A bujdosó speciálisan magyar történelmi fogalom. Tán más országokban is ismernek hasonlót, de szinte biztos, hogy nem fordul elő oly sűrűn más népeknél, mint nálunk.

A bujdosók egykori katonák, akik elvesztett szabadságharcok vagy csaták után nem akarták, hogy a győztes ellenfél kivégezze, börtönbe zárja vagy besorolja őket az ellenséges hadseregbe évtizedes szolgálatra, hanem inkább elmenekültek előle, vagyis elbujdostak.

Ez sokszor idegen földre menekülést is jelentett, vagyis bujdosást külföldön, amit önkéntes száműzetésnek is lehet tekinteni. A bujdosókból nőtt ki a Rákóczi-szabadságharc, ez után már inkább kurucoknak is nevezték őket. Szép példája található a bujdosó irodalmi megjelenítésének Arany János Családi kör című, 1851-ben írott versében. És mindjárt akad hozzá egy történelmi tanulság is: nem okos dolog túl sokat emlegetni azokat a "bujdosókat". Akkoriban, alig valamivel az 1848-49 szabadságharc leverése, a megtorlások, kivégzések után nem volt túl egészséges az ellen elől elbujdosott hősöket emlegetni…

Az eredeti változat:

„De mikor aztán a vacsorának vége,
Nem nehéz helyen áll a koldus beszéde;
Megered lassanként s valamint a patak,
Mennél messzebbre foly, annál inkább dagad.
(1)Beszél a szabadság véres napjairul,
S keble áttüzesül és arca felpirul,
Beszél azokról is - szemei könnyben úsznak -
Kikkel más hazába bujdosott… koldusnak.

Elbeszéli vágyát hona szent földére,
Hosszu terhes útját amíg hazaére.
(2)Az idősb fiú is leteszi a könyvet,
Figyelmes arcával elébb-elébb görnyed;
És mihelyt a koldús megáll a beszédben:
„Meséljen még egyet” - rimánkodik szépen.

„Nem mese az gyermek,” - így feddi az apja,
Rátekint a vándor és tovább folytatja:
Néma kegyelettel függenek a szaván
Mind az egész háznép, de kivált a leány:
Ez, mikor nem hallják, és mikor nem látják,
Pirulva kérdezi tőle… testvérbátyját:
Három éve múlik, hogy utána kérdez,
Még egy esztendőt vár, nem megy addig férjhez.”

És a „finomított” verzió:

„De mikor aztán a vacsorának vége,
Nem nehéz helyen áll a koldus beszéde;
Megered lassanként s valamint a patak,
Mennél messzebbre foly, annál inkább dagad.
Az idősb fiú is leteszi a könyvet,
Figyelmes arcával elébb-elébb görnyed;
És mihelyt a koldus megáll a beszédben:
"Meséljen még egyet" - rimánkodik szépen.

"Nem mese az gyermek", - így feddi az apja,
Rátekint a vándor és tovább folytatja;
Néma kegyelettel függenek a szaván
Mind az egész háznép, de kivált a leány:
Ez, mikor nem hallják, és mikor nem látják,
Pirulva kérdezi tőle... testvérbátyját:
Három éve múlik, hogy utána kérdez,
Még egy esztendőt vár, nem megy addig férjhez.”

Forrás: Wikipédia
Kép: Illusztráció. II. Rákóczi Ferenc meghódolás helyett száműzetésbe vonult. A bujdosók hamvait hozó vasúti kocsit a magyar határon felnyitják a nép előtt 1906. október 28-án (Jelfy Gyula fotója a Vasárnapi Ujságban)