„Mától kezdve nem tárgyalunk, mától kezdve lövünk” - közölte Marosán György világosan és érthetően 1956. december 8-án reggel, a Parlamentben, a munkástanácsok küldöttségével folytatott tárgyalások során.

És „Buci Gyuri” – ez volt Marosán bece-, de inkább gúnyneve – tudta mit beszél. Nem hazudott. Ugyan a forradalmat ekkor már  több, mint egy hónapja leverték a szovjet megszálló csapatok, de a kommunisták által elképzelt „nyugalom és rend” még csak ködös álom volt. Az önszerveződő munkástanácsok működtek, mintegy, másik, valódi, társadalmilag elfogadott hatalmat testesítve meg az országban, szemben az orosz fegyverekkel uralomra segített „néphatalommal”. Folytatódtak a tüntetések, mint például a ...

Zeppelin gróf nevét mindenütt ismerik a világon, neve egybeforrt, egyet jelent a merevszerkezetű, kormányozható léghajóval. Schwarz Dávidról talán csak Magyarországon tudják, hogy megelőzte Zeppelint. Az érdemes gróf Schwarz özvegyétől vásárolta meg a találmányt…

Schwarz Dávid 1850. december 7-én, Keszthelyen született. Korán árvaságra jutott, nem volt lehetősége tanulni, csak az elemi iskolát végezte el. Szülei halála után, mint kereskedőtanonc állt munkába.

 Később erdészetnél dolgozott, talán e munkája révén ismerkedett meg a gazdag zágrábi fakereskedő lányával, Kaufmann Melániával. A lány kezével szép hozomány is járt, ebből nyitotta meg fakereskedését. Sikeres vállalkozó lett, akiről gyakran mondogatták, ...

Gábor Áron 1814. november 27-én született Berecken, székely határõr családban. A berecki alsóiskola elvégzése után a kantai ferences nevelõintézetben, majd a csíksomlyói gimnáziumban tanult. 1831-ben vonult be a háromszéki határõr ezredbe. Elõször Kézdivásárhelyen, majd Gyulafehérvárra vezényelték, ahol ágyúkezelõi kiképzést kapott. Itt nevezték ki tüzértizedesnek. 1840-tõl az 5. számú pesti tüzérezredbe került, majd a bécsi ágyúgyárban is szolgált.

Pesten és Bécsben mûszaki elõadásokat hallgatott, ahol megismerkedett az ágyúöntés fortélyaival is. Magát folyamatosan képezve, német nyelvû szakkönyveket is szerzett be. Mivel szolgálata nem volt folyamatos, mellette asztalosmesterként dolgozott, tervezett szárazmalmot ...

170 esztendeje, 1849. november 20-án, délben, a Lánchíd átadásán nyoma sem volt a várt örömünnepnek. Nem volt jelen Széchenyi István, a megálmodó, nem volt ott William Tierney Clark, a tervező, Clark Ádám az építésvezető, de Sina György, a legbőkezűbb adományozó és a finanszírozás szervezője sem.

Barabás Miklós: A Lánchíd alapkőletétele

Nem szólt zene, nem hangzottak el beszédek, nem helyeztek el emléktáblát, pedig szokás volt akkoriban, az uralkodó és az átadók nevével. Elsőként Julius Jacob von Haynau, a teljhatalmú osztrák katonai és polgári főparancsnok és Karl von Geringer, a magyarországi polgári ügyekért felelős biztos, kelt át a kész hídon.

Azért mégsem ők voltak az elsők…

Komoly múltja volt ...

Egy moszkvai illetőségű kóbor ebről szól ez a történet. Kóbor kutyának lenni soha, sehol nem volt könnyű pálya. Nem is igen választotta ezt egy kutya-tinédzser sem, mikor felmerült a pályaválasztás gondolata a fejében. Már, ha a kutyák merengenek olyasmiken, mint pályaválasztás.

Kóbor kutya kétféleképp lehet az ember ebe, vagy beleszületik a szakmába – a mama is ezt a hivatást űzi -, vagy valami „derék” ember kihajítja az utcára, hogy éljen meg ezután a maga csontján.

Arról nem maradtak feljegyzések, hogy Lajka, az első földlakó, aki kijutott a világűrbe, hogy került az utcára. Csak annyi bizonyos, hogy a múlt század ötvenes évei közepe után Moszkvában működött, mint kóbor jószág.

