Egy 451 éves történet, melyet a világ három országában biztosan ismernek. Magyarországon és Horvátországban a nemzeti hős története ez, Zrínyi Miklósé. A bátorságé, hősiességé és egy kicsit: a halálnak fittyet hányó vagányságé. A törököknél meg… Az ő hatalmas szultánjuknak, a hódító Nagy Szulejmán halálának története, aki már nem érhette meg a nehezen kicsikart győzelmet.

Szigetvár ostroma 1566. augusztus ötödikétől szeptember hetedikéig tartott. Alig több, mint egy hónapig. Itt és ekkor feszült egymásnak a Bécset meghódítani induló Szulejmán 100 000 – 150 000 főt számláló serege és a védők 2300-3000 hada.

A török okult az 1552-es egri szégyenből, mikor egy rozzant juhakolnak titulált vár ellent ...

1541. augusztus 29. szomorú nap a magyar történelemben. A török – szinte kardcsapás nélkül, a történetet mindnyájan ismerhetjük az Egri csillagokból – bevette Buda várát. Napra pontosan a mohácsi csatavesztés 15. évfordulóján, mintha csak meg akarták volna ünnepelni a jubileumot.

Minden igaz magyarnak fájt fényes Buda várának elveszítése, a török megszállás, a három részre szakadt ország állandó békétlensége, az újra és újra fellángoló háború. Történelmi léptékkel nem is kellett sokat várni, hogy a magyar királyok székhelye újra magyar kézen legyen. Mindössze 145 évet és négy napot. Ez, ha megfelelő távlatból nézzük, a mából visszatekintve, nem is olyan sok idő. De hányan születhettek és halhattak meg, hány ...

Négy hónappal apja halála után született és még csak három hónapos volt, mikor magyar királlyá koronázták. V. László magyar király neve és emlékezete szétválaszthatatlanul összekapcsolódik Hunyadi Lászlóéval…

V. László 1440. február 22-én született az első Habsburg királyunk, Albert fiaként. Édesanyja, Luxemburgi Erzsébet előrelátóan már csecsemőként, 1440. május 15-én megkoronáztatta, ugyanis a magyar rendek inkább Jagelló Ulászlót szerették volna a trónon látni. A koronázás egyébként teljesen törvényes volt, mindenben megfelelt az akkori szokásjognak, tehát Fehérvárott, a magyar Szent Koronával és Szécsi Dénes, az akkori esztergomi érsek közreműködésével történt. Azon, hogy sikerült a Szent Koronát akár ...

1947. augusztus 31! Nagy napja ez a magyar történelemnek! Dicső napja, mikor a Magyar Kommunista Párt a történelem egyik legpofátlanabb választási csalás-sorozatával megnyerte a választásokat.

Természetesen Rákosi, de még inkább: Sztálin elvtárs nagyobb dicsőségére.

Kezdő választási csalóknak tanfolyamokon oktatják ma már az események menetét, mert ilyen kiválóan megszervezett választási humbug kevés akadt a huszadik századi Európában.

Kezdetnek végy egy világháborút. Ha nincs kéznél, jó bármilyen más felfordulás is. Tégy hozzá egy hatalmas külső „szövetségest” – abszolút jobbágylelkű kiszolgálása előnyös, de nem okvetlenül feltétel -, manipuláld a választási törvényeket úgy, hogy neked álljon a zászló ...

Világosnál 1849. augusztus 13-án tette le a fegyvert Görgey Artúr honvédserege az orosz cár csapatai előtt. De a magyar szabadság még nem ért véget. Az utolsó bástya kitartott még…

Klapka György honvédtábornokot 1849. május 21-én nevezték ki a komáromi vár és várőrség parancsnokának. Az új parancsnok nem ült meg a maga idejében bevehetetlennek tartott erődítményben. A nyárasdi csatában (június 21-22) ő irányította a magyar csapatokat, majd részt vett a győri ütközetben is. A második komáromi csatában (július 2-án), Görgey sebesülése után ő vette a hadsereg parancsnokságát. Klapka vezette július 11-én azt a – sikertelen - áttörési kísérletet is, mely harmadik komáromi csataként, szabadságharc legvéresebb legtöbb ...

