1708 volt az az esztendő, mikor a „ Tűz fejedelme ”, „ Rákóczi villáma ”, Ocskay László brigadéros utoljára fordított köpönyeget. Végzetét egykori katonatársa, Jávorka Ádám okozta, aki nem tudott köpönyeget fordítani…

Ocskay mielőtt Rákóczi katonája lett, sokat próbált. Tanult embernek mondható, ami azért abban a korban nem mindenkire volt feltétlenül igaz. Tanulmányait a nagyszombati jezsuitáknál folytatta, igaz nem sokáig, mert már tizenöt esztendősen beállt huszár lett Pállfy János gróf, a későbbi labanc generális ezredében. Az ezreddel részt vett Savoyai Jenő herceg hadjárataiban, de már itt is megmutatkozott zabolátlan természete, fegyelmezetlensége, hóhér vágta le az egyik fülét büntetésként.

A kemény ...

Ha egy magyar ember azt hallja, Don-kanyar, 1943, II. Magyar Hadsereg, óhatatlanul elkomorodik. A kőkemény orosz tél, a hiányos felszerelés, a veszteségek. De akkor is, ott is, ragyogtak fel csillagok, születtek hősök. És volt, aki Don-kanyartól az egyetemi katedráig jutott…

1943 januárjában, a Donnál, igencsak szorult a kapca. A harcok hevességéről csak, annyit, hogy a 13. könnyű hadosztály 31. gyalogezred négy nap alatt elveszítette harcoló állományának hetven százalékát. A megmaradtakat két csoportra osztotta Rumy Lajos ezredes, az egyiknek Szüts alezredes, a másiknak Duska László százados lett a parancsnoka.

Mindnyájan tudták, hogy Osztrogorzsszkban nemigen van „tovább”. A városba már több ízben is küldtek vissza az oroszok ...

1939. január 6. hajnalán, Vízkeresztkor Munkács lakóinak „zenés” ébresztőben volt részük. Tüzérség lőtte a városközpontot, a városszélen pedig páncélosok kísérte gyalogság jelent meg. Tán vendégségbe érkeztek? Hiszen a görög katolikus szenteste volt aznap…

De kezdjük az elejénél… Trianonnál…

A trianoni döntésekkel úgy nagyjából senki sem volt elégedett. Akik területeket szereztek, vagy ahol új – történelmi előzmények nélküli - államalakulat jött létre, ott természetesen még többet akartak, akit viszont területeket vesztettek, azok szerettek volna visszakapni valamicskét… Persze a legjobb lett volna az egész ügyet békés úton rendezni… Ezért is kérték fel közös megegyezéssel Ribbentrop német és Ciano ...

Az első világháború utáni béketárgyalások során az új határokat meghúzó győztes hatalmak a legtöbb esetben fikarcnyit sem törődtek az adott területeken élő lakosság érzelmeivel, akaratával. De, szerencsére, akadtak üdítő kivételek is…

1921. július 27-én Grazban három antant országi, egy japán és 1-1 osztrák és magyar taggal megalakult a határmegállapító bizottság. A bizottság összetételéből már világosan látszik, hogy a magyaroknak nem túl sok beleszólása volt az ügymenetbe, még úgysem, hogy a japán résztvevő többnyire az ő javaslataikat támogatta.

És mégis… A velencei jegyzőkönyv értelmében Sopron és környéke az 1921. december 14-e és 16-a közti népszavazáson dönthetett hovatartozási szándékáról. ...

1919. április 19-én, nagyszombaton történt. Az emberek már a húsvéti ünnepekre készülődtek és ők lettek az áldozati bárányok… A bűnük az volt, hogy magyarnak születtek. Hogy ott éltek őseik földjén…

Aztán valahogy az egész kimaradt a történelemkönyvekből. Odaát, Erdélyben szinte az események másnapján elkezdődött az elhallgatás, nálunk csak a II. világháború után. De akkor aztán nagyon…

Zavaros idők voltak azok. 1919 áprilisára Bihar vármegyébe is beköszöntött a „történelmi átrendeződés”, a „területi kiegészülés”, ahogy ezt elegánsan emlegetik Romániában. Amely aztán Trianonban érte el csúcsait.  A román megszálló csapatok ebben az időben foglalták el sorra Erdély nagyvárosait és alig akadt ...

