Áll egy réges-régi ház Kolozsvárott, a Mátyás király utca 6. száma alatt. Hétköznapi szemlélő számára, aki nem tudja, hol jár, nincs benne semmi különös. Egy régi ház, a középkorból. Még jó, hogy megmaradt – vélheti. Pedig ez az a hely, ahol minden magyar embernek kalaplevéve kéne tisztelegnie. Ez az a ház, ahol 577 esztendeje király született. Talán a legnagyobb magyar király: Hunyadi Mátyás

Hunyadi Mátyás szülőháza Kolozsvárott

Nem tudom milyen nap lehetett 1443. február 23. Esett-e hó, fújt-e szél, de mindegy is. A magyar történelem egyik legfényesebb napja volt az, mikor megszületett Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet második fia, Mátyás.

Legenda született akkor. A népmesék királya…

A tudós történészek azóta is vitatkoznak felőle: "máig sem jutottak egyetértésre. A kritikus nézet szerint Mátyás elhanyagolta a török veszélyt, és értelmetlen nyugati hódító hadjáratokra fecsérelte a rendelkezésére álló katonai, illetve az azt megalapozó, az ország kíméletlen adóztatása révén gyűjtött gazdasági potenciált. A másik nézet szerint viszont belátta, hogy az akkori Magyarország önmagában képtelen volt ellenállni a török veszélynek és ezért nagyobb államhatalom létrehozására törekedett. Eszerint felismerte, hogy korában a fejlődés Kelet-Közép-Európában a perszonáluniókba tömörült államszövetségek irányába haladt. Ezt a tervet megvalósítani azonban nem tudta teljesen." (Wikipédia)

Bajcsy-Zsilinszky Endre, róla írt művében viszont így vélekedett:

„Mátyás király… Különös, rejtelmes és mégis: derűsen és édesen zengő visszhangja van ennek a két szónak a magyar ember lelkivilágában. Mintha még ma is inkább a népmese Hunyadi Mátyása élne bennünk, mint a „történelemé”. De csak kevesen tudják, hogy a népmese Mátyása — az igazi.”

Vitatkoznak születése dátumán is. Két évszám is játszik, az említett 1443. évi és az 1440, mely a Mátyás királlyá választása alkalmával íródott követi jelentésekben szerepel. Sokkal több történeti műben szerepel viszont az 1443-as év, ezt a „dátumot támasztják alá Ilkus Márton krakkói és az Othmarus által kompilált vatikáni horoszkópok. Eszerint a ma is irigylésre méltóan kiszámított születési dátum: 1443. febr. 23, 15 óra, 7 perc, 34 másodperc. Közmegegyezéses alapon 1443. febr. 23-át tekinti ma a történettudomány Mátyás születési dátumának.” (Lexikon.adatbank.ro)

Tél volt akkor is, tizenöt esztendővel később… 1458 januárja… Kőkemény tél, olyan hideg, hogy még a Duna is befagyott. És fenn Budán, a várban üléseznek a nagyurak. Királyt választanának… Hej, ha élne a nagy Hunyadi János… Vagy legalább a fia, László…

De Hunyadi Lászlót a szószegő királyi tanács – nagyvonalúan mellőzve a törvényességet – halálra ítélte, holott büntetlenséget ígértek neki Cillei Ulrik meggyilkolásáért. És a nagy Hunyadi idősebb fiát 1457. március 16-án, Budán, a Szent György téren lefejezték.

Beszélik, háromszor sújtott le rá a bakó pallosa, de ő még mindig élt. Az ősrégi hagyomány az ilyen esetben megköveteli, hogy az elítélt kegyelmet kapjon. De a bosszúszomjas V. László nem kegyelmezett. A bakó negyedszer is lecsapott.

Az ifjú király nem sokáig örülhetett „diadalának”. Még az esküvőjét sem érte meg, 1457. november 23-án rövid, de heveny betegség után elhunyt. Halála kapcsán emlegettek arzénmérgezést, de még bubópestist is. Több, mint ötszáz évnek kellett eltelnie addig, míg a régészek bebizonyíthatták: szó sem volt esetében gyilkosságról, az „Utószülöttet” - négy hónappal apja, Habsburg Albert király, halála után született, ezért lett ez a ragadványneve - fehérvérűség vitte el.

V. László először Bécsbe, majd onnan Prágába – ott érte a halál - ment, túszul vitte magával az ifjú Hunyadi Mátyást, mert igencsak forró lett a lába alatt a talaj Magyarországon. Szilágyi Erzsébet, Hunyadi nagyhatalmú özvegye, igencsak nem örült fia kivégzésének, és ha ő nem örült, akkor Szilágyi Mihály, a Hunyadi fiúk kőkemény nagybátyja dühöngött. A derék Szilágyi harcolt eleget Hunyadi János oldalán és már akkor sem a hideg véréről és megfontoltságáról híresült el.

De meghalt a király. A gyengekezű uralkodó halála után pedig nem sok érelme a bárói ligák torzsalkodásának, hiszen a fődologban egyetértettek: egyik sem akart maga fölé erős uralkodót, aki komolyan beleszólhatna az ügyeikbe. Fölmerült több külhoni jelölt neve is, de elvetették mindet. Miért ne legyen király az ifjú Mátyás? Ugyan fiatal még, de ez nem olyan nagy baj, annál könnyebben irányíthatják. Fogságban tartják Prágában? Onnan ki lehet váltani, vagy akár, végső esetben, haddal is átruccanhatnak érte Podjebrád Györgyhöz.

A Garai László, mint Garai-Újlaki párt egyik vezetője már január 12-én egyezséget írt alá Szilágyi Mihállyal. Ennek értelmében Szilágyit nevezik ki gubernátorrá, azaz kormányzóvá, Garai pedig megtarthatja nádori címét. Már csak a budai országgyűlésnek kellett rábólintani a paktumra. Ilyen esetben pedig nem árt a szelíd rábeszélés… Ki tudja miért, Szilágyi magával hozta Budára néhány barátját, familiárisát – lehettek úgy néhány ezren – és érdekes módon mindnek az volt a véleménye, hogy okvetlenül Hunyadi Mátyás kell királlyá választani. Hát lehetett ellenállni ilyen kedves érveknek? Az meg csak legenda, hogy Mátyást a Duna jegén kiáltották királlyá. A döntés fent a Várban született. De pont a megválasztását ne öveznék legendák?

De a kiváló bárók ezúttal alaposan bakot lőttek, mondhatni „törököt” fogtak. Ki gondolta volna az akkor 15 – más források szerint 17 – esztendős kamasz kölyökről, hogy olyan képességek szunnyadnak benne, olyan politikai éleslátással bír, amely a későbbiekben a magyar történelem legendás uralkodójává emeli?

Hunyadi Mátyás arcképe egy corvina miniatúráján (Wikipédia)

Nyitókép: Az eredeti kolozsvári Mátyás király emlékmű, 1905. Erdély, Kolozsvár, Fő tér. (Háttérben a Szent Mihály-templom) / Fortepan 08984

Források: Wikipédia; Rubicon.hu; Lexikon.adatbank.ro