltra József a helyszínen belehalt sérüléseibe, Miklós Józsefet a rendőrkórházba szállítottak.

Soltra halála hatalmas felháborodást váltott ki és egy korszak, a tiszti különítmények korszakának lezárulását jelentette. Horthy kormányzó döntött, a szabadcsapatokat le kell fegyverezni! Egy világháború és forradalmak után, Budapest román megszállása után semmi szükség arra, hogy éjszaka a pesti utcákon fegyverek dörögjenek.

Héjjas Iván, bár dühöngött, hogy az emberei rendőrt gyilkoltak, mégis felkészült a főhadiszállásnak számító Britannia szálló védelmére. Barikádokat emeltek, gépfegyverállásokat építettek ki az épületben. A környező utcákat viszont megszállták a nemzeti hadsereg és rendőrség felfegyverzett egységei. Valóságos polgárháborús helyzet alakult ki, az összecsapás elkerülhetetlennek látszott... Azonban a helyszínre érkezett a szabadcsapatok nagytekintélyű szervezője, Prónay Pál, aki utasította Héjjasékat, hogy adják meg magukat a törvényes hatalomnak, amelynek létrehozásáért eredetileg harcoltak. Közbelépésével sikerült elkerülni az összetűzést. A rendőrség bevonult az épületbe, többeket őrizetbe vett, házkutatást tartott. A helyzet komolyságát jelezte az is, hogy Ferdinándy belügyminiszter is megjelent a helyszínen, több magas rangú katonai és rendőri vezető kíséretében.

De nem mindenütt ment ilyen simán. November 12-én hajnalban a kormánycsapatok véres összetűzésbe keveredtek az Ehmann-telepen a Babarczy-különítményesekkel, szabályos ütközetben kellett bevenni a laktanyájukat. A korabeli újság híradása szerint öt halálos áldozatot és harminc sebesültet követelt az itteni "rendcsinálás".

A történteket természetesen nagyszámú letartóztatás követte. A Britanniában lezajlott házkutatások során olyan iratok kerültek elő, melyek az bizonyították, hogy Hir György képviselő is kapcsolatban állt az Ehmann-telepiekkel.

A rendőrség azonosította rendőrellenőr három támadóját is, Mészáros Imrét, Sesevics Lászlót és egy Zólyomi (más források szerint Wagner) vezetéknevű személyt. Sesevicset nem sikerült kézre keríteni, ő „hazamenekült” Jugoszláviába. A gyilkosság elkövetésével vádolt Mészárosról végül kiderült, hogy nem is katona, még egyenruha viselése is jogszerűtlen volt. Esetében a polgári statáriális bíróság járt el. December 17-én ítélték halálra, egy nappal később felakasztották.

A nyomozás során a Britannia szállóban állomásozókra több más bűncselekményt is sikerült rábizonyítani, zsarolások, emberrablások, garázdaságok tettesei kerültek rendőrkézre.

A hősi halottá nyilvánított Soltra Józsefet a Mosonyi utcai rendőrkaszárnya udvarán ravatalozták fel. 1920. november 16-án a Kerepesi úti temetőben temették el a főváros által adományozott díszsírhelyre. Búcsúztatásán személyesen megjelent Horthy Miklós kormányzó is, megadva a tiszteletet az elhunytnak és demonstrálva, hogy a polgári Magyarországon semmilyen szélsőséges szervezetek nincs helye.

Forrás: Wikipédia; Délmagyarország; Vasárnapi újság
Kép: Vasárnapi újság 1920. november 21.

Szólj hozzá

Fősodor Kupalői históriák Tán történelem