Kissé meglepődve értesültem arról, hogy Avram Iancu azért harcolt, hogy " kivezessen egy nemzetet abból a (dél-afrikaihoz hasonló) apartheidból, amit telepesek és megszállók kényszerítettek Erdélyre. " 

Ki is volt ez bizonyos Avram Iancu?

Akiről ilyen szépeket olvashat a ráérő dolgozó: „ Az „Ország” pedig Románia volt 1848-ban is, hiszen még egy feldarabolt vagy megszállt népnek is van saját országa, a mienk pedig mindig is Románország volt: Moldva, Erdély, Munténia. Avram Iancu Bukarestért, a Román Nemzetért harcolt. És Bukarest Iancu harca révén néhány évtizeddel később az újra-kiegészített Ország Fővárosa lett. ” (Foter.ro)

Igazán szép. De ha tartanám magam ahhoz a szabályhoz, hogy holtakról jót vagy semmit, ...

Nagy nap volt az egy ifjú leányzó életében… 1575. május 8. Az alig 15 esztendős Báthory Erzsébet ment feleségül Nádasdy Ferenchez. A húsz esztendős fiatalember gazdag, jó családból való, tanult és máris vitézként kezdik emlegetni…

Mint egy habos-kakaós leányálom a szappanoperák világából… Csak éppen a díszlet… A háromrészre szakadt Magyarország, a tizenhatodik század második fele. A sötétnek nevezett középkor ugyan már rég véget ért, de ez a kor sem kevésbé sötét.

Nádasdy Ferenc, a törökök által rettegett Fekete Bég, a magyar nemesi ellenállás egyik vezéralakja, a tudományok és művészetek bőkezű mecénása 1604. január 4-én Sárváron elhunyt. Magára maradt özvegye az ország egyik legnagyobb vagyonát ...

Különös kor volt az… Úgy volt béke az országban, hogy szinte folyamatosan harci cselekmények zajlottak. A határmenti települések lakói soha nem lehetettek biztosak abban, ki követel tőlük adót másnap. Ennek a fura békességnek – és az ezt követő tizenöt éves háborúnak – volt gyermeke, hőse, a híres-neves fekete bég, Nádasdy Ferenc.

Nem akármilyen családban született, apja, Nádasdy Tamás, az ország nádora – és nem mellesleg egyik leggazdagabb földesura, neves politikusa, kiváló hadvezére – volt. Édesanyja, Kanizsai Orsolya neve szintén ismerősen cseng, Kanizsai Dorottyának, a mohácsi csata halottjait eltemettető nagyasszonynak volt az unokahúga. Nádasdy nősülni is okosan nősült, a kor egyik leghíresebb szépségét, a nem ...

Hallották hírét a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaságnak? Pedig volt ilyen… Ha nem is létezett sokáig... Létrehozását Dobrovits Péter szerb-német származású festőművész javasolta 1921 augusztus 14.-én, a pécsi Széchenyi téren megtartott népgyűlésen.

Dobrits és Linder Béla – Pécs akkori polgármestere – gyújtó hatású beszédeit lelkesen üdvözölte a főként az 1919-es Tanácsköztársaság után ide menekült vörösökből, valamint nemzetiségiekből álló „tömeg”. Ez megoldást jelenthetett a többszörös problémára…

Egyfelől, a Trianont követő tárgyalások értelmében a megszálló szerb-szlovén-horvát csapatoknak 1921 augusztus végéig el kellett hagyniuk a megszállt baranyai, bácskai területeket. Ez ...

1916. augusztus 27-én Románia hősiesen hátba támadta korábbi szövetségesét, az Osztrák-Magyar Monarchiát. Tették mindezt a beígért területi előnyökért cserébe, azaz mindközönségesen azért, hogy Erdély az övék lehessen.

Az egyszeri román katonát vezetői arra készítették fel, hogy az erdélyi betöréskor őket a lakosság felszabadítóként, virágesővel fogja üdvözölni. Nos, ez nem egészen így történt. Az már csak mellékes, de roppant érdekes kérdés, hogy a hódítani, területeket elszakítani igyekvő, megszálló hatalmak, miért szeretnek annyira a „felszabadító” szerepében tetszelegni. Nekünk, magyaroknak, van elég tapasztalatunk az efféle „felszabadításokban” történelmünk során, igencsak hamisan cseng ez a ...