Alig egy esztendővel Budapest ostroma után, 1946. február 6-án – Európában elsőként - hajtották végre a magyar Hold-radar kísérletet. Bay Zoltán, az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. műszaki igazgatója és laboratóriumvezetője munkatársaival sikeresen mutatta ki - saját fejlesztésű radarberendezéssel - a Holdra sugárzott rádióhullámok visszaverődését az égitest felszínéről.

Magyarországnak a második világháborúba való belépésével a Magyar Honvédségnél felmerült az országot várhatóan megtámadó repülőgépek mihamarabbi észlelésének szükségessége, ezért 1942-ben a Magyar Királyi Honvéd Haditechnikai Intézet (HTI) légvédelmi célú rádiólokátorok létrehozását kezdte meg. Dr. Jáky József hadiműszaki ...

A legnagyobb üzletét – fennállása óta - Magyarország 1940 október 30-án kötötte. A cári csapatok által, az 1849-ben zsákmányolt honvéd lobogókért cserébe hozzájárult, hogy Rákosi (Rosenfeld) Mátyás és Vas (Weinberger) Zoltán a Szovjetunióba emigrálhasson.

Igen, kérem, a közhiedelemmel ellentétben, nem Roth Manó, hanem Rosenfeld Mátyás. A Roth Manó egyszerű gúnynév, amelyben hovatartozására (rot németül vörös) és híresen szálas termetére utaltak… Nos, majdnem azt írtam tisztelői. De kétlem, hogy voltak tisztelői. Féltek tőle, rettegték, gyűlölték, igen. Tán még olyan hasonszőrű gazember is akadt, aki csodálta – a „fényes” karrier okán -, de tisztelni… Kétlem, hogy akadt-e akár, csak egyetlen őszinte ...

A mayerlingi vadászkastélyban, az 1889. január 30-ára virradó éjszakán elhunyt Habsburg–Lotaringiai Rudolf osztrák főherceg, magyar és cseh királyi herceg, az Osztrák–Magyar Monarchia trónörököse és Maria von Vetsera osztrák bárókisasszony.

Nagyjából ez minden, amit biztosan lehet tudni, annak a szomorú éjszakának az eseményeiről. Vagy még ez sem biztos? Egyesek szerint: nem.

Adott egyfelől egy fiatalember – Rudolf ekkor még csak 31. évében járt -, aki a világ egyik legnagyobb birodalmának trónörököse. Ugyanakkor meglehetősen liberális – ez főben járó bűnnek számított a híresen konzervatív Habsburg udvarban – és antiklerikális nézeteket vall. A „liberális”-t természetesen ne a mai értelemben tessék venni! Ez a ...

735 esztendeje, 1285 februárjában ismét egy olyan ellenséggel kellett szembenéznie Magyarországnak, melynek dúlásáról azóta is legendákat mesélnek. Megint jöttek a tatárok, épp úgy, mint alig több, mint negyven esztendővel azelőtt.

Igen, volt még egy, egy alig emlegetett tatárjárás. Az első, az 1241-42. évben történt tatárjárás szerepel minden történelemkönyvben, tanítják az iskolákban. A másodikról meg nemigen lehet hallani, olvasni. Amikor először olvastam arról, hogy 1285-ben ismételten erre jártak a mongol seregek, úgy véltem, hogy ez is valami többé-kevésbé légből kapott legenda, mellyel őseink nagyszerűségét akarják bizonygatni. Mintha nem lettek volna tényleg nagyszerűek!

Gondoltam, idevetődött valahogy ...

1458 januárja… Kőkemény tél, olyan hideg, hogy még a Duna is befagyott. És fenn Budán, a várban üléseznek a nagyurak. Királyt választanának… Hej, ha élne a nagy Hunyadi János… Vagy legalább a fia, László…

De Hunyadi Lászlót a szószegő királyi tanács – nagyvonalúan mellőzve a törvényességet – halálra ítélte, holott büntetlenséget ígértek neki Cillei Ulrik meggyilkolásáért. És a nagy Hunyadi idősebb fiát 1457. március 16-án, Budán, a Szent György téren lefejezték.

Beszélik, háromszor sújtott le rá a bakó pallosa, de ő még mindig élt. Az ősrégi hagyomány az ilyen esetben megköveteli, hogy az elítélt kegyelmet kapjon. De a bosszúszomjas V. László nem kegyelmezett. A bakó negyedszer is lecsapott.

