…a végén még hadnagy lesz belőle. Legalábbis így végződött az egyik legnevezetesebb huszárcsíny, kuruc haditett. Bár a sikerhez kétségkívül kellett az ellenség, egy labanc generális elővigyázatlansága, tán ostobasága is.

Ezért őszinte szívből mondhatunk neki köszönetet…

Az 1708. esztendő elején jó idők járták a kurucokra. Bottyán János, mint a Dunántúl kormányzója az előző évben, a labanc túlerő ellen vívott sorozatos csatákban megvédte a rábízott országrészt. De a magyaros virtus, a kuruc mentalitás nem igazán a védekező harcmodorról szól, épp ellenkezőleg, az ellen folytonos abajgatásáról, zaklatásáról. Ennek pedig legjobb módja portyázás, aminek mindig is nagy hagyománya volt a magyar lovas hadviselés ...

1485. június 1-jén, öthónapos ostrom után foglalta el Bécset Hunyadi Mátyás, III. Frigyes Habsburg uralkodótól, akivel már 1458-as trónra kerülése óta feszült volt viszonya.

Kezdjük ott, hogy a „derék” Frigyes jobb szerette Bécsben látni a magyar Szent Koronát. Talán abban a reményben, hogy egyszer majd a saját fejére tétetheti…  A koronát még annak idején Erzsébet királyné, V. László anyja zálogosította el. Frigyes pedig lelkesen őrizgette a bécsi kamarában.

1461-ben Mátyás háborúba keveredett Frigyes császárral. Ez nem tartott túl sokáig, Mátyás kénytelen volt békét kötni, mivel „kedves” apósa, Podjebrád bujtogatására a cseh főurak újra lázongani kezdtek ellene.

1463. július 19-én kötötte meg ...

Pocsékul indult 1796. május 2-án Salonál, a Garda-tó melletti ütközet. A franciák megszerezték a tartalék 30 ágyúját. De jött egy ifjú huszárőrmester, alig egy szakasszal és nem hogy az ágyúkat visszaszerezte, de még a hátvédet is felmentette.

A fiatal őrmestert Simon Józsefnek hívták és már a legjobb úton volt afelé, hogy elérje a barátai és ellenségei által közösen adományozott címet: a legvitézebb huszár. De ki is volt ez a bátor ifjú, akiben egyszerre testesült meg a huszárság, a magyar lovas virtus minden erénye?

Barbácsi és vitézvári báró Simonyi József, aki akkor még nem volt báró, sőt Simonyi sem… Csak Simon. 1771. március 18-án született Nagykállón. Már gyerekként kitűnt társai közül, eleinte ...

A magyarok találkozásai a keresztesekkel kezdetben elég szerencsétlenül alakultak. Országunk először csak, mint az útvonal egy része került a képbe. Nyugat-Európából a Szentföldre szárazföldi útvonalként kézenfekvően adódott az akkori Magyar Királyság területe. Már Könyves Kálmán idejében jártak erre hadak… De minek?

Elsőként francia Nincstelen Walter ( beszédes név! ) vezette csapat magyar felvezetéssel jutott el Zimonyig. Jó királyunk élt a gyanúperrel, hogy a szemre is pocsékul felszereltnek tűnő, koldusszegény sereg esetleg nem várna a hadakozással a Szentföldig… És nem is tévedett. Ahogy az őket felügyelő magyar egységek a déli határnál visszafordultak, első dolguk volt egy vidám fosztogatásba kezdeni. Bár a ...

1919-ben, a Budapestet megszálló csapatok között lévő olaszok heteken keresztül kutattak egy fiatalember után. És amikor rábukkantak Kaszala Károlyra, nem fogták el, nem tartoztatták le, hanem az olasz vérmérséklethez illő ujjongással üdvözölték az egykori hős ellenfelet – olvasható a Híres nyitraiak ( dr. Faith kiadása, 1939 ) című könyvben.

De ki is volt ez a huszonöt esztendős fiatalember, akit annyira ünnepeltek az olaszok?

Kaszala Károly 1894. február 20-án született Nyitrán. A világháború kitörésekor, mint annyi társát, őt is behívták a területileg illetékes 14. honvéd gyalogezredhez. Annyiban azonban különbözött a többiektől, hogy alapkiképzése után jelentkezett a Légjárócsapatokhoz ( Így hívták ...

