Kupakői paprika

Kupakői históriák

2017. okt 11.

A kenyérmezői csata

írta: Cabe Ferrant
A kenyérmezői csata

kenyermezoi_csata.jpgBáthory István erdélyi vajda Kinizsi Pál temesi ispán és Vuk Brankovic - szerb szövetségesük - nem igazán lehettek babonás emberek. 1479. október 13-án ütköztek meg Kenyérmezőnél a magyar területen fosztogató török Isza és Ali Kodzsa bégek hadseregével.

Hunyadi Mátyás 1458-as trónra kerülése után furcsa háború kezdődött a törökkel. Az oszmánok – okulva 1456-os, nándorfehérvári, világraszóló kudarcukból – nem indították komolyabb hadjáratot Magyarország ellen. De ez korántsem jelentett békét. Mindkét fél indított kisebb-nagyobb portyákat a másik területére, igyekezett időnként egy-egy végvárat elfoglalni a másiktól.

Mikor 1479-ben a törökök befejezték a Velencével vívott háborújukat, úgy vélhették: ...

Tovább Szólj hozzá

Fősodor Kupalői históriák Tán történelem

2017. okt 09.

A cédulaegyezmény

írta: Cabe Ferrant
A cédulaegyezmény

_wc-401851.jpgA Kreml egyik termében, 1944. október 9-én késő este Winston Churchill és Joszif Visszarionovics Sztálin együtt üldögéltek. Tán kicsit iszogattak is… Hiszen egyikük sem vetette meg a „jóféle erőset…” És néhány pillanat alatt befolyási övezetekre osztották fel Európa egyik felét…

A források szerint nagyjából ilyesmi hangzott el:

Jussunk dűlőre a balkáni ügyekben. Az önök seregei Romániában és Bulgáriában vannak. Nekünk érdekeltségeink, képviseleteink és ügynökeink vannak ott. Ne keresztezzük jelentéktelen ügyekkel egymás útját. Ami Nagy-Britanniát és Oroszországot illeti, mit szólna hozzá, ha önöknek 90 százalékos túlsúlyuk volna Romániában, nekünk ugyancsak 90 százalékunk Görögországban, ...

Tovább Szólj hozzá

Fősodor Kupalői históriák Tán történelem

2017. okt 07.

A szikszói csata

írta: Cabe Ferrant
A szikszói csata

_-800-h_aachen_allegoria.jpgNa, jó, de melyik? – tehetné fel a kérdést valaki. Mert Szikszó az a város, ahol háromszor is alaposan elpáholták a törököt, röpke harminc év leforgása alatt. 

A 16. század második felében Szikszó biztosan szép város lehetett. De főleg: gazdag, mert a töröknek igencsak fájt rá a foga. Azaz, tán nem is a városra, mint inkább az onnan beszedhető, kizsarolható adóra.

Nem volt könnyű azokban az időkben a két ország, a királyi Magyarország és a török hódoltsági Magyarország határain lévő városokban, falvakban élők élete. Mivel senki sem törődött azzal, hogy pontosan meghúzza a határokat, ezért a települések lakói maguk sem tudhatták, hová is tartoznak pontosan. Mikor, honnan érkeznek adószedők, akiknek csengetni kell. ...

Tovább Szólj hozzá

Fősodor Kupalői históriák Tán történelem

2017. okt 05.

Az ozorai csata

írta: Cabe Ferrant
Az ozorai csata

honved-huszarok.jpg1848. szeptember elején Josip Jellasics mintegy harmincötezer fős hadseregével átkelt a Dráván, hogy „rendet csináljon” és helyükre tegye a „lázongó” magyarokat, akik nem átallottak a fenséges Habsburg császár ellen pártot ütni. 

Pákozdnál aztán gyorsan elmagyarázták neki a magyar honvédek, hogy kissé nehezményezik az eljárását és ennek eredményeként Petőfi Sándor joggal írhatta:

„Fut Bécs felé Jellacsics, a gyáva,
Seregének seregünk nyomába'”

A horvát bánnak olyan sürgős volt a távozás, hogy elmulasztotta értesíteni azt a kilencezer fős hadtestet, mely seregének tartalékaként szeptember 21-én lépett magyar földre és az előzetes tervek szerint Székesfehérvárnál kellett volna egyesülniük a bán ...

Tovább Szólj hozzá

Fősodor Kupalői históriák Tán történelem

2017. okt 04.

A Rongyos Gárda országa: a Lajtabánság

írta: Cabe Ferrant
A Rongyos Gárda országa: a Lajtabánság

_rongyos.jpg1921. október 4-én, az I. világháború és a trianoni békediktátum után egy új állam született Közép-Európában, de a többi, hasonló kérészéletű „állam” ellentétben, ez nem azért jött létre, hogy egy újabb darabot kiszakítsanak Magyarországból. Éppen ellenkezőleg, a Lajtabánság azért született, hogy az ország ne csonkulhasson tovább.

A Lajtabánság története jóval kikiáltása előtt indult:

An die Bewohner des Burgenlandes! Nyugatmagyarország lakosságához! A trianoni békeszerződés határozmányai keresztülvitelének értelmében, Nyugatmagyarország területe Ausztriának adandó át. ” - szöveggel jelent meg a hirdetmény 1921.augusztus 1.-én, Nyugat-Magyarország városainak közterein.

A trianoni békeszerződés ...

Tovább Szólj hozzá

Fősodor Kupalői históriák Tán történelem

2017. okt 03.

