1703. november 15-én Bercsényi Miklós és Károlyi Sándor egyesült kuruc serege a zólyomi vár alatt megütközött Forgách Simon vezette labanc sereggel. És győzött. De ez a csata nem csupán a diadal okán maradt nevezetes…

Nagy szüksége volt a győzelemre a kuruc tábornak, nem sokkal korábban elveszett Léva vára. Az ostromló császáriak előtt kaput nyitni kényszerültek – segítség és támogatás híján - a meglehetősen szedett-vedett, de egy ideig mégis hősiesen védekező kuruc védők.

Bercsényi és Károlyi, két vezér. Az egyik, Bercsényi, aki a kezdetektől Rákóczi mellett áll, a másik meg Károlyi, aki kezdetben a felkelők ellen harcolt. Szétverte a tiszaháti felkelést. Aztán… Megérkezett Lengyelországból II. Rákóczi ...

Ilyen ünnep nincs hivatalosan a naptárban… Pedig lehetne. Ünnepelhetnénk, mondjuk, majd október 17-én, annak a csodának az emlékezetére, hogy 1552. október 17-én kezdte meg visszavonulását a vert török sereg, Eger rommá lőtt falai alól.

Szerencsés nemzet vagyunk, állítom, bárkinek bármi is legyen erről a véleménye. Nem csak azért, mert ilyen hihetetlenül vitézek voltak elődeink, ott Egerben, de azért is, hogy akadtak lantosaink, krónikásaink, akik méltó módon meg tudták örökíteni a diadalt.

„Summáját írom Egör várának,

Megszállásának, viadaljának,

Szégyönvallását császár hadának,

Nagy vigaságát Ferdinánd királnak.”

Ezekkel a sorokkal kezdődik Tinódi Lantos Sebestyén Egri históriának summája című ...

Volt idő, mikor a nyitrai püspök – akinek ez nem is tartozik a munkaköri leírásába – szinte „futószalagon” koronázott meg magyar királyokat. Őrült kor volt az, veszélyes és forgandó világ, a magyar nemzet tán leghosszabb ideig tartó polgárháborújával.

Mintha nem lett volna elég Mohács…

Az 1526. augusztus 29-i mohácsi csata magyar mérlege: „ meghalt egy király, 28 báró, 7 főpap, a megyés ispánok többsége. Ezzel az államvezetés legfelső és középszintje gyakorlatilag kihalt, hiszen például a királyi tanácsot (vagyis a kormányt) a bárók és főpapok alkották. Ez pedig azonnali államvezetési és közigazgatási válságot okozott. ” ( Wikipédia )

A számunkra katasztrofális végkimenetelű csata után a szultán ...

Több fiatalember - kilétüket nem lehetett megállapítani - vasárnap délelőtt óriási magyar zászlót tűzött ki a New York-i Szabadság-szobor legmagasabb pontját jelentő fáklyára, a szobor lábánál feliratot helyeztek el "Vessetek véget a népirtásnak, mentsétek meg Magyarországot" felirattal. (AFP) (Bizalmas!) – szólt az MTI egyik híradása 1956. november 18-án

A hét méter hosszú és három méter széles nemzeti lobogót emigráns fiatalok egy csoportja tűzte ki New York jelképére, hogy felhívja a világ figyelmét a levert magyar forradalomra. Akkor már itthon javában folyt a forradalom felszámolása, kezdetét vették a megtorlások, letartóztatások. A megszálló orosz csapatok és magyar pribékjeik nem lazsáltak…

Sisa István, a ...

Sajnos utolsó – erdélyi -, előadókörútja során, 1998. június 17.-én Nagyváradon hunyt el László Gyula. Történész, régész, antropológus, művész. Még felsorolni is elég, hogy miben jeleskedett. De – úgy hiszem -, rá mindig munkássága tán leglényegesebb eredménye, a kettős – vagy többes – honfoglalás elmélete miatt fogunk emlékezni.

Mi is ez az elmélet? A közhiedelemmel ellentétben nem cáfolja, ellenkezőleg, megerősíti a 896-os Árpád vezette honfoglalás tényét, annyival kiegészítve, hogy a honfoglaló magyarok a Kárpát-medencébe érkezésükkor már itt élő testvérnépet, népeket találtak, találhattak, akik egy - vagy több – korábbi hullámban érkeztek.

Még jól emlékszem, mekkora vihart kavart könyve 1978-as ...

