A magyar kártya napja
December 29. a magyar kártya napja. A közhiedelemmel ellentétben, a magyar kártyának nevezett paklinak nem sok köze van a svájciakhoz, arrafelé jórészt nem is ismerik a felénk játszott játékokat. A magyar kártya csakugyan magyar találmány, első példányai 1835-36 táján készültek el Pe
sten Schneider József és Chwalowszky Ödön kártyakészítő mesterek műhelyeiben.
Na, jó, de akkor miért svájci szereplők vannak a kártyalapokon?
Abban az időben - ne feledjük, több, mint tíz esztendővel a szabadságharc előtt járunk - a lelkes osztrák cenzúrán nemigen mehetett volna át egy magyar szabadsághősöket felvonultató pakli engedélyeztetése. De alig néhány évtizeddel azelőtt, 1804. március 17-én tartották Friedrich Schiller Tell ...
Első útjáról 1236. december 27-én érkezett vissza Magyarországra Julianus barát. Miután alig egy hónapot töltött Magna Hungariában, 1236. július 21-én elindult hazafelé, meghozni a hírt: sikerült, amiben tán rajta kívül senki nem hitt igazán. Megtalálta a távolban élő testvéreket.
1463. szeptember 15-én, Péterváradon két európai hatalom egyezett meg abban, hogy olyan keserűvé teszik a törökök életét, amennyire csak tudják. A megegyezés szerint Velencének, a „tengerek királynőjének” 40 három-evezősoros gályával és szárazföldi csapatokkal kell Dalmáciában és Peloponnészoszon a nyakukba esnie, míg Hunyadi Mátyás, a magyarok ifjú királya haddal tör be a török határvidékre. 

„Gyászos nap mindörökre Kolozsvár életében. Rablók módjára jöttek, félve, tapogatózva, hogy nincsenek-e benn a székelyek? Rongyosak, mocskosak voltak (…) Sok szalmakalapos, mezítlábas és bocskoros ember. Gherescu tábornok kezében nádbot, tisztjei kifestett képűek. A seregnek alig van fegyvere, négy rongyos ágyút hoznak, de töltényeik nincsenek. Tüzéreik fején ócska vasfazekak.” – írta naplójába 1918. december 24-én Barabás Samu református esperes.
„A 0060. számú szovjet hadparancsot a II. világháború során Magyarországra behatolt 2. Ukrán Front parancsnoka, Malinovszkij marsall és a 3. Ukrán Front parancsnoka, Tolbuhin marsall adta ki 1944. december 22-én. Ennek alapján hurcolták el a német nemzetiségűeket és az annak mondott magyarokat kényszermunkára (málenkij robot) a Szovjetunió GUPVI lágereibe 1944–45-ben.” (Wikipédia) 
Budapest legfurcsább karácsonya várt abban az évben, 1944-ben a városra. De valahogy senki sem hitte el, hogy tényleg megtörténik. Csakugyan itt vannak az oroszok, csakugyan bekerítették a várost. Az emberek mintha tudomást sem vettek volna a hadi helyzetről…
Mindig szomorú, ha egy nagyszerű történet véget ér. 1972. december 11-én szállt le utoljára ember vezette űrhajó a Holdon. Azóta eltelt 45 év és nem tértünk vissza. Minek mennénk oda?