Alig egy esztendővel a kiegyezés után, 1868. június 18-án, Kenderesen született vitéz nagybányai Horthy Miklós. Ötvenkét évvel később, 1920. március 1-én a nemzetgyűlés elsöprő többséggel Magyarország kormányzójává választotta. A 141 leadott szavazatból 131 támogatta Horthyt, Apponyi Albert 7 voksot…
A 14. század elején, az ezerháromszázas években a magyar trónigen csábító ülőalkalmatosság lehetett, hiszen annyian kívánkoztak rátelepedni. A nagy, szép és gazdag ország urának lenni remek karriernek számított.
Az Árpád-ház – fiúágon – 1301-ben kihalt. (Ezt azóta is sokan vitatják, de ennek a…
265 esztendeje, 1753. június 14-én, Pozsonyban született Chudy József, aki egy személyben volt zeneszerző, karmester és feltaláló. Világelső és magyar első. Az első magyar opera szerzője és – talán túlzás nélkül mondhatjuk – a telekommunikáció egyik atyja.
Kezdjük a magyar elsőséggel, bár – és…
1161. - más források szerint: 1162. - május 31-én hunyt el II. Géza, Magyarország királya, több, mint húsz éves uralkodás után. Ez igazán szép teljesítmény. Különösen, ha azt nézzük, hogy Géza halálakor még igazán fiatalember volt, mindössze 32 esztendős.
Apja, II., avagy Vak Béla király 1141.…
Ahogy a Himnuszban is megénekelte Kölcsey Ferenc, 1485. június 1-jén, öthónapos ostrom után foglalta el Bécset Hunyadi Mátyás, III. Frigyes Habsburg uralkodótól, akivel már 1458-as trónra kerülése óta feszült volt viszonya.
Kezdjük ott, hogy a „derék” Frigyes jobb szerette Bécsben látni a magyar…
A 20. század Magyarországának két legmeghatározóbb politikusa, államférfija Horthy Miklós és Kádár János volt. Már csak azért is mert az ő „regnálásuk" tartott a legtovább. Mindkettejüknek vannak ma is feltétlen hívei és elszánt ellenségei. Az alábbi írás nem foglal állást, a…
1980. május 26-án, moszkvai idő szerint 21 óra 20 perckor, magyar idő szerint 20 óra 20 perckor lőtték fel Bajkonurból, a szovjet űrközpontból a Szojuz-36 űrhajót, fedélzetén nemzetközi legénységgel, Valerij Kubaszov parancsnokkal és Farkas Bertalan kutatóűrhajóssal.
Magyarország azon a napon azon…
Május 21. 1992 óta a Magyar Honvédelem Napja. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc során, 1849-ben e napon foglalta vissza Görgey Artúr csapataival Buda várát, a tavaszi hadjárat egyik csúcspontjaként, csaknem háromhetes ostrom után.
A magyar honvédek 1849 januárjának elején hagyták el Budát.…
I., avagy „Nagy” Szulejmán 1521. május 18-án indult élete első hadjáratára, persze, a „fránya” magyarok ellen. Nem is annyira azért, mert múlhatatlanul a Magyar Királyság ura kívánt lenni. Egyszerűen csak útban volt. Útban, a gazdag és csábító Nyugat felé…
Vezérei azon vitatkoztak, hogy mi legyen…
1541. május 4-én kezdte ostromolni Buda várát Ferdinánd király serege. A Wilhelm von Roggendorf vezette, osztrák, német, cseh, olasz, dalmát és magyar egységekből álló had egy régi viszályt akart lezárni.
Minden Moháccsal kezdődött…
A mohácsi csata után, mikor a legnagyobb szükség lett volna az…