A legnagyobb üzletét – fennállása óta - Magyarország 1940 október 30.-án kötötte. A cári csapatok által, az 1849-ben zsákmányolt honvéd lobogókért cserébe hozzájárult, hogy Rosenfeld Mátyás és Weinberger (Vas) Zoltán a Szovjetunióba emigrálhasson.

Igen, kérem, a közhiedelemmel ellentétben, nem Roth Manó, hanem Rosenfeld Mátyás. A Roth Manó egyszerű gúnynév, amelyben hovatartozására (rot németül vörös) és híresen szálas termetére utaltak… Nos, majdnem azt írtam tisztelői. De kétlem, hogy voltak tisztelői. Féltek tőle, rettegték, gyűlölték, igen. Tán még olyan hasonszőrű gazember is akadt, aki csodálta – a „fényes” karrier okán -, de tisztelni… Kétlem, hogy akadt-e akár, csak egyetlen őszinte tisztelője.

Hallották hírét a dürnkruti csatának? Nem? Érdekes. A győztes csatáink valahogy mindig elsikkadnak… Pedig ez egy nagy jelentőségű ütközet volt. Ekkor segítette I. Rudolf német királyt az Osztrák hercegség megszerzéséhez, IV. László, az ifjú magyar király.

1278-ben IV. (a későbbi Kun) László még csak tizenhat esztendős volt. Valószínűleg ez is az egyik oka lehetett annak, hogy Magyarországon nem valami fényesen mentek a dolgok. Az országban feudális anarchia dúlt, ami nagyjából azt jelentette, hogy a központi, királyi hatalom nem sokat számított. A valódi hatalmat az oligarchák, a bárók birtokolták. Hol az egyik, hol a másik nagy szövetség került előnybe, hol a Kőszegi Nagy Henrik és Gutkeled Joachim vezette csoport ...

Mit tesz egy lovagias magyar huszár, ha kesztyűt akar beszerezni egy hölgynek. Megy és vásárol. Akkor is, ha az adott kesztyűbolt 450 kilométerre van a frontvonal mögött, merő pechből pont az ellenség fővárosában…

A nevezetes eset egy régi-régi háborúban történt meg. Tudják Önök, mikor volt az első világháború? 1914 és 1918 között? Winston Churchillnek, a neves angol whisky-szakértőnek – másról is elhíresült, de azt most hagyjuk – erről egészen a más volt a véleménye. Szerinte az első világháborút a 18. században vívták, ez volt az ún. hétéves háború.

Ebben, az Ausztrália – és persze az Antarktisz – kivételével valamennyi kontinensen, 1756-63 között zajló háborúban esett meg a címben említett esemény, ...

1898. szeptember 10-én kis csoport indul a Genfi-tó parti sétányán a Beau Rivage Szállóból a hajóállomás felé. Köztük Erzsébet – Sissi – Magyarország királynője. A szálló előtt egy férfi várakozik. Ahogy a csoportot vezető két hölgy elsétál előtte, ő ugrik. Bepillant a napernyő alá, hidegvérűen ellenőrzi melyik is a kiszemelt célpont, majd előrántja a kabátujjába rejtett, hegyesre köszörült reszelőt és szúr.

A megtámadott hölgy Wittelsbach Erzsébet – közismert nevén Sissi, Ferenc József felesége, Magyarország királynéja – a földre esik. A járókelők felsegítik, láthatóan nem történt komolyabb baja. Más járókelők – úgy látszik akkor még nem volt szokásban, hogy ilyen események láttán a ...

Kevesen emlékeznek I. Béla királyunkra. Az iskolában alig tanítanak róla valamit, még haláláról sem beszélnek, amely minden bizonnyal egyedülálló a világon. Alig hiszem, hogy akadna még a világtörténelemben olyan király, akit a saját trónja ölt meg.

I. Bélával ez történt. Ez bizonyos, ha származása nem is annyira. Géza magyar fejedelemnek volt az unokája, apja pedig valószínűleg az a Vazul volt, akivel I. István olyan kegyetlenül elbánt. Vazult, vagy más források szerint Vászolyt pogánylázadása miatt a király megvakítatta. Más források azt állítják, hogy nem Vazul, hanem testvére Szár László volt Béla apja.

Orseolo Péter herceg, aki István örökösének tekintette magát, akadálynak tarthatta Bélát és két testvérét ...