Az ifjú ...

Kevés emberrel bánt el úgy az utókor, mint a jó öreg Kempelen Farkassal. Mindenki csak egy játékra, egy tréfára gondol a neve hallatán. A sakkautomatára. Ami ráadásul nem is volt automata, hiszen egy embert rejtettek a belsejébe.

Gyakran emlegetik világcsalóként, mutatványosként a nagy magyar polihisztort. De vegyünk néhány apróságot, amit kevesebben tudnak róla.

1734. január 23-án született, Pozsonyban, nemesi családban – nem mintha ez olyan fontos lenne, de ha atyja, Kempelen Engelbert kijárta III. Károly királynál a nemességük honosítását, akkor tán mégiscsak érdemes rá szót vesztegetni. Az ifjú, Wolfgangus Franciscus de Paula néven anyakönyvezett – de mi maradjunk csak a Farkasnál – Kempelen iskoláit Pozsonyban kezdte, majd ...

"Bauer Sándor 17 éves budapesti ipari tanuló hétfõn a Nemzeti Múzeum kertjében ruháját leöntötte benzinnel, majd meggyújtotta, s ily módon öngyilkosságot kísérelt meg. Súlyos égési sebekkel szállították kórházba. Állapota válságos" - jelent meg a rövid hír az ötvenegy esztendõvel ezelõtti újságokban.

Talán csak, mert az akkori „rendezõk” úgy vélték, túl sokan látták, mi történt 1969 január 20-án délután egy óra után néhány perccel a Nemzeti Múzeum kertjében.

Nem hirtelen ötlet volt, alaposan felkészült rá. Megírta végrendeletét, búcsúlevelet hagyott hátra barátainak. "Szeretnék élni, de most szénné égett holttestemre van szüksége a nemzetnek." - írta a levélben, melyet a korabeli rendõrség - ...

„Most nem kelendő semmi téren a fönséges, a nagyszerű, az emelkedett, az eszményi. A szépnek, a jónak világító lámpája jó egy pár vonallal lejjebb van csavarva. Nem kell az erős fény: a sikkasztok, kapaszkodók, szélhámosoknak kedvezőbb a homály.

A mi az emberben közönséges, alantas, az most valósággal orgiáját üli.

Költői, művészi alkotások minden fajtáján észrevehető a szerzők azon törekvése, hódolni az új iránynak, mely körülbelül abban a fölfogásban hegyeződik, hogy csak az a való, igaz, a mi közönséges, és ha aljas, akkor már épen bizonyos, hogy igaz és élethű.

Ez a kor a szervezkedett középszerűség összeesküvése a rendkívüli, a nagyszerű ellen; a korlátoltságé a lángész ellen; a kontárok ...

1966. január 17. az a nap, mikor Palomares, a kis andalúziai halászfalu világhíres lett. Bár az eseményt, amiért a szárnyára kapta hír, valószínűleg még a falu legádázabb ellenségei se kívánták az ottaniaknak. Palomaresre ugyanis hidrogénbombák hullottak…

A hatvanas évek közepén még javában tartott a hidegháború a két világrendszer között. Az egyik oldalon a Szovjetunió és csatlósai, a másik oldalon az Egyesült Államok és szövetségesei, a NATO. Mindkét fél fennen hirdette a maga társadalmi rendszerének felülmúlhatatlanságát és persze készen is álltak bizonyítani ezt. Mint, ahogy arra is készen álltak, ha a gaz ellen támadna, akkorát üssenek vissza… De akkorát, hogy azt a Földön senki se élje túl.

Az addigra már ...

Akik 1290. július 23-án jelen voltak III. András székesfehérvári koronázásán, nem tudhatták, hogy olyasminek lehetnek tanúi, ami – vélhetőleg - nem fordul elő többé a magyar történelemben: egy atyai ági Árpád-házi leszármazott fejére kerül a Szent Korona.

Már III. András, avagy Velencei Endre Árpád-házi származása is kételyeket ébresztett, mind a kortársak, mint a későbbi nemzedékek szemében. A hivatalos, korabeli – és az azóta is elfogadott - verzió szerint apja István herceg, II. Endre király utószülött fia, anyja pedig Morosini Tomasina, egy velencei előkelő család leánya.

A magyar udvarban ugyan pletykáltak arról, hogy valójában nem az igencsak idősecske II. Endre volt István herceg édesapja, hanem besegített az ...