1944. augusztus 23-án – az első világháborúból jól ismert módon – Románia szövetségest váltott. „A nemzet összes erejét mozgósítva át fogjuk lépni az igazságtalan bécsi döntés által ránk erőszakolt határokat, hogy felszabadítsuk Erdélyünk földjét az idegen megszállás alól.” – hangoztatta I. Mihály…
„Ég királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom.” – idézi Hartvik püspök Szent István király legendájában a híres…
Hallották hírét a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaságnak? Pedig volt ilyen… Ha nem is létezett sokáig... Mindössze nyolc napig „tündökölt” a bohózatba illő operettállam. Létrehozását Dobrovits Péter szerb-német származású festőművész javasolta 1921 augusztus 14.-én, a pécsi Széchenyi téren…
A volt 1848-as honvédek sorsa néha nagyon különösen alakult. Mint például Prágay Jánosé, akit társaival egészen a távoli Kubáig sodort a… Sors? Kényszerűség? Végzet? Kalandvágy?
A Balatonfüreden, 1811-ben született fiatalember a gimnázium elvégzése után lépett katonai pályára. 1829-ben lett a…
Sosem értettem azt a mentalitást, amely kéjes gyönyörűséggel rúgózik azon, hány elvesztett csatánk, levert forradalmunk volt a múltban. Mintha azt akarnák belénk sulykolni, ami magyar, az csak rossz lehet. A múltunk meg nem más, mint balfékek baklövéseinek sorozata…
Amikor ilyeneket hallok,…
1532. augusztus 5-én kezdte ostromolni a török Kőszeget. A támadó sereget személyesen I. (avagy, ahogy török földön mondják: Nagy) Szulejmán vezette. A várat Jurisics Miklós védte. Régi számadásuk volt nekik egymással...
1530. május 17-án indult útnak Jurisics Miklós (egyes források szerint…
„Halottak tesznek vallomást a kisteleki temetőben” - ezzel a kissé szenzációhajhász címmel jelent meg a Délmagyarország 1911. július 30.-i számában Szabó Mihály cikke a bűnügyről, mely nem csak Szegedet, de az egész országot megrengette.
Egykori újságcikk a Délmagyarországban
Mi mindig úgy…
1818. július elsején látta meg a napvilágot Semmelweis Ignác, Budán, a Tabánban a mai Apród utca 1-3 alatti házban. És elmondhatjuk: nagy szerencséje volt édesanyjának és neki, hogy egészségben átvészelték a szülés és születés nehézségeit. Hiszen akkor még az „Anyák megmentője” nem gyakorolta orvosi…
„Az is bolond, aki poétává lesz Magyarországon.” – írta Csokonai Vitéz Mihály a méla Tempefőiről szóló színdarabjának alcímében. Az alig húsz esztendős fiatalember, már akkor, 1793-ban, a darab írásának idején már tudhatott valamit…
Amit a mi Sándorunk – Petőfi Sándor – aztán keservesen, a maga…
1991. június 19.-én, a záhony-csapi hídnál, Viktor Silov szovjet altábornagy átlépte a magyar határt. Ez nem lenne valami nagy újság, ha nem ő lett volna az utolsó, Magyarországon állomásozó szovjet katona. Vele ért véget hazánk megszállása.
Hogy is kezdődött?
1945. április. 4-ig – a szovjet…