265 esztendeje, 1753. június 14-én, Pozsonyban született Chudy József, aki egy személyben volt zeneszerző, karmester és feltaláló. Világelső és magyar első. Az első magyar opera szerzője és – talán túlzás nélkül mondhatjuk – a telekommunikáció egyik atyja.

Kezdjük a magyar elsőséggel, bár – és ezzel nem akarom lebecsülni az operairodalmat – tán ez a kevésbé érdekes. Ő szerezte Szalkay Antal szövegére a Pikkó herceg és Jutka Perzsi című első magyar nyelvű operát. A „szomorú–vígoperát” 1793. május 6-án mutatták be Budán, a huszonöt fős zenekart Chudy maga vezényelte– hatalmas sikerrel. A Magyar színházművészeti lexikon szerint e naptól számítják a magyar nyelvű operajátszás kezdetét.

Már önmagában ez a tény is bőségesen elég lenne, ahhoz, hogy Chudy Józsefet megőrizzük emlékezetünkben, de ő, úgy mond: még erre is „rátett egy lapáttal”, benne tisztelhetjük minden telekommunikációs eszköz ősének megalkotóját. Ugyanis ő találta fel a világ első távíró rendszerét, mindjárt kétféle megoldásban megelőzve Claude Chappe szemaforrendszerét. Claude Chappe szerencsésebb ember volt. Mondhatjuk az is, hogy „jobb” helyre született. Bátyja, Ignace Chappe a francia forradalom idején tagja volt a Törvényhozó Nemzetgyűlésnek, így az ő segítségével sikerült támogatáshoz jutniuk a Párizstól Lille-ig húzódó (mintegy. 200 km), 15 szemaforos közvetítő állomásból álló vonal kiépítéséhez.

Móra Ferenc a Gellérthegyi távirgány című elbeszélésében így írt erről:

„A konvent persze megbukott, a forradalom is megbukott, de a Chappe-telegráf néhány évtized alatt egész Európában elterjedt. Még Oroszországba is eljutott, csak éppen két állam nem vette be – a Habsburg-monarchia és Törökország.”

Claude Chappe – akinek természetesen nem akarom elvitatni az érdemeit – világhíres lett, találmányát azóta is gyakorta említik, mint a világ első távírórendszerét. Csak éppen…

1787-ben, Pozsonyban, megjelent egy szerény terjedelmű füzet. A címe: Beschreibung eines Telegraph (azaz Egy távjelíró leírása). Ha nem is sokkal, de öt esztendővel megelőzte Claude Chappe francia fizikus távjelzőjét... Szerzője Chudy József ekkoriban, mint karmester működött Erdődy János gróf pozsonyi német színházánál.

„Az ABC-t öt fényforrás (sötét és kivilágított ablak) vagy öt hangforrás (dob: G-c) kombinációiból állítja össze. A füzet megjelenési időpontját Petrik 1787-be teszi,10 ez azonban nyilván tévedés, mert az itt közölt címlapon az 1787. év a felfedezés időpontjára vonatkozik.” -  Major Ervin: Chudy József.

Chudy József szignója

Találmányát azonban hiába mutatja be ismerős – és persze: tehetősebb – családok körében, de nem sokra jut vele. Mire is menne egy olyan birodalomban, ahol az uralkodó nem a lehízelgőbben vélekedik az ilyesmiről.  Móra Ferenc idézi Ferenc császárnak öccséhez, József nádorhoz írt üzenetét:

"Értesítem fenségedet - írta a császár -, hogy némely nyughatatlan elméjű emberek a telegráfmasina nevű újítással meg akarják zavarni házunk birodalmának nyugalmát is. Bécsben elutasítva, valószínűleg a fenséges testvérünkre bízott tartományban is kísérletet fognak tenni. Mivel ezen jakobinus találmány a népek között csak a köznyugtalanság előmozdítására szolgáló eszköz lenne, elvárjuk fenségedtől, hogy ezen rebellis újításnak útját állandja."

Azt hiszem, ilyenkor szokták az mondani, írni: nincs kommentár. Mert nem is kell…

Chudy találmánya nem terjedt el és talán teljesen feledésbe is merül, ha nincs az a kis füzetecske. És, ha nem arat váratlanul nagy sikert operája. Bár azzal sem vagyunk sokkal szerencsésebbek, Chudy zenei tevékenységének írásos nyomai – úgyis, mint: kották – elvesztek. Már sohasem fogjuk megtudni, hogyan szólt az első magyar opera. Azaz, inkább daljáték, mert akkoriban az ilyen művek cselekménye prózában bonyolódott, ami sűrűn fűszereztek, dalok, áriák, zenés betétek.

Chudy minden pénzét találmánya tökéletesítésére fordította. Hogy milyen eredménnyel?

A zenetudósok nyilvántartják második dalművét is, egy egyfelvonásos „szomorú operát“ Der Telegraph oder die Fernschreibmaschine, azaz az A távjelíró vagy a távírógép címmel, melyet 1796. január 3-án mutattak be, Budán.

Sajnos, a „hepiend” ezúttal elmaradt.

Chudy Józsefet a Budapest belvárosi római katolikus plébánia halálozási anyakönyve szerint 1813. március 4-én temették.

És a végére még egy megjegyzés: Claude Chappe – akit teljesítményéért minden tisztelet megillet - találmányáról bőven maradt fenn ábrázolás. Chudyéról semmit sem találtam. Még az arcképe sem maradt fenn.

Forrás: Wikipédia; Major Ervin: Chudy József (Zenei szemle, XII. évfolyam III-IV. szám. 1928. március-április); Móra Ferenc a Gellérthegyi távirgány Kozák Péter: Chudy József és az első magyar opera (Nevpont.hu);

Nyitókép: Chappe telegráfjának ábrázolása egy régi metszeten (Pinterest.com)