1975, szeptember 30-án, a Budapestről Bejrútba tartó Malév MA-240-es járat Bejrúttól nem messze a Földközi-tengerbe zuhant. A civil utasszállítón hatvanan utaztak, a tíz fős legénység és ötven utas. A katasztrófát senki nem élte túl.

Az ok azóta is ismeretlen.

„A polgári légiközlekedés történetében ez volt a legnagyobb tragédia, amit sosem követett hivatalos vizsgálat. A roncsok azóta is a tenger fenekén hevernek, a fekete doboz nem került elő, a rádióbeszélgetéseket őrző magnószalag üres, az utaslista és a szállítmányra vonatkozó dokumentumok eltűntek.” - Hegyeshalmi Richárd - A 240-es járat: baleset vagy merénylet?

Pár szó a történelmi háttérről: akkoriban - már vagy fél éve – polgárháború volt ...

Lamberg Ferenc Fülöp gróf hivatalának átvételére szeptember 28-án érkezett a magyar fővárosba, és kissé naiv módon a neki járó katonai kíséret nélkül Batthyány Lajost kezdte keresni. A Jellasics fővárosba érkezésétől tartó, feldühödött tömeg a pest-budai hajóhídon felismerte és kegyetlenül meggyilkolta.

1848. szeptember 25-én az udvar – Jellasics horvát bán sikeres magyarországi előnyomulásától felbátorodva – Magyarország katonai parancsnokává és ideiglenes nádorává nevezte ki Lamberg Ferencet. A kinevezés magyar miniszteri ellenjegyzés nélkül történt, ezért szeptember 27-én a magyar országgyűlés érvénytelennek nyilvánította azt. A gróf ezzel nem törődött, teljesítette a császári parancsot.

Vesztére.

...

2007. szeptember 25-én, Budapesten, tüntetés volt a szlovák nagykövetség előtt, mivel a szlovák parlament, 2007. szeptember 20. határozata megerősítette a Benes dekrétumokat. „ Az e dekrétumok alapján a német és magyar kisebbséggel szemben alkalmazott bánásmód összeegyeztethetetlen volt az emberi jogokkal, ellentétes volt a nemzetközi jog általános elveivel, a diszkrimináció és a kényszermunka tilalmával, továbbá a tulajdon sérthetetlenségének elvével. ”

A második világháború utáni csehszlovák államiságot megalapozó 143 elnöki rendelet, az ún. „Benes dekrétumok” közül az 1945. augusztus 2-án kiadott 33. számú rendelet kimondta:

" Azok a német vagy magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgárok, akik az idegen ...

1926. szeptember 25-én Henry Ford bevezette gyáraiban a napi 8 órás és heti ötnapos munkaidőt.

Mielőtt valaki azt hinné, hogy Ford úr holmi fantaszta filantróp volt, aki merő jóságból, szociális érzékenységből netán holmi kommunista elvektől áthatva kedvezett munkásainak, sietek mindenki megnyugtatni: erről szó sincs. Akadt elég baja a szakszervezetekkel, sztrájkokkal, a nézetei pedig manapság nagyon nem tartoznának a politikailag korrekt elképzelések közé. Volt olyan gondolata, ami már akkoriban is kicsapta a biztosítékot, közfelháborodást váltott ki.

Azonban, mint logikusan, ésszerűen gondolkodó kapitalista rájött egy nagyon egyszerű igazságra: ha rendesen megfizeti a melósait, ha azoknak lesz elég szabad idejük arra, hogy hogy ...

1929. szeptember 20-án lezárták a Kossuth Lajos utcát. Közlekedni csak a Ferenciek tere felől lehetett, a Fórum filmszínház irányába. A kíváncsi érdeklődő ma se keresi hiába ezt a helyet, csak most Puskin mozinak hívják.

És mi végre volt ez a nagy felfordulás?

Illusztris, sosem látott, hallott vendég érkezett Budapestre, Magyarországra. A hangosfilm.

Az első hangosfilmet 1927-ben mutatta be a Warner Brothers filmstúdió New Yorkban, a Jazzénekest, Al Jolsonnal a főszerepben. Második hangosfilmjük, Az éneklő bolond, ugyancsak Al Jolsonnal a főszerepben – ő mellesleg valóban jazzénekes volt, fehér bőrű, akit a film kedvéért négerre sminkeltek -, már Budapestre is eljutott.

A premier csaknem meghiúsult, mert az Angliában készült ...

