Horst Wessel, avagy a megvezetés magasiskolája
Németország, Berlin, 1930. Az utcákon időnként nácik és kommunisták verik egymást – esetleg mindenki mást is -. de még senki sem sejti, hová fog vezetni mindez. Ekkor ért véget egy fiatalember, bizonyos Horst Wessel élete, története. Vagy csak ekkor kezdődött el igazán?
Vegyük elsőként „az előéletét”.
A vesztfáliai Bielefeldben született 1907. október 9-én, protestáns német családban. Apja, dr. Ludwig Wessel lutheránus lelkész, anyja pedig lutheránus lelkészcsalád gyermeke volt. 1913-ban Ludwig Wessel Berlin legrégebbi templomának, a Nikolaikirchének lett a lelkésze, és a család a berlini Judenstraßéra költözött, amely már a középkor óta a berlini zsidó közösség központja volt.
Horst 1914-ben a Köllnisches ...
Áll egy réges-régi ház Kolozsvárott, a Mátyás király utca 6. száma alatt. Hétköznapi szemlélő számára, aki nem tudja, hol jár, nincs benne semmi különös. Egy régi ház, a középkorból. Még jó, hogy megmaradt – vélheti. Pedig ez az a hely, ahol minden magyar embernek kalaplevéve kéne tisztelegnie. Ez az a ház, ahol 577 esztendeje király született. Talán a legnagyobb magyar király: Hunyadi Mátyás
Hunyadi Mátyás szülőháza Kolozsvárott
„Apostoli királyunk legszentebb személye ellen épp az imént követtek el aljas merényletet. Őfelségét délután fél 1-kor, a Kärtnerthor közelében fekvő bástyánál tett sétája során alattomos módon hátulról támadta meg egy bizonyos személy, és egy konyhakéssel megsebesítette tarkóján.” - jelent meg a felháborodott cikk a Wiener Zeitung különkiadásában 1853. február 18-án.
Ha valakiről, hát Listi Lászlóról igazán elmondható, hogy jó családból származott. Szülei, báró Listi Ferenc és Gyulaffi Zsuzsánna (Wesselényi Pál özvegye) az ország főnemesei közé tartoztak, rokonságban állott az ország nádorával, a horvát bánnal, sok egyéb főméltósággal.
Az első magyar szépségkirálynő, Simon Böske (eredetileg, persze, Erzsébet) 1909. február 15-én született, Keszthelyen. Hamar felfedezték, tizenhat évesen már a Keszthelyi korzó szépévé, majd a Balaton tündérévé választották.
A Royal Air Force – a brit légierő – gépei 1945. február 13-án, este tíz óra körül kezdték halálos „csomagjaikat” leszórni Drezdára. A három napig tartó hadműveletben az angol-amerikai légierő 3749 tonna bombát dobott a városra, ezek körülbelül 75 százaléka gyújtóbomba volt. A "kegyelemdöfést" Drezdának 1945. február 15-én, 311 amerikai repülő erőd bombázóakciója adta meg
1944. október 9-én késő este, a Kreml egyik termében Winston Churchill és Joszif Visszarionovics Sztálin együtt üldögéltek. Tán kicsit iszogattak is… Hiszen egyikük sem vetette meg a „jóféle erőset…” És néhány pillanat alatt befolyási övezetekre osztották fel Európa egyik felét…
Hetvenhárom esztendeje, 1947. február 10-én írták alá a II. világháború győztesei és Magyarország képviselői a 2. világháborút lezáró békeszerződést a párizsi Luxemburg palotában.
1386. február 7-én Forgách Balázs, az étekfogók mestere merénylet követett el II. Károly magyar király ellen. Érdemes hozzátenni, hogy ez valójában nem volt törvénytelen cselekedet, mivel Durazzói Károlyt a pápa korábban kiközösítette, életét – a korabeli jog szerint – bárki kiolthatta.