1849. július 2.-án a kökösi ütközetben, - Uzon és Kökös helyiségek között -, a hazát védve, a hazáért haláláig harcolva elesett Gábor Áron tüzér őrnagy. Sírja, az eresztvényi református temetőben – bár ő katolikus volt – mára a magyarság egyik nemzeti emlékhelyévé vált. Az 1892-ben emelt emlékműve körül kopjafák rengetege hirdeti: a Nemzet mindmáig megőrizte szívében.

Fiatalon halt meg. 1814. november 27.-én született Berecken, székely határőr családban. Édesapja Gábor István, aki Bereck főjegyzője, a gyalog határőrkatonák rendjéhez tartozó földművelő volt. Édesanyja Hosszú Judit volt.

A berecki alsóiskola elvégzése után a kantai ferences nevelőintézetben, majd a csíksomlyói gimnáziumban tanult. 1831-ben ...

és olykor mást is… 1874. november 9-én, délelőtt 9 óra 55 perckor, a párizsi Place du Trone-nál tömeg és hihetetlen lelkesedés fogadott egy fáradt, poros utazót és megviselt lovát. A lovast Zubovics Fedornak a lovát Caradocnak hívták.

A fiatal honvédhuszár főhadnagy ezúttal nem mindennapi sportteljesítményével hívta fel magára - és persze a magyar huszárokra - a világ figyelmét. A Bécs-Párizs távolságot, az akkori útviszonyok mellett, egyazon lóval, váltás nélkül, mindössze tizenhárom nap alatt tette meg. A néhai nagy francia író, Jules Verne ilyen urakról írt regényeket anno, akik fogadásokat kötnek valószínűtlen vállalkozásokra – mint a „Nyolcvan nap alatt a föld körül”-ben -, aztán rendre megnyerik azokat.

...

Talán akkor hangzott el nyilvánosan először: „ Feljött az oláhok csillaga, menjenek a magyarok Scythiába, mivel ők régibb lakosai a hazának! ” Az 1784-es erdélyi román parasztfelkelés alkalmával.

Az egyik jobbágyfelkelés olyan, mint a másik – mondhatná valamely cinikus egyed és többé-kevésbé még igaza is lenne. Az ábra a történelem kezdeteitől ugyanaz: széles néptömegeknek pocsék az élete, fellázadnak tehát. Aztán vagy nyernek, vagy elbuknak. Az 1784. november 1-én kirobbant erdélyi parasztfelkelés mégis más. Ez erős etnikai, vallási színezettel rendelkezett.

A hunyó ezúttal is – mint már annyiszor - a bécsi, császári udvar volt. II. József 1784. január 31-én rendeletet adott ki -  ez valami mánia lehetett nála, olyan ...

A hivatalosan elfogadott – és oktatott - nézetek szerint a honfoglalás valójában nem más, mint egy súlyos vereség következménye, mikor is a menekülő magyarság az erősebb ellenség – besenyők – elől futva kényszerült nyugatra húzódni, elfoglalni egy viszonylag ritkán lakott területet, a Kárpát-medencét.

Ez ugyan alapból teljesen logikátlannak tűnik, de ha már olyan hosszú ideje tanítják a különböző szintű magyar iskolákban, vegyük végig az eseményeket. Leszögezhetjük, hogy mint már annyiszor a történelem során, ezúttal is a háború az oka mindennek. Az ügyek egy családi afférral kezdődnek…

889-ben visszavonult az uralkodástól Borisz bolgár fejedelem. A trónon – ha volt olyanjuk a bolgárok akkoriban -, idősebb fia, ...

1940. június 13.-án becses kincs került a Magyar Nemzeti Múzeum kincstárába. A Nobel-díjjal járó emlékérme. A nevezetes érmét 1937-ben hozta haza Szent-Györgyi Albert, "a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért" nyerte el.

Csak, hogy mindenkit megnyugtassak, eszem ágában sincs a fumársavkatalízis rejtelmeit boncolgatnom, főként, mert lövésem sincs, hogy micsoda. Halvány emlékeim vannak iskolaéveimből a kémiai katalizísről, de jobb, ha nem firtatjuk ezeket.

De mi köze mindennek a II. világháborúhoz, illetve annak egy részletéhez?

Az események sora meglehetősen távolról indul.

1917-ben, nem sokkal az oroszországi forradalom kitörése után, december ...

