Gyilkos sortűz a Parlamentnél
1956. október 25-én délelőtt, a forradalom harmadik napján, az Országház előtt több ezer fős tömeg gyülekezett. A különböző források nagyon eltérő számokat adnak meg, hányan is lehettek a fegyvertelen civilek, nők, öregek, gyerekek. Számukat három ezertől vagy harmincezerig teszik. Egy dologban azonban megegyeznek: békés tüntetők voltak.
Sokan közülük az Astoria előtti tüntetésről érkeztek, nem akármilyen kísérettel. Akkoriban ugyanis megesett, hogy egy ilyen csoportosulást három szovjet tank is kísért a pesti utcákon. Vagy tán „felvezette” őket? Ma már ezt nehéz lenne kideríteni, de az szintén bizonyos: nagyban ment a „fraternizálás”, egyesek felmásztak a tankokra, úgy utaztak az Parlament felé.
Ha „tankstoppal” ...
Három vértanúról szól ez a történet, az 1848-49-es magyar szabadságharc három vértanújáról. Idegen földön születtek, de magyar szabadságért adták életüket. Két héttel az aradi tizenhárom után, 1849. október 20-án a délelőtti órákban az Újépület mögötti Fa téren (ma a Mezőgazdasági Minisztérium környéke) a császári hadbíróság ítélete alapján kivégezték a lengyel Mieczysław Woroniecki herceg honvéd alezredest, a német Peter Giron honvéd alezredest, valamint a szintén lengyel Karol Gustaw d’Abancourt de Franqueville honvéd századost. 
1554. október 20-án, Zólyom várában született Balassi Bálint. A tudorok máig nem tudnak megegyezni abban, mi is lehetett az eredeti neve: talán Balassa, vagy Balássa esetleg Balázsa. De abban egyetértenek, ő volt a magyar nyelvű költészet első kiemelkedő művelője.
Kilencvennyolc esztendeje, 1921. október 20-án a svájci Ad Astra Aero légitársaság Junkers F 13 típusú gépével illusztris vendégek indultak sétarepülésre. IV. Károly, a trónjáról már lemondott magyar király, felesége, Zita királyné. A gép két pilótája természetesnek vette, hogy világhírességeket néhány marcona úr is elkíséri. Annál nagyobb volt a meglepetésük, mikor nem sokkal a felszállás után az említett urak megjegyezték, hogy szép, szép a svájci táj, csodásak a hegyek, de a pilóták tegyenek már egy kis kitérőt Magyarország felé. Mivel „kérésüket” revolverekkel támasztották alá, a gép vezetőinek nem sok választása maradt…
Ilyen ünnep nincs hivatalosan a naptárban… Pedig lehetne. Ünnepelhetnénk, mondjuk, majd október 17-én, annak a csodának az emlékezetére, hogy 1552. október 17-én kezdte meg visszavonulását a vert török sereg, Eger rommá lőtt falai alól. 
Mit tesz egy lovagias magyar huszár, ha kesztyűt akar beszerezni egy hölgynek. Megy és vásárol. Akkor is, ha az adott kesztyűbolt 450 kilométerre van a frontvonal mögött, merő pechből pont az ellenség fővárosában…
Budapesten, 1949. október 15-én hunyt el dr. Krepuska Géza, a polihisztor fülészorvos, aki akkoriban egyedülálló műtéti technikájának köszönhetően nem csupán számos betege hallását mentette meg, de a sokat szidott trianoni határokon is „igazított egyet”, bár sosem foglalkozott politikával.
1944. október 15-re komoly akciót terveztek a németek a budai várba. Olyan komolyat, hogy kivitelezésével Otto Skorzenyt, Hitler kedvenc kommandósát bízták meg. Az akció fedőneve egy egyszerű félrehalláson alapult. A Kormányzó kisebb és immár egyetlen fiáról – tevékenysége miatt – már egy ideje aktát vezettek, az aktán a „Nicky” név szerepelt, ezt értette félre Otto Skorzeny egyik tisztje. Walt Disney rokonszenves egere pedig Németországban is közismert rajzfilmhős volt…
Nem sok hiányzott hozzá, hogy ne érjem meg az első születésnapomat. Nem holmi betegség, vagy különleges élethelyzet okán. Pár száz millió emberrel osztoztam a bajban, mind percekre, órákra, napokra voltunk az apokalipszistől. Néhány fényképpel kezdődött az ügy…
Azokkal a fránya magyarokkal mindig baj van… Már a XVII. században se tetszett nekik, hogy a birodalomhoz való felzárkóztatás jegyében mindenféle nációkat betelepítnek az országukba, meg valami új pénzügyi rendszer is hírbe került…