A Malév 240-es járat tragédiája
1975, szeptember 30-án, a Budapestről Bejrútba tartó Malév MA-240-es járat Bejrúttól nem messze a Földközi-tengerbe zuhant. A civil utasszállítón hatvanan utaztak, a tíz fős legénység és ötven utas. A katasztrófát senki nem élte túl.
Az ok azóta is ismeretlen.
„A polgári légiközlekedés történetében ez volt a legnagyobb tragédia, amit sosem követett hivatalos vizsgálat. A roncsok azóta is a tenger fenekén hevernek, a fekete doboz nem került elő, a rádióbeszélgetéseket őrző magnószalag üres, az utaslista és a szállítmányra vonatkozó dokumentumok eltűntek.” - Hegyeshalmi Richárd - A 240-es járat: baleset vagy merénylet?
Pár szó a történelmi háttérről: akkoriban - már vagy fél éve – polgárháború volt Libanonban. Semmilyen gépnek nem volt túl egészséges vállalkozás megkockáztatni az utat Bejrútba, de ennek ellenére akadtak, akik vállalták a rizikót. Nem csak Malév, de az akkor még javában létező NDK Interflug nevű légiközlekedési vállalatának és az osztrák AUA légitársaságnak gépei is repültek ezen az útvonalon.
„A katasztrófa előtti napokban a Palesztinai Felszabadítási Szervezet vezetői tisztségviselői Jasszer Arafat kivételével mindannyian Budapesten tartózkodtak hivatalos látogatáson a szervezet budapesti irodájának megnyitóján. Egyes elbeszélések szerint Magyarországon akkoriban titkos katonai felkészítést is kaphattak a szervezet aktivistái, akik a katasztrófa idején fellángoló libanoni polgárháborúban vállaltak volna szerepet.” – Wikipédia.
Tanúk elmondása szerint, már napokkal a gép indulása előtt nem lehetett rá jegyet vásárolni. Pedig a 100 férőhelyes repülő „félházzal” indult útnak, csak ötven utasa volt. Az is furcsa kissé, hogy a gép indulását többször is elhalasztották, az eredeti, 16 óra 50 perces start helyett 22:40-kor kapta meg a felszállási engedélyt. Addig a repülőtér egy félreeső helyén várakoztatták. Hogy az ügy érdekesebb legyen, pont azon a részen szűnt meg egy időre a repülőtér kivilágítása.
A hivatalos magyarázat szerint áramszünet okozta az elsötétülést, de akadnak, akik tudni vélik, hogy ekkor rakodtak „titokzatos ládákat” a fedélzetre. Mások úgy tartják, hogy ekkor szálltak a PFSZ tagjai a fedélzetre. Mások szerint meg csak kamu volta az egész, úgy tettek, mintha… Pedig dehogy, nem történt semmi különös.
Talán már sosem fog kiderülni, hogy mi és hogyan történt. Az bizonyos, hogy a gép az említett időben felszállt. Hogy valóban kiszerelték-e az ülések egy részét és mindenféle gyanús külsejű ládákat rakodtak-e még az utastérbe is, nem csak a csomagtérbe, hogy ezért kellett csökkenteni az utasok számát, utólag nem bizonyítható.
Az viszont igen, hogy a járat 2 óra 33 perckor hagyta el Ciprus légterét, majd felvette a kapcsolatot a libanoni légi irányítással.
Már csak húsz percnyire voltak a céltól, amikor engedélyt kaptak, hogy hatezer lábra (kevesebb, mint 2000 méter) csökkentsék a gép repülési magasságát.
Ez megtörtént és a repülő rövid időn belül eltűnt a radar képernyőkről. Soha többé nem került a elő. Elnyelte a tenger.
A lehetséges magyarázatok (a bejegyzés e része színtiszta tippelgetés):
- „Egyszerű” műszaki hiba. A gép valamely berendezése meghibásodott, ez okozta a katasztrófát.
- Szándékosan okozott műszaki hiba, szabotázs.
- A gépen állítólag fent lévő fegyver és lőszerszállítmány valamely része valamely okból berobbant.
- Szándékos terrorcselekmény, megakadályozandó, hogy a szállítmány és/vagy az utasok valamelyike elérje célját.
- A gépet lelőtték, a fenti okok valamelyike miatt.
Ami megint csak biztos: egy nappal az esemény után eltűnt az utaslista.
Csak a tájékoztatás miatt: Magyarország a szocialista időkben a „béketábor” egyik legnagyobb fegyvergyártója volt. A hajdani rendszerben a Malév hivatalosan is katonai szervezetnek számított: ők voltak az „M” repülőszázad. Háború esetén a Malév civil gépeit is használhatták katonai célokra, és a Malév-vezetők zöme is a hadsereg tisztjei közül került ki.
„A katasztrófa után a tenger felszínén megtalált muzulmán áldozatokat a muzulmán vallási hagyományoknak megfelelően 24 órán belül eltemették. A megtalált nem muzulmán áldozatok nyughelye ismeretlen a hozzátartozók előtt. A katasztrófa után Budapesten felavattak ugyan egy emlékhelyet a Farkasréti temetőben, azonban nem biztosítottak lehetőséget a gyászoló hozzátartozóknak, hogy a különböző vallású áldozatokra az emlékhelynél vallási szertartásokkal emlékezzenek meg.” – Wikipédia.
Bár már az akkori kor technikai színvonalán is lehetséges lett volna a roncsok kiemelése, ez azóta sem történt meg.
„Magyarország Kormánya 2009-ben úgy döntött, hogy a gyászoló hozzátartozók részére áldozatonként 4 millió forintot fizet. Valószínűleg ez a történelem legnagyobb részletes nyilvános vizsgálat nélküli polgári légikatasztrófája.” – Wikipédia.
Forrás: Wikipédia; Index.hu; Iho.hu; Nepszava.hu; Hungaryfirst.hu; Magyarnarancs.hu;
Kép: Malev Tupolev Tu-154A (HA-LCI) at unidentified Russian airport. This aircraft crashed off Beirut as Malév Flight 240 on 30 September 1975 / Wikipédia