2019. dec 28.

A magyar kártya napja

írta: Cabe Ferrant

December 29. a magyar kártya napja. A közhiedelemmel ellentétben, a magyar kártyának nevezett paklinak nem sok köze van a svájciakhoz, arrafelé jórészt nem is ismerik a felénk játszott játékokat. A magyar kártya csakugyan magyar találmány, első példányai 1835-36 táján készültek el Pe

sten Schneider József és Chwalowszky Ödön kártyakészítő mesterek műhelyeiben.

Na, jó, de akkor miért svájci szereplők vannak a kártyalapokon?

Abban az időben - ne feledjük, több, mint tíz esztendővel a szabadságharc előtt járunk - a lelkes osztrák cenzúrán nemigen mehetett volna át egy magyar szabadsághősöket felvonultató pakli engedélyeztetése. De alig néhány évtizeddel azelőtt, 1804. március 17-én tartották Friedrich Schiller Tell Vilmos című drámájának ősbemutatóját Weimarban.

A Tell Vilmos első kiadása (Wikipédia)

Hogy az ötlet honnan származott, hogy a darab szereplői, a Habsburgok ellen lázadó svájci szabadsághős története alapján mintázzák meg a lapokat, azt nem tudom. De zseniális elgondolás volt. A legkukacosabb cenzor is simán rábólintott egy német szerző híres drámájának „megkártyásítására”. Hiszen a drámát még Bécsben is játszották, már 1810-től… Arra meg kifigyel oda, hogy a darab csúcspontján megdöntik a zsarnok helytartó hatalmát?

Így nem csak egy új, helyi - eredetileg 36 lapos, mert VI-kat is tartalmazott, de ezek később kikoptak - született, de a magyar kártyáról elmondható, hogy az egyetlen kártya a világon, amelyet egy irodalmi mű inspirált. A tervező a műből nyolc alakot választott ki, hat lap a szabadsághősöket, két lap a zsarnokság képviselőit ábrázolja: A piros alsó a Kuoni pásztor, a makk alsó Harras Rudolf, a zöld alsó Fürst Walter, a tök alsó pedig Reding Itell. A piros felsőn a zsarnok kényúr, Hermann Gessler, a tök felsőn Stüszi vadász , a zöld felsőn Rudenz Ulrich, míg a makk felsőn Tell Vilmos portréja látható.

A bécsi Piatnik Ferdinánd kártyafestő makk felső lapja Tell Vilmos ábrázolásával, elődje Schneider József kártyarajza volt, ami tükörképessége miatt népszerű lett a játékosok körében egész Közép-Európában (1864)

A király és az ász lapok rajza nem eredeti elgondolás. Lovas királyok már 16. századbeli kártyákon is előfordultak, a négy évszakot allegorizáló ász lapokra pedig szintén akad régebbi példa.

„A tükörképességében és témájában is új játékszer nem csak Magyarországon, de Közép-Európa-szerte kiszorította a korábban általánosan használt egyalakos kártyaképeket. Kezdetben helvét- vagy svájci-német volt a játék neve. A XX. század elején az elnevezés magyar kártyára változott, német nyelvterületen pedig Doppeldeutsche lett.

A budapesti Kazinczy utcában (egykor Kiskereszt utca) járva az 55. számú ház falán olvashatjuk a mindmáig legnépszerűbb magyar találmányra emlékező sorokat. Az emléktáblát 1996-ban állította a Magyar Talon Alapítvány (a Magyar Kártyamúzeum megalapításának szándékával működő szervezet) és a Pató Pál Asztaltársaság (a magyar kártya kultikus tisztelete okán) és december 29-ét a magyar kártya napjává nevezték ki.” - Jánoska Antal - A magyar kártya napja.