1941. június 26-án 13.08 perckor bombatámadás érte Kassát. Az akkor már ismét Magyarországhoz tartozó városra 29 darab bomba hullott – olyan jó százkilósak – egy további pedig a közeli Enyicke határában csapódott be.

A támadásnak 32 halálos áldozata volt és mintegy nyolcvanan sebesültek meg, az anyagi kár is jelentős volt, körülbelül hárommillió pengőre rúgott. Nagyjából ennyi, amit biztosan lehet tudni akkori az eseményekről. Nem csak így utólag, akkoriban se nagyon tudtak többet.

A támadók üldözésére induló magyar gépek nem voltak képesek tartani a lépést a jóval korszerűbb repülőkön menekülőkkel. A kétfedelű nyitott kabinos gépekkel ezer méternél jobban meg sem tudták közelíteni őket. A megfigyelések ...

Asbóth Sándor édesanyja nem engedte, hogy bátyja, Lajos után, még egy fia katonai pályára lépjen. Mérnöknek tanult, hogy a szabadságharc alezredese, majd az Egyesült Államok címzetes vezérőrnagya legyen...

Keszthelyen született 1811. december 18-án. Tanulmányait a Felvidéken, a selmecbányai Bányászati Akadémián kezdte meg, majd Pesten folytatta, az Institutum Geometricumban.

Előbb a Budai Főépítészeti Hivatalban dolgozott, majd 1844-től Temesváron folytatta munkáját, ahol a hivatal vezetője lett. Részt vett Széchenyi Lánchídjának építésében is.

És jött a szabadságharc…

1848 nyarán lépett be a honvédségbe, december 9-től pedig már, mint vezérkari százados szolgált Vetter Antal tábornok törzsénél. 1849. január ...

Bem apót vagy Dembinszkyt mindenki ismeri… És ez így van jól. De ha azt mondom: Józef Wysocki? Csak kevesen… Pedig Hőseink Pantheonjában gyöngybetűkkel van kirakva a neve…

"Veletek harcoltunk… nem, mint zsoldosok, nem a saját személyes céljainkért, hanem abban a reményben, hogy Ti sikeretek, s ebben a mi részvételünk is, alapja lesz annak a további harcnak, mely életünk szakadatlan célja: harc Lengyelország függetlenségéért…" - búcsúzott Józef Wysocki a magyaroktól, mikor 1849. augusztus 20-án kénytelen volt elhagyni az orosz és osztrák csizmák tiporta magyar földet. A lengyel légió majdnem egy évig harcolt a magyarok oldalán, a szabadságért, a közös ellenség ellen.

Nem csak mi tudunk keveset róla, de a lengyelek is. A ...

Bizonyos dolgokat mintha kiradíroznának a történelemből… Azt mindenki tudja, hogy 1939. szeptember elsején elkezdődött a II. világháborúnak nevezett szomorújáték, azzal, hogy Hitler csapatai Lengyelországra támadtak. De azt már csak kevesen, hogy alig két héttel később egy másik támadás is érte Lengyelországot…

De ezt valahogy elmulasztották tanítani nekünk az az iskolában. Mintha kiradírozták volna a történelemből - aus radieren -, ahogy Hitler tette volna bizonyos országokkal, népekkel.

Bár igaz, én még az „átkosban” jártam suliba…

1939. szeptember 17-én a sztálini Szovjetunió hátba támadta a Wermachttal élethalálharcot vívó lengyeleket. A Molotov-Ribbentrop paktum értelmében ehhez természetesen „joga” volt. A ...

1552. július 6.-án Hádim Ali budai pasa, csaknem 10 000 fős seregével ostromgyűrűbe fogta Drégely várát. A várat Szondi György száznál alig több katonájával védte…

A kis hegyi vár nem felelt még a kor hadászati követelményeinek sem. A török veszedelmet megelőzően az esztergomi érsekek vadászkastélynak használták. Várdai Pál érsek 1549-es halálát követően, az esztergomi érseki címet hosszú ideig nem töltötték be, a vár királyi kezelésbe került. A királyi kezelés pedig abban az időben egyet jelentett az elmaradozó fizetésekkel, a mind hiányosabb ellátással, a javítások – netán fejlesztések – elhanyagolásával. Szondi szerette volna megerősíteni, kijavítani a vár falait, különösen azután, hogy egy villámcsapás ...