Távol, Franciaország déli részén, a Pireneusok lábánál, Tarbes-ban, a helyi laktanya dísztermében, vörös brokátra, arany betűkkel hímezve ott áll az egység hajdani parancsnokainak neve. Az első, az alapító neve: Ladislas Bercsenyi.

A legnagyobb hagyományokra visszatekintő francia katonai egységet (1er Régiment de Hussards Parachutistes - 1er RHP) mindközönségesen Les hussards de Bercheny-nek szokták emlegetni. A Magyar Honvédségnek is van egy hasonló nevű alakulata, a 34. Bercsényi László Különleges Műveleti Zászlóalj.

Hja, kérem így jár az, aki egy szerencsétlen emlékezetű csatában megmenti a Nagyságos, Vezérlő Fejedelem életét... 1708. augusztus 3-án II. Rákóczi Ferenc vezérlete alatt Trencsénnél ütközött meg a kuruc ...

Nem tudom, hogy milyen lehetett az időjárás 1919 nyarán, de hogy kemény egy nyár volt az biztos. A Tanácsköztársaságként elhíresült katasztrófa 1919. március 21. és augusztus 1. között sújtotta az országot. Az ellenforradalmi kormány minden tényleges hatalom és befolyás nélkül tehetetlenkedett Szegeden.

A román haderők kapva az alkalmon – antant engedéllyel -, megszállták az ország jelentős részét, azzal a felkiáltással, hogy ők küzdenek a vörös métely ellen és „felszabadítják” Magyarországot a kommunista elnyomás alól.

Azóta már jelentős tapasztalatot szereztünk „felszabadítás” terén, nos, ez pont olyan volt, mint a későbbi. Ahogy a csapataik haladtak előre, úgy indultak sorra Románia felé vasúton ...

Nincs abban semmi rendkívüli, ha egy szerető gyermek köszöntő verset ír szeretett édesanyjának. De rögtön történelmi dokumentumnak számít, ha azt a verset II. Rákóczi Ferenc írja Zrínyi Ilonának, az ostromlott Munkács várában!

"Ínség bilincseit kerülő magyarság:
Egy Munkács várába szorult az szabadság.
Kit egy Zrínyi-szívű tartott meg asszonyság-
Hol vagy s hálát nem adsz egész magyarság?"
- II. Rákóczi Ferenc köszöntőverse Zrínyi Ilonához (1685. május 22.) 

De hogy is kezdődött ez az ostrom? És hogy kerültek oda?

1676 július 8.-án meghalt I. Rákóczi Ferenc. Özvegye, Zrínyi Ilona maradt két, még élő gyermekének – az 1672-ben született Juliannának és az 1676. március 27-én született Ferencnek - gyámja. ...

Mi kellett a 18. század végén egy jó kis háborúhoz? Egy becsvágyó török szultán, egy sértett cárnő, no meg egy kalapos király. De a magyar huszárok ismét beírták magukat a történelembe…

A 18. század végére az oszmán birodalom dicsősége erősen leszállóágba került. Európai területei jórészét elveszítette. Ha valamelyik ambiciózusan múltba révedő szultánnak eszébe jutott, hogy felelevenítse a hajdani dicső napokat, csak még nagyobb ráfaragás lett a vége.

I. Abdul Hamid miután sikeren bemutatkozott a birodalom más tájain, mint hős hadvezér, úgy vélte ideje helyreállítani a török félhold dicsőségét Európában is. Hogy a háború még véletlenül se maradhasson el, mindjárt be is börtönözte az isztambuli orosz ...

Volt idő, amikor Magyarország – s ezen belül – Buda állt a világpolitika fókuszában. 333 éve történt, mikor Budát ostromolták a szinte a teljes Európából összegyűlt csapatok…

Bécs 1683-as sikertelen ostroma után, az Úr 1684. évében, március 5.-én, pápai kezdeményezéssel, soha nem látott szövetség jött létre. A Szent Liga, melynek célja az volt, hogy összefogja a keresztény Európát, az Oszmán birodalom elleni küzdelemben. Már akkor, 1684-ben az osztrák császári csapatok kísérletet tettek – mintegy visszavágásként a bécsi ostromért – Buda elfoglalására, de a törökök meg tudták védeni a várat.

1686-ra azonban megváltozott a helyzet, nem csupán osztrák és magyar csapatok vonultak fel, hanem Európa számos ...