Értesüléseim szerint – és ...

1961.október 31-én, naplemente után rémregénybe illő események tanúja lehetett volna a moszkvai Vörös téren az arra tévedő. De nem tévedhetett arra senki, a rendőrség gondoskodott róla. A teret jó előre kiürítették, a környező utcákat lezárták.

A kilakoltatást folyamatba helyezték…

A Lenin-mauzóleumban megszüntették a társbérletet. Joszif Visszarionovics Sztálin méltatlannak találtatott arra, hogy a bolsevik állam nagy alapítója, Vlagyimir Iljics Uljanov, azaz Lenin mellett tölthesse el az örökkévalóságból hátralévő napjait. Sztálin 1953-ban bekövetkezett halála után a generalisszimusz bebalzsamozott földi maradványait Lenin mauzóleumában helyezték el. A Vörös Téren álló épület 1953 és 1961 között ...

A történet rövid, mint Szaszaki Szadako élete volt. Egy távoli japán városban, Hirosimában született 1943. január 7-én. Nehéz idők jártak akkor a világban, háború dúlt. De, senki nem választhatja meg, hogy hová és mikor szülessen… Mind „hozott” kottából játszunk. És ki tudja meddig… Szadako 1955. október 25-én hunyt el szülővárosában.

Mindössze két esztendős volt, mikor 1945. augusztus 6-án Hirosimára ledobták az atombombát. Biztosan nem neki szánták, csak éppen ott volt, ahogy a többi áldozat is.

És megúszta. Sokáig azt hitték megúszta, túlélte a poklot. De 1954-ben leukémiát állapítottak meg nála.

Japánban van egy régi szokás, hagyomány, a szenbazuru. Ilyenkor az emberek egy hosszú zsinórra pontosan 1000 ...

Zsenge gyermekkoromban, úgy 10 esztendős korom táján gyakorta eljátszottam a gondolattal, hogy ha majd nagy leszek – és kellőképpen hülye – összeállítom, megírom életem fő művét „A felesleges információk lexikonát”.

Aztán felnőttem - Mit felnőttem? Egyesek szemében meg is öregedtem – és persze nem lett semmi a vállalkozásból. Bekerült azon álmok közé, melyeket előszeretettel dédelgetnek ifjú emberek, hogy aztán ne valósítsák meg őket. Így legalább lehet később azon rugózni, hogy mi mindent szalasztottam el az életben…

Azért akadnak derekabb emberek is, akik nem dobják sutba a hajdani ideákat. Gondolom leginkább ezzel magyarázható – a kényelmes melón és a jó fizetésen kívül – az a kutatás, amely a világ ...

Mindig mondtam, kérem szépen, hogy az opera átok veszedelmes műfaj. Egyszer például majdnem világháború lett egy operaelőadásból… Berlinben esett meg, 1961. október 22-én, hogy a keletnémet határőrök nem engedték meg, hogy egy amerikai diplomata, bizonyos E. Allan Lightner Jr. átlépje a várost kettéosztó határvonalat.

A fáma szerint Lightner csak kelet-berlini operaelőadást kívánt megtekinteni. Hogy ez igaz, vagy sem, ma már nehezen eldönthető, de az ártatlanság vélelme miatt vvegyük úgy, hogy tényleg csak ennyiről volt szó.

A keletnémet határőrök azonban vélhetőleg másképp tudták, vagy csak egyszerűen nem tetszett nekik a fent említett úriember arcberendezése. Ma már mindegy. Az is mindegy, miért, de nem engedélyezték ...

A bujdosó speciálisan magyar történelmi fogalom. Tán más országokban is ismernek hasonlót, de szinte biztos, hogy nem fordul elő oly sűrűn más népeknél, mint nálunk.

A bujdosók egykori katonák, akik elvesztett szabadságharcok vagy csaták után nem akarták, hogy a győztes ellenfél kivégezze, börtönbe zárja vagy besorolja őket az ellenséges hadseregbe évtizedes szolgálatra, hanem inkább elmenekültek előle, vagyis elbujdostak.

Ez sokszor idegen földre menekülést is jelentett, vagyis bujdosást külföldön, amit önkéntes száműzetésnek is lehet tekinteni. A bujdosókból nőtt ki a Rákóczi-szabadságharc, ez után már inkább kurucoknak is nevezték őket. Szép példája található a bujdosó irodalmi megjelenítésének Arany János ...