1849-ben az osztrákokkal még csak elboldogultunk volna és ezt ők is tudták. Nem véletlenül hívták be az oroszokat… Azok meg jöttek. Ahogy ez később a szokásukká vált…Még Erdélyben volt a legjobb a helyzet, itt „alig” 55 000 főnyi intervenciós hadsereggel kellett szembenéznie a jóval kisebb magyar honvédseregnek.

Bem József tábornok moldvai hadjárata után – melyet a magyar szabadságharc ellen felkelő románok ellen vezetett - visszatért Erdélybe. Az ő feladata volt, hogy az elaprózott magyar erőket összevonva feltartóztassa a császári hadat, a velük szövetséges havasalföldi román felkelőket, valamint a támogatásukra érkezett orosz sereget. Bár Erdélyben a magyar csapatok nem voltak akkora hátrányban, mint a magyarországi ...

Alig félesztendővel első sikertelen visszatérési kísérlete után, IV. Károly, az utolsó magyar király, 1921. október 20-án ismét megpróbált visszatérni Magyarországra és átvenni a hatalmat Horthy Miklós kormányzótól.

De kanyarodjunk vissza kicsit az időben…

IV. Károlyt, 1916. december 30-án koronázták meg Budapesten. Ő volt az első Habsburg uralkodó, akinek megkoronázásakor a magyar himnuszt énekelték, nem az osztrákot. Trónjáról 1918. november 13-án mondott le:

„Trónra lépésem óta mindig arra törekedtem, hogy népeimet minél előbb a háború borzalmaitól megszabadítsam; amely háború keletkezésében semmi részem nem volt.

Nem akarom, hogy személyem akadályul szolgáljon a magyar nemzet szabad fejlődésének, mely ...

1849. január 8. éjjelén Axente Sever és Prodan Simion ortodox pópák vezetésével a románok lerohanták Nagyenyedet. Ekkor kezdődött a vérengzés, folytatódott másnap, de szörnyűségek csúcspontja csak január 10-én jött el. A támadók alapos emberek voltak…

Amint Magyarország kinyilvánította függetlenségét, miután a kolozsvári országgyűlésen, 1848-ban kimondták Erdély unióját Magyarországgal, az osztrákok rögtön barátsággal fordultak az addig semmibe vett románok felé. Azt a román követelést elutasították ugyan, hogy a belső határokat az etnikai jellemzők alapján húzzák meg. Támogatták viszont az erdélyi román közigazgatási szervezetek létrejöttét, mert ezzel is alá tehettek a magyar forradalomnak. A román és a szász ...

A hős Guszev kapitány története 1945-ben kezdődött, annak ellenére, hogy 1849-ben végezték ki. Állítólag. Költője, Illés Béla a szovjet megszálló, akarom mondani: felszabadító hadsereg színeiben, őrnagyként tért vissza Magyarországra.

Illés 1895. március 22-én született Kassán. A szépreményű ifjú 1916 szerzett doktorátust a Budapesti Tudományegyetemen. Oktalanság lenne tehetségtelennek nevezni, maga Ady Endre ajánlotta be őt Nyugatnál, itt jelentek meg első írásai, ugyanabban az évben.

Aztán véget ért a nagy háború, kitört a béke, ami – sajnos – nem sok békességet és örömöt hozott az ország számára. Vegyük például a Tanácsköztársaságot… Azaz ne vegyük. Volt és kész, Illés Béla pedig oly lelkesen ...

Bécs kudarcot vallott ostroma után, a váradi pasa 1685. október 15-én elfogatta Thököly Imrét. Az osztrákok kaptak az alkalmon. És 1685 novemberében már ott is álltak a császár hadai Munkács falai alatt…

Lipót császár amnesztia-rendelete miatt egyre többen álltak át a raboskodó kuruckirály oldaláról a Habsburgokhoz. Aki pedig nem állt át… A császári sereg sorra foglalta el a felvidéki várakat, elesett Kassa, Tokaj, Eperjes, Sárospatak. A kuruc világnak vége, hirdették diadalmasan, hiszen már csak Munkács áll. Azt meg csak egy asszony védelmezi!

De az ostromlók nem számoltak néhány dologgal. A várat Thököly Imre rendeletére alaposan megerősítették és egy kiváló főkapitány, Radics András őrizte, mintegy négyezer ...

