1688. január 14-én egyezett meg a Munkácsot 26 hónapja sikertelenül ostromló osztrákokkal Zrínyi Ilona a vár feladásáról. Három napra rá a Caraffa tábornok vezette osztrákok diadalittasan vonulhattak be a várba, amit „csak” egy asszony védelmezett!

Egyik első dolguk volt Thököly Imre uralkodói jelvényeinek lefoglalása, hogy végre kitehessék a várva várt pontot a néhai felső-magyarországi fejedelemség rövid történetének végére.

Nagy nap volt ez számukra…

Zrinyi Ilona tán nem nyitja meg a kapukat, ha már akkor is közismert a kuruc nóta, amelyet a legendák szerint, a későbbiekben maga II. Rákóczi Ferenc írt:

"Ne higgy magyar a németnek,
akármivel hitegetnek,
mert ha ád is oly levelet,
mint a kerek köpenyeged,
s pecsétet ...

„Emlegetik Dobozi Mihály kiváló vitézségét és híres tettét. Amikor ugyanis a maga mögé ültetett és őt szorosan átölelő feleségét, a ló gyorsaságában bízva, biztos helyre akarta vinni, de mégsem tudott elmenekülni, miután feleségét előbb leszúrta, hogy az ellenség kezére ne kerüljön, ő a sűrű ellenség közé vágtatott, s őt is ugyanúgy lemészárolták...” – Részlet Istvánffy Miklós nádori helytartó "A magyarok története" című munkájából

Az 1526. augusztus 29-én megvívott mohácsi csata után Buda, az ország fővárosa védtelenül maradt. II. Lajos és vele a főnemesség nagy része odaveszett a mohácsi csatamezőn. I. – vagy, ahogy a törökök nevezik: Nagy – Szulejmán hadai szinte ellenállás nélkül ...

1778. január 9-én hunyt el Bercsényi László Ignác gróf, a Rákóczi-szabadságharc főgenerálisának, Bercsényi Miklósnak a fia, bujdosó kuruc, aki kiérdemelte a Francia királyság legmagasabb katonai rangját. Franciaország marsallja, a francia huszárság megalapítója.

Távol, Franciaország déli részén, a Pireneusok lábánál, Tarbes-ban, a helyi laktanya dísztermében, vörös brokátra, arany betűkkel hímezve ott áll az egység hajdani parancsnokainak neve. Az első, az alapító neve: Ladislas Bercsenyi

A legnagyobb hagyományokra visszatekintő francia katonai egységet (1er Régiment de Hussards Parachutistes - 1er RHP) mindközönségesen Les hussards de Bercheny-nek szokták emlegetni. A Magyar Honvédségnek is van egy hasonló nevű alakulata, a ...

1849. január 8. éjjelén Axente Sever és Prodan Simion ortodox pópák vezetésével a románok lerohanták Nagyenyedet. Nem ez volt az elsõ ilyen eset és nem is az utolsó…

1848-ban Magyarország kinyilvánította függetlenségét. A kolozsvári országgyûlésen kimondták Erdély unióját Magyarországgal. Az osztrákok rögtön barátsággal fordultak az addig semmibe vett románok felé. Azt a román követelést elutasították ugyan, hogy a belsõ határokat az etnikai jellemzõk alapján húzzák meg. Támogatták viszont az erdélyi román közigazgatási szervezetek létrejöttét, mert ezzel is alá tehettek a magyar forradalomnak. A román és a szász nemzetõrség felfegyverzéséhez is hozzájárultak.

Ezt azért talán nem kellett volna… Bár utólag ...

1932. május 21-én 15 órakor Róma Littorio repülőterén katasztrófa történt. A leszálláshoz készülő gép megbillent - más forrás szerint megpördült -, majd lezuhant. Mire autókkal a helyszínre értek, már késő volt. A gép lángba borult, a pilóta, Endresz György, aki Magyar Sándor navigátor társaságában első magyarként (a világon tizenötödikként) repülte át az Atlanti-óceánt és Bitai Gyula rádiótávírász-navigátor szörnyethaltak.

Különös fintora a sorsnak, hogy éppen a világ óceánrepülőinek találkozójára készültek Rómába…

Endresz György csak harminckilenc esztendős volt a baleset idején, 1893. január 6-án született Perjámoson (ma: Periam, Románia). A Nagy Háborúban, mint a 64. repülőszázad pilótája vett ...