Mindegy, honnan érkeztek Aradra…

írta: Cabe Ferrant
Mindegy, honnan érkeztek Aradra…

aradi13.jpg…mi, a kései utódok magyarnak valljuk az 1848-49-es szabadságharc minden hősét és vértanúját, mindegy milyen tájon születtek. A nemzetért, az országért harcoltak, szenvedtek és haltak meg. 

Szó nem volt Aradon tisztességes tárgyalásról, igazságos ítéletekről, mint ahogy a többi perbefogott és elítélt vértanú esetében sem. Jól járt az, aki hosszú évekig tartó, kemény várfogságot kapott, vagy épp elkobozták a vagyonát. Szerencsés volt, aki külföldre menekülhetett és száműzetésben élhette le életét.

Az osztrák császár, - Ferenc József akkor még nem volt magyar királlyá koronázva - alaposan kimutatta a foga fehérét, nem büntetett, hanem bosszút állt. Igen, ez a valóság, a színes szélesvásznú, romantikus filmek ...

Tovább Szólj hozzá

Fősodor Kupalői históriák Tán történelem

2017. okt 02.

A bajvívás világbajnoka

írta: Cabe Ferrant
A bajvívás világbajnoka

_bajv-2.jpgFura formája dívott a sportnak a középkorban, a három részre szakadt Magyarországon. Már, ha sportnak nevezhető az az életveszélyes mulatság, melyet abban az időben mind közönségesen bajvívásnak neveztek. És magyar volt az akkori világbajnoka…

Thury György, akinek kedvéért a törökök messze földről is eljöttek Magyarországra – a történetek szerint még Mezopotámiából is érkezett kihívója -, hogy összemérhessék vele kardjukat, kopjájukat, katonacsaládból származott. Ősei már Árpád-házi királyaink alatt ismert vitézek voltak, nagyapja szolgált Mátyás seregében, apja, testvérei mind ismert várkapitányok voltak. Ilyen génekkel, indíttatással ő se nagyon választhatott volna mást, mint a vitézi pályát. Holott, abban az ...

Tovább Szólj hozzá

Fősodor Kupalői históriák Tán történelem

2017. sze 30.

Az anarchista könyvtáros, aki meg akarta ölni a miniszterelnököt

írta: Cabe Ferrant
Az anarchista könyvtáros, aki meg akarta ölni a miniszterelnököt

_82668.jpg

1918. szeptember 30-án hunyt el Budapesten Szabó Ervin, aki egyszerre volt a később róla elnevezett Fővárosi Könyvtár egyik megszervezője és – nem mellesleg – elszánt merénylő, aki meg akarta gyilkolni gróf Tisza Istvánt, az akkori miniszterelnököt.

Szabó Ervin – eredeti nevén: Schlesinger Sámuel Ármin – 1877. augusztus 23-án született egy nem túl tehetős polgári családba, az Árva vármegyei Szlanicán. A fiatalember tanulmányaira azonban került pénz, először a budapesti, majd a bécsi egyetemen okulhatott. 1899-ben doktorált, majd néhány év munka után a Fővárosi Könyvtárhoz került, aminek 1911-ben az igazgatója lett. Francia példa nyomán, 1912-ben bevezette a ma is használatos, egyetemes tizedes osztályozású rendszer ...

Tovább Szólj hozzá

Fősodor Kupalői históriák Tán történelem

2017. sze 29.

Szegény Laci, ha most ezt látná, de közénk lövetne!

írta: Cabe Ferrant
Szegény Laci, ha most ezt látná, de közénk lövetne!

_rajk.jpgmondta valaki, az anekdota szerint, Rajk Lászlónak és társainak az 1956. október 6-án tömegdemonstrációnak is beillő újratemetésén. 

„Megrendülten értesítjük a mélységes bánatunkban velünk együtt érzőket, hogy az 1949-ben 40. életévében mártírhalált halt Rajk László exhumált földi maradványait a Kerepesi úti temetőben helyezzük örök nyugalomra. Soha el nem múló örök szeretettel kísérjük utolsó útjára.  (A gyászoló család.)”

Jelent meg az értesítés a Szabad nép akkori számában.

Minden tiszteletem a gyászoló családé! És általában minden gyászolóé.

Azoké is, akik pont Rajkék miatt gyászoltak.

Mert akiket akkor újratemettek, korántsem voltak ártatlanok.

Ártatlanok voltak abban, amivel ...

Tovább Szólj hozzá

Fősodor Kupalői históriák Tán történelem

2017. sze 27.

Bottyán János legendája

írta: Cabe Ferrant
Bottyán János legendája

kuruc_labanc_csatajelenet2.jpgTalán 1643-ban született. A halála időpontja már biztosabb: 1709. szeptember 26-án vagy 27-én lépett át a halhatatlanságba Bottyán János kuruc generális, a legendák Vak Bottyánja.

Elszegényedett protestáns kisnemesi családból származott, talán ezért is vállalt az 1650-es évektől a nagyszombati jezsuiták vágsellyei birtokán lovászi munkát. Hatásukra áttért a katolikus hitre, amiért apja kitagadta örökségéből. Ez egyébként se lehetett valami sok… De nem olyan volt a természete, hogy csak úgy el legyen a lovak között, amikor folytak a törökkel a végvári harcok… Katonának állt és – kiváló képességei okán - gyorsan emelkedett a ranglétrán. Előbb a sellyei végvár hadnagya, majd 1683-tól az esztergomi vár lovasainak ...

Tovább Szólj hozzá

Fősodor Kupalői históriák Tán történelem

süti beállítások módosítása
Mobil