A Hunyad vármegyei Cebén minden esztendő szeptemberében megemlékezést tartanak a román nép nagy nemzeti hőse, Avram Iancu, „a hegyek kishercege" sírjánál. Agyvérzésben halt meg Körösbányán 1872. szeptember 10-én. Zaránd vármegye akkori román tisztikara Cebén temette el „Horea tölgyfája” mellett. Avram Iancu a román hazafiság jelképének számít,  hívei és tisztelői, szerint Iancu azért harcolt, hogy " kivezessen egy nemzetet abból a (dél-afrikaihoz hasonló) apartheidból, amit telepesek és megszállók kényszerítettek Erdélyre. "

Érdekes vélemény. De ki is volt ez bizonyos Avram Iancu?

Akiről ilyen szépeket olvashat a ráérő dolgozó: „Az „Ország” pedig Románia volt 1848-ban is, hiszen még egy feldarabolt vagy ...

Péntek tizenhárom csapása ismét elérkezett. Kedvükre retteghetnek, akik szeretnek rettegni, és lehetnek elővigyázatosabbak az óvatos duhajok, akik gyakran mondogatják: „Én ugyan nem hiszek a babonában, de…” De honnan is ered ez a babona?

A tizenhármas számot állítólag már a babiloniak is kerülték, Hammurapi törvényeket megörökítő oszlopáról hiányzik a 13-as pont. Nem tudom, tényleg így van-e sosem volt szerencsém látni az oszlopot. De ha láttam is volna, nem tudok ékírásul…

Annyi biztos, hogy egyes kultúrákban igen szép és szerencsés számnak tartották a tizenhármast, hiszen eggyel több a tökéletes számnál, a tizenkettesnél. Hogy mitől tökéletes a tizenkettes? Gondoljanak csak bele, annyi mindennel osztható maradék ...

322 esztendeje, 1697. szeptember 11-én vívták meg a zentai csatát, a török hódoltság alatti magyarországi területek visszafoglalásának egyik legjelentősebb és legvéresebb ütközetét. A szövetséges keresztény seregek Savoyai Jenő herceg vezetésével fényes győzelmet arattak.

Az 1526-os mohácsi katasztrófa után magyar vagy osztrák seregek nem szívesen vállalták a nyílt ütközetet a csaknem mindig számbeli fölényben lévő török csapatok ellen. Bár már az 1664-es szentgotthárdi csatában – ahol talán maga a számunkra nem annyire szép emlékezetű Montecuccoli is meglepődött mennyire ronggyá verte a török sereget –kitűnt, hogy az oszmán harcmodor felett eljárt az idő. A tizenöt éves háború egész menete arról szólt, hogy ...

1146. szeptemberében, a Lajta és a Fischa folyók mentén, az osztrák őrgrófság területén, a II. Géza és Belos bán vezette magyar sereg a nyugati, „lovagi” harcmodort alkalmazva győzte le a II. Henrik bajor herceg és osztrák őrgróf vezette német hadat.

Talán egy házasság körüli bonyodalom volt a kiváltó ok… Az 1140-es évek közepe táján III. Konrád német király úgy vélte, már nem fűződik akkora érdeke ahhoz, hogy fia, Henrik és Zsófia, II. Géza magyar király húga házasságot kössön. Lazán felbontotta a jegyességet, pedig akkoriban az ilyen házasságkötések egyben politikai szövetségek megerősítését is jelentették.

A magyar királyi udvarban jókora felháborodást keltett III. Konrád lépése. Pedig ez még csak a ...

1848. augusztus 29-én, Rákoscsabán kötött házasságot a kor ünnepelt színésznője, Laborfalvi Róza és a szépreményű ifjú író, Jókai Mór. A frigy jókora vihart kavart a rokonok és barátok körében. Szinte közüggyé vált, amihez mindenkinek akadt pár szava. Nem mintha ez érdekelte volna az ifjú párt…

A legenda szerint Jókai Mór és Laborfalvi Róza kapcsolata 1848 március 15-e estéjén indult. A Bánk Bán díszelőadásán a márciusi ifjak egyike, bizonyos Jókai Mór múlhatatlanul úgy ítélte, hogy neki okvetlenül fel kell mennie a színpadra. „Normális” esetben – már azokban az időkben is – minimum kipenderítették a színházból az okvetetlenkedőt, de aznap…

Aznap minden másképp történt. A jóképű fiatalember ...