A 19. század közepén élt Pesten fiatal könyvkereskedő. Jó barátja volt egy ifjú költő, bizonyos Petőfi Sándor. Aztán fordult néhányat a történelem közmondásos kereke és a békés könyvkereskedő, mint amerikai tábornok, épp 153 esztendeje, megkapta a legmagasabb amerikai kitüntetést, a Medal of Honor-t…

Számwald Gyula (Számvald, később Stahel Gyula, Julius H. Stahel-Számwald; Stahel-Számwald Gyula – remélem egy névváltozatot sem hagytam ki) Szegeden született, 1827 november 5-én és New York-ban 1912. decenber 4-én hunyt el. Az arlingtoni katonai temetőben temették el, a legmagasabb rangúaknak kijáró tiszteletadással.

A magyar szabadságharcban főhadnagyként szolgált. A branyiszkói ütközetben meg is sebesült. Hogy pontosan ...

Az I. világháború és a trianoni békediktátum után több kérészéletű „állam” is létrejött Magyarország területén, legtöbbször azzal a nem titkolt céllal, hogy még ezt a részt is kiszakítsák az országból. De volt egy kivétel…

Egy olyan, mindössze egy hónapig létező államalakulat, mely éppen ellenkezőleg, azért született, hogy az ország ne csonkulhasson tovább.

„An die Bewohner des Burgenlandes! Nyugatmagyarország lakosságához! A trianoni békeszerződés határozmányai keresztülvitelének értelmében, Nyugatmagyarország területe Ausztriának adandó át.”

- szöveggel jelent meg a hirdetmény 1921.augusztus 1.-én, Nyugat-Magyarország városainak közterein.

A trianoni békeszerződés legérthetetlenebb része – a ...

" Az ég és pokol pusztítsa el boldogságát! Minden nemzetsége vesszen ki a föld színéről! Őt magát azokban verje meg az Isten, akik legközelebb állnak szívéhez! Az élete csak rombolás legyen, s a gyermekei nyomorultul pusztuljanak el! " 

- hangzott el a szörnyű átok, melyet Ferenc Józsefre mondtak ki, miután 1849. október hatodikán kivégeztette az aradi tizenhármakat és Pesten Batthyány Lajost, az első felelős magyar miniszterelnököt.

Érdekes módon az átok szövege minden forrásban azonos, de hogy ki is mondta ki ezt a bizonyos átkot, arról már eltérnek a vélemények. Egyesek állítják, hogy felesége gróf Batthyány Lajosné, Zichy Antónia volt az átokmondó, mások édesanyjára, Batthyány Józsefné, Skerlecz Borbálára ...

Minden magyar gyerek előbb-utóbb belebotlik a békediktátumba. Talán nyolc, vagy kilenc éves lehettem, mikor velem is megesett. Dékány András kiváló könyvét olvastam, a „Matrózok, hajók, kapitányok”-at. A regény egy magyar fiú kalandjait meséli el, aki a fiumei Nauticán, a Tengerészeti Akadémián tanul. Mint minden érző szívű kis klambó, döntöttem: én is ott akarok tanulni és tengerész leszek!

Helyesnek véltem, ha ez ügyben rögvest egyeztetek atyámmal. Oda is ballagtam hozzá – ő épp valami más könyvet olvasott – és tájékoztattam: pályát választottam! Elvégre én már nagyfiú vagyok és tudom, hogy kuruc nem lehetek, mert a Rákóczi-szabadságharc véget ért. De a tengerész pályafutás – nos, az már valami!

Az öreg ...

1741-ben, tizenkét esztendős szünet után ismét országgyűlésnek adott otthont Pozsony. És mindjárt olyasminek lehettek tanúi az ősi falak, amiben még sohasem lehetett részük. Egy asszony járult a magyar rendek elé. Egy asszony járult a magyar rendek elé, egy asszony, aki kérni jött. Magyarország királynője, mellesleg Ausztria és kapcsolt részei uralkodója.

Kérni jött. A legendák szerint a gyászruhás királynő, Mária Terézia karján hozta gyermekét. Nem hozta. De a többi igaz. Kérni jött, mert olyan veszély fenyegette a Habsburg Birodalmat, amilyen még sosem. A végpusztulás réme sejlett fel. Apja VI. Károly német-római császár, azaz III. Károly néven magyar király, fiú örökös nélkül távozott az élők sorából. Károlynak, ...