Milyen lehetett az ötvenes évek réme, otthon, házikabátban és papucsban? És ki volt az ő drága kis asszonykája? Rákosi jakut felesége Magyarországon.

Fenya (Feodora) Fjodorovna Kornyilova igazán jó családban született. Édesapja zeneszerző, karmester, a jakut népzene kutatójaként írta be magát a helyi történelembe. Öccse egy időben a jakut írószövetség elnökeként működött, majd a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának tagja lett.

Az ábrándos tekintetű jakut hölgy azonban nem kislányos álmodozásairól vált híressé. Nagyon is realista szemlélettel áldotta – vagy verte meg – az ég. Ő saját karriert akart, olyat aminek a csodájára járhatnak az otthoniak. De milyen lehetőségei vannak egy lánynak Jakutföldön, ami – ...

VII. Gergely pápa 1083. november 4-én I. Istvánnal és Gellért püspökkel együtt szentté avatta az ifjan elhunyt Imre herceget. A herceg bihari birtokán, egy vadászaton szerzett sérüléseibe halt bele. Egy vadkan sebezte halálra…

"Vagy mondjuk lenne véletlen

Egy szerencsétlen baleset,

Megrendelni egy-két vadkant

Jó pénzért mindig lehet."

- szól a dal Szörényi-Bródy István a király című rockoperájában. Nem véletlenül idézem ezt a dalt. A vadkan okozta vadászbaleset eleve „gyanús”-nak minősül a magyar történelemben, gondoljunk csak a Zrínyi Miklós, a költő halálára, akit – ahogy a diáktréfa mondja - egy, a bécsi kamarilla által felbérelt „vadkan” ölt meg.

Szent Imre hercegről rendkívül kevés történelmi ...

1991. június 19.-én, a záhony-csapi hídnál, Viktor Silov szovjet altábornagy átlépte a magyar határt. Ez nem lenne valami nagy újság, ha nem ő lett volna az utolsó, Magyarországon állomásozó szovjet katona. Vele ért véget hazánk megszállása.

Hogy kezdődött?

1945. április. negyedikéig – a szovjet tervgazdaság legszebb hagyományainak szellemében –, Sztálin generalisszimusz parancsára, a szovjet csapatoknak meg kellett szállnia Magyarországot. Ugyancsak a szocialista tervgazdaság hagyományainak szellemében: ez nem sikerült. De kimerte volna ezt közölni a „Népek Atyjával”? Inkább hivatalosan deklarálták: az utolsó, védekező erőket is kiverték Magyarország területéről, április 4-én Nemesmedvesnél. Az, hogy az utolsó ...

„manapságtúl fogvást József nem királyunk” - zárult Bercsényi Miklós II. Rákóczi Ferencet támogató beszéde 1707-ben, az ónodi országgyűlésen, ahol a kurucok kimondták a Habsburg-ház trónfosztását.

Az országgyűlést Rozsnyón, 1707. január 22-én kelt meghívójával „nemes Borsod vármegyében levő Ónod nevű mezőváros tájékára”, május elsejére hívta össze a Nagyságos vezérlő fejedelem.

És nem indult valami jól…

A május 31-én megnyitott országgyűlés, „régi, jó magyar szokás” szerint, a rendek sérelmi sirámaival vette kezdetét. Az elértéktelenedő Rákóczi-féle rézpénzről, a libertásról, a háborús terhekről, az országot sújtó adókról szóló vita június hatodikán odáig fajult, hogy Bercsényi ...

A történelem – vagy az ember - néha fura vicceket csinál. Van, amikor egy emlékmű sorsa ugyanolyan kalandos, mint maga az esemény, melynek emlékezetére állították. Hallották már hírét a zajkányi csatának? És a zajkányi emlékműnek? Nem? Akkor mesélek…

A zajkányi csata az egyszerűbb eset, maradtak róla feljegyzések az egykori annalesekben. 1442. szeptember 6.-án Hunyadi János a Vaskapu-hágóban 15.000 fős seregével tönkreverte Sehabeddin beglerbégnek jelentős túlerőben lévő, mintegy 80.000-es, Erdélybe betörő hadseregét. Ez eddig tiszta sor, a törökverő Hunyaditól ezt szinte el is várjuk. Annál érdekesebbek a későbbi események…

1896. szeptember 6.-án, a Millenium alkalmából, a csata 454. évfordulója tiszteletére, ...