451. július 20.-án az Attila vezette hun sereg megütközött a Mauriacum nevű helység melletti síkon az Aetius vezette a római csapatokkal. A történelmi emlékezetben ezt a csatát nevezik catalanaumi csatának, hála a későbbi nyugati krónikásoknak, akik a helyszín ismeretének hiányában kissé odébb pozícionálták a csatateret.

És tán nem ez az egyetlen tévedésük…

De mi se szépítsük a dolgokat. Az iskolákban ma úgy tanítják, hogy hunok háborúi mindközönségesen zsákmányszerző hadjáratok voltak. Hasonlóan a magyar kalandozásokhoz, nem országok, területek meghódításáért törtek be hol a keletrómai, hol a nyugatrómai birodalomba, hanem a megszerezhető javakért. Vagy éppen felkérésre – mintegy zsoldosokként – indultak ...

1915 szeptemberében a parndorfi 7. repülőpótszázadnál szolgálattételre, pilótatanfolyamra jelentkezett egy alig tizenkilenc éves fiú.  Kiss Józsefnek hívták. Fiatal kora ellenére már tapasztalt katonának számított...

Egyes források szerint nagyapja az aradi vértanú, Kiss Ernő honvéd altábornagy volt. Mások ezzel vitatkoznak, de abban minden forrás megegyezik, hogy 1914-ben önként jelentkezett a frontra, az 1896. január 26-án született, még le sem érettségizett srác.

Azokban a háborús időkben egyáltalán nem volt szokatlan, hogy ilyen korú legények, mentek a frontra, vagy ültek a mindenütt új fegyvernemnek számító légierő gépeinek kormányai mögé.  Kiss József az orosz fronton, a Kárpátokban vívott harcokban megsebesült, ...

1980. május 26-án lőtték fel Bajkonurból, a szovjet űrközpontból a Szojuz-36 űrhajót, fedélzetén nemzetközi legénységgel, Valerij Kubaszov parancsnokkal és Farkas Bertalan kutatóűrhajóssal.

Az űrhajó május 28.-án kapcsolódott össze a Szaljut-6 űrállomással, ahol Leonyid Popov és Valreij Rjumin szovjet űrhajósok fogadták őket.

A Földre 1980. június 3.-án tértek vissza, 7 nap 20 óra 45 perc, az űrben eltöltött idő után. Ezzel az utazással Farkas Bertalan beírta nevét a történelembe, mint az első magyar űrhajós, aki az Interkozmosz program keretében, eljuthatott az űrbe.

Eddig a rideg tények, amelyek bizonnyal szerepelni fognak minden magyar (és nemzetközi) repülési almanachban.

Azóta már lefolyt egy-két csepp víz ...

Ocskay brigadéros története remekül példázza, hogy mire viheti egy ember, ha több, bátorság, merészség, vitézség szorult bele, mint tíz másikba. És Ocskay László története remekül példázza, hogy mire jut egy ember, ha hiányzik belőle a hűség, a tisztesség, a tartás…

Pedig nem indult rosszul. Tanult embernek mondható, ami azért abban a korban nem mindenkire volt feltétlenül igaz. Tanulmányait a nagyszombati jezsuitáknál folytatta, igaz nem sokáig, mert már tizenöt esztendősen beállt huszár lett Pállfy János gróf, a későbbi labanc generális ezredében. Az ezreddel részt vett Savoyai Jenő herceg hadjárataiban, de már itt is megmutatkozott zabolátlan természete, fegyelmezetlensége, hóhér vágta le az egyik fülét ...

Áll egy szobor a Szabadság téren. Egy amerikai tábornok szobra. Bandholtz tábornoké, aki úgy vált a magyarság hősévé, hogy mikor ideérkezett, szinte semmit sem tudott az országról…

1919. augusztus 3. fekete nap a magyar történelemben. Ekkor esett meg, hogy Rusescu román tábornok három századnyi katonával – mintegy négyszáz emberrel – elfoglalta Budapestet és „megszállva” tartotta, míg másnap megérkeztek a román főerők.

A románok ez a dicső haditettet azóta is úgy emlegetik, hogy az övék volt az első hadsereg a világon, amely felszabadított a kommunizmus rémuralma alól egy államot… A történelmi valóság persze kicsit más…

Az I. világháború – vagy, ahogy akkoriban nevezték: a Nagy Háború – 1918-ban véget ...