1944. október 15-re komoly akciót terveztek a németek a budai várba. Olyan komolyat, hogy kivitelezésével Otto Skorzenyt, Hitler kedvenc kommandósát bízták meg.

Az akció fedőneve egy egyszerű félrehalláson alapult. A magyar kormányzó kisebb és immár egyetlen fiáról – tevékenysége miatt – már egy ideje aktát vezettek. Az aktán a „Nicky” név szerepelt, ezt értette félre Otto Skorzeny egyik tisztje. Walt Disney rokonszenves egere pedig Németországban is közismert rajzfilmhős volt…

1944. október 11-én a szovjet csapatok már átkeltek a Tiszán, Szeged a kezükre került. Debrecen térségében a II. világháború második legnagyobb páncélosütközetét vívták ( az első a kurszki csata volt ) az előretörő oroszokkal a magyar és ...

A magyar történelem egyik leghíresebb levele mindössze egyetlen mondatból áll és tán sosem íródott meg, bár gyakorta idézik. Ez így elég zölden hangzik… A történet Katona József drámájából és Erkel Ferenc operájából, a Bánk bánból mindnyájunknak ismerős lehet…

1213. szeptember 28.-án főúri összeesküvők egy csoportja meggyilkolja Meráni Gertrudis királynét, II. András feleségét. Ez az eset a magyar történelem első igazán jól dokumentált merénylete.

A királynő a kor egyik legbefolyásosabb bajor nemesi családjából származott. A családja a befolyását nem különösebb érdemeinek, hanem az ügyesen megkötött házasságoknak köszönhette. Ambiciózus apja legidősebb lányát II. Fülöp Ágost francia királyhoz adta ...

Tudta, hogy Kőszegen minden délelőtt 11 órakor harangoznak? Nem azért, mert siet az órájuk, vagy, mert előbbre hozták a déli harangszót. 1532. augusztus 29-e óta szokás ez a városban. Akkor vonult el I. (Nagy) Szulejmán dolgavégezetlenül a falak alól…

Fura egy ostrom volt. A strigulát a „Győztünk” rubrikába mindkét fél behúzhatta, a török is, meg Jurisics Miklós (egyes források szerint Jurisich, horvát származású úriemberről van szó) várkapitány is. Szulejmán serege elvonult, a várat a magyarok kezén hagyva, mindössze annyi feltételt szabtak, hogy ugyan már, a török győzelem jeleként tűzzék ki a lófarkas zászlót a várra. Jurisics, akinek mindössze, körülbelül 200 embere maradt ekkora – 25 napos ostrom után -, elfogadta ...

A sztálini Szovjetunióban nem volt életbiztosítás, ha magyarnak vallotta magát valaki. A kockázatok meg csak halmozódtak, ha ráadásul papságra adta a fejét a jótét lélek. A helyzet még inkább fokozódott, ha püspök is lett belőle, pláne, ha olyan püspök, aki ellenezte, hogy a görög katolikus egyházat beolvasszák az orosz ortodox egyházba…

Romzsa Tódor 1914. április 11.-én születetett Máramaros vérmegye Nagybocskó községében. Apja vasúti tisztviselő volt, nagyapja, dédapja görög katolikus pap. Ő volt a kilencedik gyerek a családban. Alsóbb iskoláit kiváló eredménnyel végezte, majd Gebé Péter munkácsi görög katolikus püspök támogatta abban, hogy eljusson Rómába, teológiát tanulni. 1936. december 25.-én szentelték pappá. ...

Kedves gyerekek! Remélem, nem vagytok még ágyban, így elolvashatjátok a mesét. Szól ez a mese az Óperenciás tengeren is túli királyról, a német IV. Lajosról, aki feltette magánban, hogy megszabadul a magyaroktól.

Hogy kiirtani, avagy csak kiűzni akarta őket Bajorország területéről, az döntsék el nálam tudósabb emberek. A következő szép hosszú – latin tudorok előnyben! – latin szövegben pont erről írt Johannes Aventinus, a 16. században:

„Litavicus, rex Germaniae atque Boiorum, ex omni Boiaria peracto delectu Anassoburgium, novam Boiorum coloniam, se confert. adsunt episcopi, monachorum antistites, proceres Boiorum, quinto decimo calendas Iulii, anno christianae salutis noningentesimo super septimum. ibi decretum omnium sententia Ugros ...