Mikor 1914-ben kitört az első világháború – a Nagy Háború, ahogy akkoriban nevezték – Románia, bár a központi hatalmak szövetségese volt, nem lépett be a háborúba. A fegyveres semlegesség mellett döntöttek. Kivártak. Jobb ajánlatra…

És nem is kellett csalódniuk. Megkapták azt a bizonyos jobb ajánlatot. Az egykori ellenségtől, az antanttól.

A románoknak régóta dédelgetett álmuk volt Erdély megszerzése. Csak a megfelelő pillanatra vártak. Ugyan 1882 óta a központi hatalmak szövetségeseinek számítottak - Osztrák-Magyar Monarchiával szemben fennálló területi igényeik ellenére -, de 1916-ban úgy vélték, itt az idő, hogy fordítsanak egyet azon a bizonyos köpönyegen. Otthagyták, hátba támadták addigi szövetségeseiket.  ...

Volt egyszer egy csata… 1848. szeptember 29-én vívták meg Pákozd térségében. A hadtörténetben nem túl jelentős ütközetként tartják számon, a hatása mégis óriási volt. Egy nemzet, a magyar nemzet nyilvánította ki itt szándékát. Akaratát, hogy szabadon akar élni…

1848-ban igencsak recsegtek-ropogtak a Habsburg birodalom eresztékei és ingadozott a trón a felséges császár hátsója alatt. A soknemzetiségű birodalomra a legnagyobb veszélyt a magyar és olasz forradalmi mozgalmak jelentették. De szeptemberre már csak a magyarok maradtak talpon. Az Itália függetlenségért harcoló Károly Albert szárd-piemonti király csatát veszített 1848. július 25-én az osztrák Radetzky tábornok csapataival szemben.

A bécsi udvar igyekezett ...

1919 elején Pozsonyban senki sem fogadott volna arra, hogy egy magyar-német többségű várost elcsatolhatnak Magyarországtól és egy sosem létezett ország simán bekebelezheti.

Addigra már többé-kevésbé lenyugodtak a kedélyek az 1918. október 31-i támadás után, mikor az olaszországi hadifogságukból – érdekes módon, fegyveresen – szabadult cseh és szlovák katonákból toborzott légió megkísérelte megszállni a várost. Akkor a soproni kadétiskolából átruccant kamaszfiúk és Csatay Lajos tűzérei szétkergették őket.

Az antantnál jó pontokat szerezni kívánó Károlyi-kormány semmi kockázatot nem látott abban, hogy 1918. december 31-i határidővel kivonták a magyar csapatokat a Felvidék déli részéről. Területvesztésre ugyan ...

Történelmet sokféleképp lehet írni. Értelmezni is sokféleképp lehet. Az egyszerű polgár, elvárná, hogy nagyjából igazat olvasson a történelemkönyvekben. Tévedések persze előfordulhatnak, de a szándékos hamisítás az már egy másik eset.

Ennek remek iskolapéldája Hunyadi Mátyás esete a román történetírással. Az még csak hagyján és természetesnek mondható, hogy a Kárpátok Géniuszának (Nicolae Ceauescu) országlása idején a romániai tankönyvek (beleértve ebbe az erdélyi magyar nyelvű tankönyveket) is Hunyadi Mátyást, mint a nagy román királyt emlegették.

Itt akadjunk el egy pillanatra. A krónikák, történelmi források szerint Mátyásnak sokféle címe volt: Magyarország, Dalmácia, Horvátország, Ráma, Szerbia, Galícia, ...

1919. január 29-én pocsék napja volt a csehszlovák megszállóknak. A Legbátrabb Város, Balassagyarmat polgárai fegyvert ragadtak, hogy megvitassanak pár vitás kérdést a betolakodókkal.

Az elveszített Nagy Háború után, az 1918. november 13-án megkötött belgrádi fegyverszüneti megállapodásban leírtak talán nem is festettek olyan szörnyen. De a papír csak papír marad, akármit is írnak rá. Egy megállapodás esetében nem árt, ha azt be is tartják. Az antant ugyan garantálta a demarkációs vonalak sérthetetlenségét, de ez a gyakorlatban kábé azt jelentette, hogy nem tesznek, semmit, ha a szövetségeseik, a „kisantant” államai sértik meg a megállapodást. Viszont, ha a magyarok tennének ilyet…

A Károlyi-kormány egy „zseniális” ...