Minden népnek, nemzetnek szüksége van hősökre, akármit is hirdet napjaink deheroizáló divatja. És minden nemzetnek vannak is hősei, csak épp, nem mindenhol tartják őket számon.

Nálunk szép hagyománya van a hősök elfelejtésének, hiszen történelmünk egy sajnálatosan hosszú korszakában az döntött az emlékezés felett, hogy az adott személy ideológiailag megfelel-e az aktuális követelményeknek, eléggé „haladó” szellemű-e, vagy sem. Az például anno teljes képtelenség lett volna, hogy megismerjük Lévay Sándor hadnagy történetét.

Az MTI 1943. július 18-i jelentésében így írt róla:

„A szovjet téli nagy támadásának elhárításában oly elszántan küzdő magyar tüzérség önfeláldozásának valóban megrázó ...

Éppen száz esztendeje annak, hogy 1917. május 15-én megvívták a Nagy háborúban a Földközi-tenger legnagyobb csatáját. Az egyik oldalon az Osztrák-Magyar Monarchia hajói, a másikon pedig az antant erői harcoltak. Ez a tengeri ütközet – bár a Monarchia flottája messze elmaradt ellenfeleitől – a Császári és Királyi Haditengerészet az első világháborúban elért legfényesebb győzelmeként került be a történelemkönyvekbe.

A Császári és Királyi flotta, mely jelentős sikereket mondhatott magának a Balkánon vívott szárazföldi háború tengerről történő támogatásában, 1916-tól gyakorlatilag tétlenségre kényszerült. Az antant flottái nem kívántak az Adrián háborúzni, de azt mindenképpen meg akarták akadályozni, hogy a ...

1658-ban, nyár végén nehéz idők jártak a gyergyói székelységre. A Lázár István vezette csapatok Gyulafehérvárnál harcoltak Ali pasa serege ellen. Kihasználva a katonaság távollétét, háromezer főnyi tatárokból, moldvaiakból álló had támadta meg a gyergyóiakat.

1658. szeptember elejére a támadók elfoglalták és kirabolták Maróshévizet, Ditrót. Következett Szárhegy…

Ahol nem várt és fineszes ellenállásba ütköztek.

A székelyek Gábor diák vezetésével vették fel ellenük a harcot. Gábor diák nem volt katonaviselt ember, mint írástudó, tanítóként működött. De annyit konyított a hadviseléshez – és szorult belé annyi székely furfang -, hogy belássa, asszonyokkal, öregekkel, hadat nem járt ifjakkal nem veheti fel ...

1944 őszén borús idők jártak az Erdélyben harcoló magyar csapatokra, még akkor is, ha sütött a fejük felett a nap. De a szürkeséget néha át-áttörte egy fénysugár, egy fénylő dicsőségű haditett. Mint Bozsoki Jánosé.

Az ekkor mindössze 26 esztendős fiatalember 1940. december 1-én vonult be 10. tábori tüzérosztályhoz. A 2. magyar hadsereg kötelékében harcolt az orosz fronton, 1943-ban Korotajknál meg is sebesült.  Sebesüléséből felépülve csaknem egy esztendeig a IV. légvédelmi tüzérosztálynál szolgált, innen jelentkezett önként a 10. rohamtüzérosztályhoz.

1944. augusztus 23-án –ahogy már az első világháborúban megszokhattuk – Románia szövetségest váltott. A román 4. hadsereg csatlakozott a 4. Ukrán Fronthoz, ...

és olykor mást is… 1874. november 9-én, délelőtt 9 óra 55 perckor, a párizsi Place du Trone-nál tömeg és hihetetlen lelkesedés fogadott egy fáradt, poros utazót és megviselt lovát. A lovast Zubovics Fedornak a lovát Caradocnak hívták.

A fiatal honvédhuszár főhadnagy ezúttal nem mindennapi sportteljesítményével hívta fel magára - és persze a magyar huszárokra - a világ figyelmét. A Bécs-Párizs távolságot, az akkori útviszonyok mellett, egyazon lóval, váltás nélkül, mindössze tizenhárom nap alatt tette meg. A néhai nagy francia író, Jules Verne ilyen urakról írt regényeket anno, akik fogadásokat kötnek valószínűtlen vállalkozásokra – mint a Nyolcvan nap alatt a föld körül-ben -, aztán rendre megnyerik azokat. Zubovics ...