Történelme során számos országgyűlés adott otthont az erdélyi Torda, de mind közül talán a leghíresebb az 1568-as. János Zsigmond uralkodása alatt, az 1568. január 6. és 13. között tartott országgyűlésen, hirdették ki – a világon elsőként – a lelkiismereti és vallásszabadságot, amely biztosította a bevett vallások - a katolikus, a lutheránus, a református és az unitárius - szabad gyakorlását és terjesztését:

„Urunk ő felsége, miképen ennek előtte való gyülésibe országával közönséggel az religió dolgáról végezött, azonképen mostan ez jelen való gyülésébe azont erősiti, tudniillik hogy mindön helyökön az prédikátorok az evangeliomot prédikálják, hirdessék, kiki az ő értelme szerént, és az község ha venni ...

1764. január 7. hajnalán új szó született: siculicidium. Jelentése: a székelyek tömeges legyilkolása. Ekkor támadt a császári sereg, Carato alezredes vezetésével, az erőszakos sorozás ellen tiltakozó székelyek ellen Madéfalván.

Bár a 18. század közepére Török Birodalom dicső napjai már leáldoztak és a győzhetetlen oszmán félhold nem ragyogott már Magyarország és Erdély felett, a fényességes padisah hadereje még mindig elég erőt képviselt, hogy tartsanak tőle. Mária Terézia 1761–62 során elrendelte, hogy – a Délvidék és Horvátország mintájára – Erdélyben is szervezzenek határőrséget. Ennek volt, aki örült, volt, aki nem. A többségükben jobbágyi sorban élő románok szívesen álltak kötélnek, számukra ...

Ocskay brigadéros története remekül példázza, hogy mire viheti egy ember, ha több, bátorság, merészség, vitézség szorult bele, mint tíz másikba. És Ocskay László története remekül példázza, hogy mire jut egy ember, ha hiányzik belőle a hűség, a tisztesség, a tartás…

Pedig nem indult rosszul. Tanult embernek mondható, ami azért abban a korban nem mindenkire volt feltétlenül igaz. Tanulmányait a nagyszombati jezsuitáknál folytatta, igaz nem sokáig, mert már tizenöt esztendősen beállt huszár lett Pállfy János gróf, a későbbi labanc generális ezredében. Az ezreddel részt vett Savoyai Jenő herceg hadjárataiban, de már itt is megmutatkozott zabolátlan természete, fegyelmezetlensége, hóhér vágta le az egyik fülét büntetésként. ...

1943. január elején (hivatalosan 1943. január 1-jén - a pontos dátum nem biztos) meghalt egy ember. Pontosabban: eltűnt. Sok neve volt. Hívták Rejtő Jenőnek régebben Reich Jenőnek, olykor P. Howardnak, máskor Gibson Laverynek.

„- Végy… egy deka… vajat… - suttogja Levin, és nyögve sóhajt. - Én… Istenem… A nagy Levin… most az egyszer jól… megégette a nyelvét!… Nna! Köszönöm!…
Szinte értelmesen néz körül csillogóan fényes vizionáló szemével, és keserűen nevet.
- Mi van… cimbora - mondom keserű torokkal.
- Uram! Most nincs semmi!… A nagy Levin… megeszi, amit főzött… Pfuj… de kozmás egy élet volt… És Uram Istenem… Desszertnek… ezt az elátkozott Kongó… földet… szervírozták…
Visszahanyatlik és hörög. ...

Kassán, 1606. december 29-én hunyt el Bocskaí István Erdély és Magyarország fejedelme. Végakarában a független Erdély fenntartását kötötte utódai lelkére, amelyik kedvezőbb külpolitikai körülmények közt majd megvalósíthatja a szultán és a császár birodalma közt az ország egységét és a nemzeti királyságot:

„Én Bocskai István, Istennek kegyelmességéből Magyarországnak és Erdélynek fejedelme, székelyeknek ispánja… mint nemzetemnek, hazámnak igaz jóakarója, fordítom elmémet a közönséges állapotnak elrendelésére és abból is az én tanácsomat, tetszésemet, igazán és jó lelkiesmérettel (meghagyom) megírom, szeretettel intvén mind az erdélyieket és magyarországi híveinket az egymás közt való szép egyezségre, ...